Véleménynyilvánítás a munkajogban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában korlátok között érvényesülhet, ezért a munkáltatónak az az intézkedése, amikor igazoló jelentést kér a munkáltató intézkedésének helyességét nyilvánosan bíráló közalkalmazottól egymagában nem vagyoni kártérítésre alapot adó személyiségi jogsértést nem valósít meg.


A felperes tanár munkakörben állt az alperes jogelődje alkalmazásában. Gyermeke ugyanabban az iskolában tanult, ahol a felperes dolgozott. 2014. februárjában a többi szülővel együtt aláírt egy olyan levelet, melyben azt sérelmezték, hogy nem kaptak tájékoztatást arról, hogy az alsótagozatos gyermekeiket négy éven keresztül miért nem ugyanazok a pedagógusok fogják oktatni. A tanítókkal elégedettek voltak és azt szerették volna elérni, hogy a továbbiakban is ők tanítsák gyermekeiket. 2014. február 10-én a munkáltató igazoló jelentést kért a felperestől, arról, hogy miért írta alá az alsótagozatos nevelők munkájának megítélését rendkívül hátrányosan érintő beadványt, amelyet utóbb külső szerveknek is megküldtek.
A felperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra figyelemmel, hogy a munkáltató intézkedése a vélemény elfojtására irányult, ezentúl kifogásolta besorolását, illetve jubileumi jutalma mértékét is. Az eljárt bíróságok a jubileumi jutalom különbözete és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték a munkáltatót.
A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az alperes helytállóan a felperes illetményét alapul véve fizette meg számára a jubileumi jutalmat, s annak mértéke meghatározásánál figyelmen kívül hagyta a keresetkiegészítésként folyósított összeget. A nem vagyoni kártérítés vonatkozásában a Kúria megállapította, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, e jogot korlátozza azonban az Mt. 8. § (3) bekezdése, miszerint a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem lehet gyakorolni. Az Alkotmánybíróság 14/2017.(VI.30.) AB határozatában is kifejtette, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekét a munkavállaló nem veszélyeztetheti és köteles tartózkodni a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető véleménynyilvánítástól. Ezen szabályok irányadók a munkavállaló munkaidőn kívül tanúsított magatartása megítélésekor is.
A felperes szülőtársaival olyan levelet írt alá, amely tartalmazta azt a megállapítást, hogy a változás gyermekeik tanulmányi és lelki fejlődését negatívan fogja befolyásolni. Levelüket nemcsak a fenntartónak küldték meg, hanem az alperesi intézménytől független intézményműködtető központnak is. A levél tartalma alkalmas arra, hogy megkérdőjelezze a munkáltatói intézkedés jogszerűségét, helyességét, így a véleménynyilvánítási szabadság sérelme nélkül hívta fel a munkáltató a felperest az igazoló jelentés írására. Ezen túl a munkáltató a felperessel szemben semmilyen munkáltatói intézkedést nem foganatosított, a felperes álláspontját pedig egy nevelőtestületi értekezleten fejthette volna ki.

(lb.hu)

[htmlbox mt_kommentar]

Kapcsolódó cikkek

2023. december 6.

A Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital bejelentése után a Nemzeti Választási Iroda megkezdte a választópolgárok számára vonatkozó adatszolgáltatást

Az önkormányzati választás során szó szerint egy-két szavazaton is múlhat egy polgármesteri szék sorsa, ezért, ha lehet, még az országgyűlési választásnál is fontosabb, hogy a választásig hátralévő időszakban időről időre lássuk, hányan jelentik át magukat egyik településről a másikra. Az esetleges voksturizmus így lehet leleplezhető.