Zsúfolt börtönök: itthon is jár jogorvoslat az elítélteknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Meg fogják szüntetni a magyarországi börtönök túlzsúfoltságával kapcsolatos ügyeket az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), miután olyan törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely lehetővé teszi a nemzeti szintű jogorvoslatot – közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter, miután megbeszélést folytatott Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával kedden Strasbourgban.


A tárcavezető a tárgyalást követően arról tájékoztatta telefonon az MTI-t, hogy a kedden elfogadott jogszabály nyomán a fogvatartási körülményeikkel elégedetlen elítéltek már hazai szinten is kaphatnak jogorvoslatot, nem kell a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordulniuk.

Trócsányi elmondta, hogy a törvény nyomán mintegy hatszáz ügyet szüntetnek meg az emberi jogi bíróságon. „Ennek nagyon fontos költségvetési kihatása van” – tette hozzá.

A miniszter az eljárások elhúzódásával kapcsolatban afelől biztosította Thorbjorn Jaglandot, hogy az új büntetőeljárási kódex és a polgári perrendtartásról szóló törvény megszületésével ezt a kérdés is sikerülni fog megoldani.

A tárgyaláson szóba került a magyar alkotmánybíróság kérdése is, amelyről szólva Trócsányi hangsúlyozta, hogy a testület „2011 óta töretlen védelmezője a magyar alkotmányosságnak”. Hozzátette, „az alkotmányjogi panasz intézménye beváltotta a hozzá fűzött reményeket”.

[htmlbox BDT]

 

A migrációs válsággal kapcsolatban az igazságügyi miniszter leszögezte, hogy „Magyarország olyan megoldásban érdekelt, amelyet az európai politikusok egyhangúlag tudnak elfogadni”, és nem technokrata szintű szabályok alapján történik a kérdés rendezése. Mint mondta, az ügy megoldása a politikai színtéren van, és ebben az uniós állam-, illetve kormányfőknek kell a legfőbb szerepet játszaniuk.

Jagland a megbeszélés során rákérdezett a Népszabadság kiadásának felfüggesztésére is, és erre reagálva Trócsányi úgy fogalmazott, hogy a napilap tulajdonosa a veszteségek miatt hozta meg a döntését. A tárcavezető mindazonáltal sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, mondván, „nyilván minden lap megszűnése érzékeny dolog, de bízunk abban, hogy ez a kérdéskör rendeződni fog”.

Trócsányi László délután ünnepi beszédet mondott az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Strasbourgban a diplomáciai testület vezetői előtt. Felszólalásában azon véleményének adott hangot, hogy a magyar szabadságharc nélkül ma nem lehetne Európa egységéről beszélni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.