Visszaküldött egy törvényt Áder János


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a köztársasági elnök a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely korlátokat emelne a szélerőművek létesítése elé.


Az államfő visszaküldő levelében – amely az Országgyűlés honlapján érhető el – azt írta, azért nem ért egyet az október 11-én elfogadott módosítással, mert az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel, és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be.

Áder János emlékeztetett, hogy a párizsi klímamegállapodásban célul tűzték ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. Ehhez szinte minden gazdasági ágazatban előrelépésre van szükség – jelezte -, különös tekintettel az energiatermelésre. Szerinte Magyarország érdekét az szolgálja, ha a lehető legnagyobb mozgásszabadsággal választhatja ki a további energetikai modernizációs erőfeszítések módját.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

A hosszú távú dekarbonizációs fejlődés megvalósíthatóságát támogatja – folytatta -, ha az ország rendelkezésére áll minden tiszta energiaforrás felhasználásának lehetősége. A szélerőművek – időjárásfüggő teljesítményük ellenére – a megújuló forrásból előállított energiával a dekarbonizációhoz járulnak hozzá – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A törvénymódosítás és különösen a mögöttes szabályzás szerinte azonban nem a dekarbonizációhoz való hozzájárulás lehetőségét erősíti, hanem a szélenergia jövőbeli felhasználásának lehetőségeit szűkíti.

Jelezte továbbá, hogy ebben a tekintetben visszalépést mutat a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervben foglaltakhoz képest, ami 2020-ra 750 megawatt szélerőművi kapacitást irányzott elő.

Azzal kapcsolatban, hogy a megszavazott jogszabály a szélerőművek és szélerőműparkok építésének, használatbavételének szabályozását kormányrendeleti hatáskörbe utalta, Áder János úgy foglalt állást: a megújuló energia hasznosításának bővülését az szolgálja, ha a jogalkotó törvényben határozza meg a szélerőművek és szélerőműparkok létesítésének lényeges feltételeit annak érdekében, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntések jól megalapozott, garanciális feltételek között születhessenek meg.

Azt azonban üdvözölte az államfő, hogy megtiltották szélerőművek és szélerőműparkok létesítését világörökségi és védett természeti területen.

Azzal viszont megint csak nem ért egyet az elnök, hogy az ilyen létesítmények építésére adott engedély hatálya nem hosszabbítható meg. Ez szerinte ugyanis aránytalanul megnehezíti az építést, korlátozva ezzel a megújuló energia hasznosításának bővülését.

Összegzése alapján a módosítások ellehetetlenítik szélerőművek, szélerőműparkok építését, és veszélyeztetik a szélenergia részarányának növelésére vonatkozó célt.

Ezért Áder János a parlamentet a törvény újratárgyalására és olyan szabályok megalkotására kérte, amelyek támogatják a gazdaság “dekarbonizációs pályán tartását”, megőrzik az összes elvi lehetőséget “energiakosarunk tisztulásához”, és hozzásegítik az országot klímavállalásainak teljesítéséhez.

Az Országgyűlés a múlt héten 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el a villamosenergia-törvény módosítását a kormány javaslatára.

A változtatást a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagy mértékben függ a pillanatnyi időjárástól, és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell – magyarázta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 22.

Holland bíróság: lehet az etnikai alapon igazoltatni, a panaszos fellebbezett

A holland rendfenntartó szervek továbbra is figyelembe vehetik az etnikai hovatartozást igazoltatáskor, különösen határellenőrzéseknél, ez nem számít diszkriminatív gyakorlatnak – jelentette be döntését egy holland bíróság, miután jogvédő szervezetek és egy afrikai származású holland állampolgár beperelte a rendfenntartó szervezeteket ilyen jellegű eljárás miatt.