Alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk előző részében a családi vállakozás fogalmával és kialakulásának történetével foglalkoztunk. A mostani írásunk  a családi vállalkozások gazdaságban való jelenlétét, működését és a felmerülő problémákat ismertetjük.

A dolgozat 1. része itt olvasható.

 

IV. JELENLÉTE A GAZDASÁGBAN

Ma már az európai uniós és a magyar gazdaság és társadalom prominens kulturális eleme  a  „family business.”  A  következőkben statisztikákat tekintünk át világ, közösségi (európai uniós) és domesztikus méretekben.[13]

[multibox]

A  számadatokból következően nyilvánvalóan fontos és kifizetődő foglalkozni a témával: a kutatások szerint világszinten a „családi cégek az összes  vállalkozás 75-95%-át adják, és a világ GDP-jének tekintetében 65%-át tulajdonítják nekik.” [14] Pontos számokkal azonban nem számolhatunk, mert  erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Társadalmi szempontból a családi vállalkozások aránya 70-80%, részesedésük a foglalkoztatásból 40-50%-os, a GDP javításán túl nagy szerepük van a munkanélküliség elleni küzdelemben.[15]

1 Ábra.: Családi vállalkozások Európában

forrás:  http://www.europeanfamilybusinesses.eu/family-businesses/facts-figures (utolsó letöltés: 2017-08-03)

A családi vállalkozások jellegét és profilját tekintve nagyrészt a KKV-szektorhoz tartoznak. Számos tíz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozás számolható össze, ugyanakkor a világ vezető márkái vagy cégei között is bőven képviselteti magát a „family business” – például  Olaszországra  kimondottan jellemző:  a  Versace,  a  Gucci [16]   luxusmárkák  maguk  is családi vállalkozásokként indultak világhódító útjukra.

Nemzetgazdasági szinten nem rendelkezünk hivatalos, átfogó statisztikai adatokkal, a terület tendenciáit illetően. Egyes becslések szerint az arány megegyezik a közösségi 70-80%-os aránnyal. [17]  Ez azért is fontos, mert a magyar GDP kb. 40-50 %-át a családi vállalkozások termelik ki, ami jelentős arány Dr. Rudas László szerint, aki a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke.

A statisztikákban található különbségeket szemléltetendő, az Egyesült Királyságban a kétmillió családi vállalkozás adja a GDP megközelítőleg 24%-át, míg a privát szektorban a

foglalkoztatás 41%-ért felelősek. [18] Mindössze körülbelül ezer vállalkozás foglalkoztat 250 főnél többet, a kkv szektor adja a családi vállalkozások valódi súlyát.

Felkerestük  ZAHORÁN Jánost, a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének főtitkárát. Elmondása szerint a családi vállalkozások pontos száma Magyarországon nem ismert,

 

2. Ábra: a családi vállalatok megoszlása. Először az aránya mindem máshoz képest, majd a családi vállalaton belül az összetételének jellege

így pontos arányszám az összes vállalkozáshoz képest szintén nem kimutatható. Ennek az oka, hogy  nincsen törvényi  meghatározás,  amely  definiálná,  hogy  mit  tekintünk  családi  cégnek pontosan, így ezeket megszámlálni sem lehet. Központi nyilvántartás erről nem létezik. [19]  A kérdés megoldásán már dolgoznak az Egyesületnél.

Mindezt alátámasztja az is, hogy a Központi Statisztikai hivatalnak sincsen pontos adata erről. Más irányú kutatások szerint a KKV-k közül a családi jellegű vállalkozások 73%-os arányban vannak jelen. Ezen belül 23% házastársak, 27% családi (le – és felmenők egyenes ágon) és 23% rokoni (egyenes ágnál távolabbi, pl. oldalági – azaz testvéri jellegű) vállalkozások vannak. [20]

V. MŰKÖDÉS

A családi vállalkozások működésének különlegessége, hogy a két szociális rendszer, a család és a munka összefonódik egymással. Janus arcú intézmény: ez kifejezi a szociális rendszerbeli kettősségét, de ezen felül a működésében is megjelenik egy kettősség. Bizalmi szempontból a rokoni szálból fakadóan összetartó, erős – ugyanakkor pont ez az elem adja különös  érzékenységét  is.  Egy  válság  egész  tragédia  is  lehet,  vagy  más  helyzetben  egy személyes konfliktus is beférkőzhet a dolgozószobába. Ugyanakkor virágzó üzlet is lehet – ha megfelelően megvalósul a Freud által leírt „lieben und arbeiten” (szeretni és dolgozni) kifejezés – a teljes élet záloga. [21] Ezt a kettősséget remekül szemlélteti a DNS szerkezete, amely két szálon fut, de ezek teljesen egybe vannak épülve –ezt szemlélteti a 2. Ábra.

2. Ábra: a DNS szerkezete

A családi vállalkozások bonyolult szervezetek, hiszen keverednek bennük ezek a szerepek, érdekek. HORVÁTH  Dénes szavaival élve „a családi vállalkozóknak minden egyes pillanatban ebben a három szerepben kell gondolkodniuk, hogy megfelelő üzleti döntéseket hozhassanak,   amelyek   a családi   kapcsolataik   számára   sem   hátrányosak.   Nem   csak   a generációváltás  nehéz,   hanem  a   család generációinak  együttélése is.” [22]    Azt,   hogy  hány érdekkörre kell tekintettel lenni minden döntés pillanatában, azt a 3. Ábra mutatja.

 

3. Ábra: Érdekkörök a családi vállalkozásban

(online elérhető: http://csaladivallalkozasokrol.hu/tanacsadas-csaladi-vallalkozasok-szamara/) (utolsó letöltés: 2017-08-03)

Arra,  hogy  a  legtöbb  szempontot  szem  előtt  tudjuk  tartani  és  a  legtöbb  érdeket egyeztetni tudjuk, egy harmadik személy szakértő a segítségünkre lehet – akár mediációs ülések alkalmával. Ezekre a problémákra ugyanis egyben egy megoldási lehetőség is kínálkozik, erre a megoldások pontban térünk ki.

1. ELŐNYÖK

Annak ellenére, hogy a családi vállalkozások általánosan elfogadott definíciója nem alakult ki, gazdasági és társadalmi súlyuk a nemzetgazdaságban kiemelkedő.  Emögött több funkcionális   előny   húzódik   meg.   Mélyinterjú   során   megfigyelhettük,   hogy   a   családi viszonyokból adódóan a családi vállalkozások döntési mechanizmusa kiemelkedően gyors a bürokratizált  versenytársakhoz  képest,  amellyel  többek  között  az  innovációt  segítik  elő. Másrészt, szintén a családi viszonyokból adódik, hogy munkavállalóikra is másképp tekintenek, amely egy társadalmilag elfogadottabb, rugalmasabb környezetet biztosít, valamint munkavállalóit sem pusztán egy logikai szempontrendszer alapján választja ki, amely munkalehetőséget biztosíthat számos „képzetlen” munkavállalónak. Itt az emberek nem csak „számok,” a családi vállalkozásban a munkavállalók úgy érezhetik, ténylegesen számítanak. Valamint mindenképp említésre méltó fenntarthatóságuk, hiszen a családi vállalkozás jellege a fenntarthatóbb, előre-tekintőbb növekedést is magával vonzza.

Ezekből a jellemzőkből tehát megfigyelhető, hogy jelentőségük a gazdaságban kiemelkedő, komoly értéket   képviselnek   mind  társadalmi,   mind  innovációs,   mind  pedig  gazdasági értelemben

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

2. PROBLÉMÁK

A következőkben  vállalkozás vezetési stratégiák szempontjából vizsgáljuk a családi vállalkozásokat.

A családi vállalkozásoknál a rövid távú, azaz operatív szintű tervezés általában kiemelkedően gyors  és hatékony.  Adott  esetben  egy  család  –  elsősorban  az  egy  generációhoz  tartozók, kitűznek egy célt, (például egy új termék gyártását, értékesítését, stb.), ami megvalósítható, akár az ő életükben, vezetésük alatt.

4. Ábra: A családi vállalat irányítási rendszere. Forrás:

(online elérhető: http://csaladivallalkozasokrol.hu/tanacsadas-csaladi-vallalkozasok-szamara/) (utolsó letöltés:2017-08-03)

Másik stratégiai szempont, azaz a hosszú távú gazdasági tervezés is jellemzően hatékonyan és sikeresen működik a családi vállalkozások esetében. Nem is nehéz elképzelni, hogy  ha  egy  családi nevet  viselő  termék  népszerű,  nagyratörő  álmok  is  jellemezhetik  a vállalkozást       (pl. hosszú  távon fennmaradni, piacvezetőnek lenni stb.). A családi  vállalkozások gyenge pontja az előző kettő közötti szakasz, vagyis a középtávú tervezés. Ennek áttekintéséhez vizsgáljuk meg a PwC Family Buisness Survey 2016 évi megfigyeléseit. Eszerint a családi vállalkozások alapvetően 3 problémakörrel szembesülnek, mindhárom  főleg a középtávú tervezési szakasz sajátja. Elsődlegesen felmerül az öröklés kérdése. Másodrészt gyengíti a közös munkát a személyes viszonyok, nézeteltérések kezelése a vállalkozáson belül is. A családi viszonyok vállalkozásba való bevonásának nagy hátránya, hogy a családi viszályok az esetek döntő többségében tovább gyűrűznek a vállalkozás vezetésébe, amely akár a vállalkozás megszűnését is eredményezheti. Harmadrészt, ki kell térni a pénzügyekre. Mivel a családi vállalkozások elsősorban a családra támaszkodnak tőkebevonás során, kiemelten problémás terület a tőkehiány, de szóba kerülhet a profit kezelése, felosztása, sőt, akár szélsőséges esetben a másik megkárosítása. [23] Ezek komoly vitát válthatnak ki, amelyek megoldása a vállalat jövőjét is befolyásolhatja.

[13]   CSÁKNÉ  FILEP  JUDIT: A családi  vállalkozások  pénzügyi  sajátosságai,  Vezetéstudomány Folyóirat, XLIII.  ÉVF.  2012.  9.  SZÁM  /  ISSN  0133-0179  16.  Oldal, Online  elérhető:  http://unipub.lib.uni- corvinus.hu/954/1/vt_2012n9p15.pdf (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[14] MILLER, M. – LE BRETON-MILLER, I. (2006): Priorities, practices and strategies in successful and failing family businesses: an elaboration and test of the configuration perspective. Strategic Organization; 4; p. 379.

[15]  MANDL, I. (2008): Overview of family businesses relevant issues. Final report, KMU Forschung

Austria, Vienna

[16] Online elérhető: http://www.museodelmarchioitaliano.it/marchi/gucci.php (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[17] HORVÁTH, A. (2008): Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és  foglalkoz-  tatási  potenciálja.   Budapest:   SEED  Kisvállalkozás-  fejlesztési  Alapítvány, családi vállalkozás konferencia

[18] Institution for Family Business Sector Report 2011, online elérhető:  http://www.aidaf.it/wp- content/uploads/2014/09/theukfamilybusinesssectorreportnov2011_final.pdf (2017.08.04.), illetve http://www.ifb.org.uk/ (utolsó letöltés: 2017-08-15)

[19] Mélyinterjú ZAHORÁN JÁNOSSAL, beszélgetés volt, azt röviden összefoglaltuk.

[20] FILEP      JUDIT      előadása     a     Corvinusz     egyetemen,     13.     dia,     diasor     elérhető    online: http://www.mvfportal.hu/data/regio/10/news/FILEP%20Judit%20eloadas.pdf  (utolsó  letöltés: 2017-08-03)

[21]   BAJMÓCY  ZOLTÁN  – LENGYEL  IMRE  – MÁLOVICS  GYÖRGY  (szerk.)  2012:  Regionális  innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. (ezen belül: MÁLOVICS ÉVA – VAJDA BEÁTA: A családi vállalkozások fő problémái), JATEPress, Szeged, 380. o. A freud-i gondolatát ők hozzák ide.

[22]  Mélyinterjút készítettünk HORVÁTH Dénessel, aki megmutatta nekünk a diagrammot, majd beszélt a működéséről, és ő említette a „generációk együttélése” fogalmat is.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

---