Webáruház csaló működtetőit ítélték börtönre Zalaegerszegen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Letöltendő, illetve felfüggesztett börtönre ítélt a Zalaegerszegi Járásbíróság nem jogerősen két férfit, aki elektronikai webáruházat működtetett, de a kicsalt pénzért semmit nem küldött a vevőknek – közölte a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője kedden.

Bartalné Mentes Judit tájékoztatása szerint a két vádlott 2014 augusztusában létrehozott egy gazdasági társaságot elektronikai és számítástechnikai eszközök értékesítésére. A webáruházukban például külső merevlemezt, fényképezőgépet, memóriakártyát kínáltak, és arra ösztönözték a vevőket, hogy a vételárat előre utalják át.

A két férfi a megrendelt termékeket nem küldte el, azok nem is voltak a birtokukban, csak az átutalt összeg jogtalan megszerzése volt a céljuk. A vádlottak 2014 decembere és 2015 augusztusa között 76 sértettnek összesen több mint 2,8 millió forint kárt okoztak.

Az elsőrendű vádlottnál enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy büntetlen előéletű, az okozott kárt pedig az eljárás során hiánytalanul megtérítette. A vezető szerepet a másodrendű társa töltötte be, aki a bűncselekményt egy korábbi büntető eljárás és felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el.

A társtettesként elkövetett csalások miatt az elsőrendű vádlottat 20 hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre, másodrendű társát 26 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős, mert az elsőrendű vádlott fenntartotta a három nap gondolkodási idő lehetőségét, társa pedig fellebbezést jelentett be.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága