Változik a közbeszerzési törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosította a parlament a közbeszerzési törvényt, szűkítve ezzel az üzleti titoknak minősíthető ajánlati adatok körét, és rögzítve egyebek mellett azt, hogy csak a nyertesnek kell fizetnie a dokumentációért.


Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát. Ekkor már csak néhány ellenzéki képviselő tartózkodott a parlamenti patkóban, mivel a jobbikosok az elnöki pulpituson demonstráltak a földtörvény elfogadása ellen, a szocialisták és a függetlenek nagy része pedig kivonult.

Az európai bírósági gyakorlattal egyezően a módosított szöveg engedékenyebb az építési beruházások egybeszámításával. Jelenleg ha elemeire szednek szét egy beruházást, akkor vagy ki lehet kerülni a közbeszerzési értékhatárt, vagy egyszerűbb eljárást lehet alkalmazni. Ez kedvező lehet a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), mert így képesek ajánlatot tenni, más szempontból azonban jogi visszaélésnek is számíthat.

A módosítás a gazdasági és műszaki funkció egységét tekinti döntő szempontnak, az így egybetartozó beruházást nem lehet elemeire bontani. Áruk és szolgáltatások – közbeszerzéssel történő – megrendelése esetén pedig tilos a szétbontás abban az esetben, ha egyetlen cél megvalósítását szolgálják, tartalmilag hasonlóak, és a funkciójuk betöltésére egységesen alkalmasak.

A kkv-knak előnyös, hogy – a módosítással – a közbeszerzési dokumentáció ellenértékét csak a nyertesnek kell megfizetnie. A gazdasági bizottság kimondta volna, hogy a dokumentáció ellenértéke nem haladhatja meg a százezer forintot, ám ez az összeg végül kikerült a szövegből.

Könnyítés lesz, hogy az ajánlattételi dokumentációt csak egy példányban kell benyújtani – jelenleg a három példány előírása a tipikus. Ugyanakkor a papíralapú mellett akár több elektronikus másolatot is kérhet az ajánlatkérő.

Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő továbbra is eldöntheti, közli-e a becsült ellenértéket. A módosítás ugyanakkor előírja, hogy az ajánlatok bontásának megkezdésekor az ajánlatkérőnek kötelező közölnie a becsült árat. Tárgyalásos eljárásnál ezt az előtt kell megtennie, mielőtt az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállna.

A jövőben akkor minősül aránytalanul alacsonynak az ajánlati ár, ha az 20 százalékkal kevesebb a becsült ellenértéknél. A viszonyítás tehát nem a versenytársak ajánlataihoz történik.

A gyakorlatban az ajánlattevők az ajánlataik egyre szélesebb részét nyilvánítják üzleti titokká. A módosítás csak azt engedi üzleti titokká minősíteni, ami megfelel a polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásainak, vagyis a nyilvánosságra hozása aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevőnek.

A közbeszerzési törvény lehetővé teszi a kisebb beszerzéseknél azt, hogy az ajánlatkérő maga alakítsa ki a tender eljárási rendjét. A módosítás ezt a lehetőséget kiterjeszti az építési beruházásokra is.

Hamar népszerű lett a piacon az a közbeszerzés, amelynél elég felhívni ajánlattételre három ajánlattevőt, majd a velük való tárgyalás után máris eredményt hirdethet az ajánlatkérő. A jövőben az ajánlatkérőknek a honlapjukon közzé kell tenniük az ilyen felhívásokat. Ugyanakkor áru és szolgáltatás megrendelésekor 25 millió forintig, építési beruházásnál pedig 150 millió forintig tárgyalást sem kell tartani a három ajánlattevővel.

A módosítás a nyertesnek adható előleg maximumát 10 millió forintról 68 millióra, a tartalék keretet pedig 5-ről 10 százalékra emeli. Az ajánlatkérőket pedig kötelezi arra, hogy a közbeszerzés minden mozzanatának a dokumentációját töltsék fel a közbeszerzési adatbázisba.

A módosítás két részben, június 30-án, illetve július 1-jén lép hatályba.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 8.

A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát

„Évtizedes, de talán azt is mondhatjuk, hogy évszázados távlatban kijelenthető: a magyar bírósági ítélkezés nagy részben Budapestre koncentrálódik. 2022-ben a Fővárosi Törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán az ország legnagyobb ügyforgalmú, hanem a legnagyobb létszámú bírósága is. Az engedélyezett létszám közel 760 bíró és 2200 igazságügyi alkalmazott – ennyien teljesítenek szolgálatot a Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon” – mondta dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

2023. június 7.

Adótörvények 2024: számos változással kell számolni

Klasszikus salátatörvény-tervezetet terjesztett az Országgyűlés elé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” címmel kedd délután; a szöveg 152 oldalas.