Zugló pert vesztett hajléktalanok ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogsértő volt a hajléktalanok kunyhóinak ledózerolása a Fővárosi Törvényszék első fokú ítélete szerint. A hajléktalanoknak többek között fejenként félmillió forint kártérítést ítélt a bíróság.


Jogsértést követett el a zuglói önkormányzat 2011 őszén, hajléktalanok kunyhóinak elbontásakor – mondta ki elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

Az ítélet szerint az önkormányzat a felperes hajléktalan emberek személyhez, ezen belül emberi méltósághoz fűződő jogait, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértette meg, amikor 2011. október 18-án az érintettek állandó tartózkodási helyéül szolgáló építményeket megfelelő előzetes tájékoztatást mellőzve elbontotta és ingóságaikat megsemmisítette.

A bíróság ezért kötelezte az alperest, a zuglói önkormányzatot, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül magánlevélben kérjen bocsánatot a hat felperes hajléktalan embertől, valamint fizessen meg részükre személyenként félmillió forint nem vagyoni kártérítést, továbbá ezen összeg után az építmények elbontásától és a kifizetésig járó kamatot.

A bíró nem indokolta szóban az ítéletet.

A felperesek jogi képviseletét ellátó Muhi Erika az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatón azt közölte: az ügy legfontosabb üzenete és a bíróság is azt mondta ki, hogy az önkormányzatok „nem tehetnek meg bármit a hajléktalan emberekkel szemben”, nem tehetnek olyan lépéseket, amelyek személyiségi, valamint emberi méltóságukat és egyenlő bánásmódhoz fűződő jogaikat sérti.

Az ügyvéd szerint más „kunyhólakók” esetében, akik önkormányzatok területén élnek, egy precedens értékű döntés született. Hajléktalanok ügyében tudomása szerint még nem született ilyen típusú ítélet – tette hozz Muhi Erika.

Közölte, ha az önkormányzat fellebbezést nyújt be, akkor majd a Fővárosi Ítélőtábla mond végső szót az ügyben.

A felperesek keresetükben előadták, hogy valamennyien hajléktalanok és több éve életvitelszerűen éltek a XIV. kerületi Francia út és Egressy út kereszteződésénél lévő területen saját maguk által készített építményekben, amelyeket engedély nélkül húztak fel.

A keresetlevél szerint a szóban forgó terület a MÁV Zrt. tulajdonában állt. A tulajdonos éveken át nem tett sem jogi, sem más lépést a helyzet rendezése, a területen kialakult helyzet kezelése érdekében, ugyanakkor megtűrte, hogy területére illegálisan építményeket, kunyhókat építsenek fel hajléktalanok és ott életvitelszerűen tartózkodjanak.

A kerületi önkormányzat 2011. október 17-én és a MÁV Zrt. „köztisztasági feladatok ellátása céljából” egy bérleti szerződést kötött, amelyben a bérlő önkormányzat lényegében azt vállalta, hogy a területet egy meg nem jelölt későbbi időpontban kiürítteti, tiszta állapotban adja vissza, a bérelt területet pedig köteles a megjelölt célra, azaz köztisztasági feladatok ellátására használni.

Másnap többen arra érkeztek haza, hogy otthonaikat munkagépekkel ledózerolták. Arra sem volt lehetőségük, hogy személyes tárgyaikat, értékeiket kimentsék. Az ott lakókat, köztük a felpereseket a bontásról előzetesen írásban nem értesítették, velük szemben semmilyen hatósági, közigazgatási eljárás nem indult.

A keresetlevél szerint az érintett hajléktalanok helyzete a bontást követően rosszabbra fordult.

A polgári per 2012. október 11-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A felperes hajléktalanok hatmillió forintos kártérítést és nyilvános bocsánatkérést követeltek a kerületi önkormányzattól azért, mert szerintük értesítés nélkül, jogellenes módon kilakoltatták őket a vasúti töltés oldalában lévő hajlékaikból.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Uniós szabályok a kritikus hangok elhallgattatására indított perek ellen

Az EU nem hagyja mondvacsinált vádakkal perbe fogni és elhallgattatni az újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteiket – olvasható az Európai Parlament közleményében. A most elfogadott szabályok a több tagországot érintő esetekre terjednek ki.

2024. február 29.

Uniós számvevőszék: a jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben a tagállamok

A 2022-es és a 2023-as uniós jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben az EU-tagállamok, alig több mint felüket részben, és több mint egyharmaduk esetében semmilyen előrelépés nem történt – hívta fel az figyelmet az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.