Veszélyhelyzet: adminisztratív könnyítéseket kaptak a civilek Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A civil szervezetek elektronikusan szervezhetik a működésüket, számviteli beszámolóikat szeptember végéig adhatják be, és a folyamatban lévő projektek támogatásával is a veszélyhelyzet után kell elszámolniuk a kormány áprilisban megjelent határozatának köszönhetően – közölte a Miniszterelnökség.

A közleményben azt írták, a civil szervezetek életét meghatározó jogszabályokat úgy alakította át a kormány, hogy az adminisztratív kötelezettségeiknek személyes találkozás nélkül is eleget tudjanak tenni.

A veszélyhelyzeti rendelkezések ezért lehetővé teszik a civil szervezetek döntéshozó és egyéb szervei ülésének elektronikus megtartását, valamint az ülés tartása nélküli határozathozatalt is abban az esetben, ha a szervezet létesítő okirata e lehetőségekről nem rendelkezik – tették hozzá.

A számviteli beszámoló elfogadására, benyújtására, nyilvánosságra hozatalára, valamint letétbe helyezésére vonatkozó határidők szeptember 30-áig meghosszabbodnak annak érdekében, hogy az új szabályok alkalmazására legyen elég idejük a civil szervezeteknek.

A veszélyhelyzet miatt számos folyamatban lévő programot, projektet fel kellett függeszteniük a civil szervezeteknek. A kormány úgy segíti őket, hogy a költségvetési támogatásból megvalósuló projektek esetén később kell elszámolniuk, a támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik – közölte a Miniszterelnökség.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.