VOSZ: kedvezményekkel a részmunkaidős foglalkoztatásért
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Járulékkedvezményekkel kellene ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedését Magyarországon – mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Magyarországon az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb, mindössze öt százalék a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Első lépésben meg kellene határozni azokat az ágazatokat, ahol a munkarend lehetővé tenné e foglalkoztatási forma bevezetését, majd járulékkedvezménnyel lehetne ösztönözni annak elterjedését – mondta Dávid Ferenc a fővárosi munkaügyi központ munkáltatói fórumán.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkára rakódó terhek csökkentésének gátat szab a költségvetési egyensúly fenntartásának kötelezettsége. Dávid Ferenc a fórumon kérdésre válaszolva kifejtette: az új, tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyve (Mt.) vállalkozásbarátabb lett, mert így támogatja a foglalkoztatás növekedését. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalói érdekképviseleti viszonyok az előző szabályozásban átláthatatlanok voltak, túl kiterjedt volt a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme, az új Mt. azonban „megfaragta” ezeket a jogokat.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyarországi foglalkoztatási helyzetről elmondta: az országnak az uniós átlaggal összehasonlítva nagy a lemaradása a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájában. Kifejtette, hogy Magyarországon mintegy 600 ezer emberrel többnek kellene dolgoznia ahhoz, hogy a ráta elérje az 56 százalékos uniós átlagot.
Az elnök szerint az előző kormányok szociálpolitikai eszközökkel próbálkoztak megoldani a helyzetet, de csak „bebetonozták” azt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Magyarországon kevés a foglalkoztatott, a munkával eltöltött idő Európában az egyik legmagasabb: 2000 óra évente, szemben például a németországi 1400-zal. A magyar munkavállalók termelékenysége gyengébb mint az uniós átlag – fűzte hozzá.
Parragh László emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően 2-3 év alatt esett vissza a foglalkoztatottak száma 3,4-4 millió közé, és azóta sem tudott visszakapaszkodni a korábbi 5-5,5 milliós szintre.
Az MKIK elnöke szerint a képzés felületei nincsenek megfelelően összekötve Magyarországon, vagyis a képzési szintek teljesen különállóan mozognak, az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás nem reagál egymás igényeire.
A szakmunkásképzés kapcsán – amelynek teljes szakmai felügyeletét 2013 szeptemberétől veszi át a kamara – kifejtette: a belépők száma a rendszerváltás óta a felére csökkent, a hallgatók több mint egyharmada lemorzsolódik, az elhelyezkedési arány pedig mindössze 21 százalékos volt. Az MKIK ezért javasolta a kormánynak a német szakképzési modell bevezetését, amely azóta meg is történt.
(Forrás: MTI)
