Gyermeki jogok a jogterületek határán – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermeki jogokat vizsgálva egy interdiszciplináris területre tévedünk.  A kizárólag gyermekjogokat deklaráló törvények mellett hazánkban is számos más kérdést is érintő jogforrásban, nemzetközi egyezményben is fellelhetőek a téma szempontjából releváns rendelkezések. Ilyen az emberi és állampolgári jogokat globálisan megjelenítő Alaptörvény, vagy az új Polgári Törvénykönyv 4. könyve, amely a korábban önálló Családjogi törvényt foglalja magában és szintén fontos gyermekeket érintő jogokat rögzít.


A büntetőjogban komplex módon, több szinten valósul meg a kiskorúak védelme. Már a korábban hatályos magyar Büntető Törvénykönyv is meglehetősen széles körben védte a kiskorúak érdekeit – garantálva ezzel jogaik érvényesítését. Ez a megközelítés az életkori sajátosságok figyelembevételével nemcsak a kiskorúhoz, mint sértetthez kapcsolódóan mutatkozik meg, hanem akkor is, amikor elkövetőként jelenik meg. E megközelítésből a kiskorúak érdekeinek védelmében születtek mindazok a büntetőjogi rendelkezések is, amelyek a fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos speciális szabályokat tartalmazzák, szem előtt tartva az életkorból adódó átmeneti társadalmi helyzetüket és az adott személyiségfejlődési szakasz egyedi jellemzőit. Ugyanezt a célt szolgálta a 2012. évi C. törvénnyel életbe lépett új Büntető Törvénykönyv, amikor önálló fejezetbe foglalta „A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények” szabályozását, kettébontva a korábban hatályos Btk XIV. fejezetét. Az új struktúra létrejöttében jelentős szerepet játszott mind az ENSZ, mind az Európai Unió kiskorúakkal kapcsolatos álláspontja, melynek eredményeként a nemzetközi elvárásoknak megfelelő rendelkezések születettek.  

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

A kiskorúak alapvető jogaival szembeni támadások sokszínűsége visszatükröződik a kiskorúak büntetőjogi védelmét megvalósító tényállások elkövetési magatartásainak sokféleségében. A hatályos büntető törvény a már említett XX. fejezetén túlmenően más részeiben is találunk olyan deliktumokat, melyek körében minősítő körülményként kerül a kiskorúakkal szembeni elkövetés kiemelésre. Ez különösen hangsúlyosan van jelen a személy illetve a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében. Így a legsúlyosabban szankcionálandó az emberölés minősített eseteként megjelenő kiskorú fizikai megsemmisítését eredményező támadás. A gyerekek testi-lelki bántalmazása elleni jogalkotói fellépés valósul meg a „Testi sértés” vagy a „Kiskorú veszélyeztetése” tényállásával. Különösen az utóbbi szabályozás számos változáson esett át az elmúlt időben.

A XX. fejezetben a jogalkotó a bűncselekmények sorrendjét az elkövetési magatartások súlyossága szerinti osztályozással határozta meg, ennek értelmében előbb szerepelnek a gyermekek sérelmére, illetve az ő kiemelt érdekeiket sértő bűncselekmények, mint a „Kiskorú veszélyeztetése”, a „Gyermekmunka”, a „Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása”, illetve a „Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása”, ezután pedig a család intézményét sértő magatartások. A korábban „Kiskorú veszélyeztetése” elnevezés alatt szereplő tényállás hatályos Kódexünkben három önálló deliktumra bontva található meg. Így a „Kiskorú veszélyeztetése” kizárólag a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését ténylegesen veszélyeztető vagy azt károsító magatartásokat rendeli büntetni.  A kiskorú szellemi és pszichés veszélyeztetését, elhanyagolását azok a magatartások valósíthatják meg, melyek a kiskorú veszélyeztetésébe, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatásába, kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásába ütköznek.

A kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása korábban szintén a kiskorú veszélyeztetésének tényállása alatt volt szabályozva.  Önálló tényállássá válásának hátterében az a felismerés állt, hogy a veszélyeztetés tulajdonképpen nem tényállási eleme, hiszen egy államigazgatási reakciót követő további jogellenes magatartásról van szó. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy kapcsolatot tartson fenn mindkét szülőjével. „Az a magatartás, amely akadályozza a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti harmonikus kapcsolat kialakítását, fenntartását, a gyermek egész további életére kihatóan komoly lelki válságot okozhat, káros hatással lehet a kiskorú lelki egészségére, erkölcsi fejlődésére, szociális készségeinek kialakulására. A büntetőjogi felelősség végső eszköz ilyen esetben: csak akkor állapítható meg, ha bírság kiszabását követően sem kényszeríthető ki a jogkövető magatartás.”

A kiskorú személyi, mozgási, helyváltoztatási szabadságát sérti a személyi szabadság megsértésének, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatásának, az emberrablásnak, valamint az emberkereskedelemnek az elkövetője. A 211.§-ban testet öltő „Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása” jogi tárgya a kiskorú megfelelő testi, értelmi, valamint erkölcsi fejlődését biztosító végrehajtható hatósági határozat érvényesülése. Az erőszakos elkövetés minősített esetként jelenik meg. Új tényállásként került bevezetésre a „Kényszermunka”, melynek súlyosabban szankcionálandó formája, ha 18. életévet be nem töltött személy sérelmére valósul meg. A gyerekekre és jogaikra irányuló fokozott figyelmet jelenti, hogy ezen túl a törvény önálló tényállásban nevesíti a „Gyermekmunkát”. Ennek indokai között olyan nemzetközi dokumentumokat sorol fel, mint a Gyermekjogi Egyezmény 32. cikkét, a 182. számú ILO Egyezmény 3. cikkét, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 10. cikkét. „A cikk értelmében büntetendő a gyermekek és fiatalkorúak olyan munkára történő alkalmazása, amely káros az erkölcsükre vagy az egészségükre, életveszélyes vagy akadályozza rendes fejlődésüket, továbbá az államok kötelesek azt a korhatárt megállapítani, melyen alul a fizetett gyermekmunka tilos és törvényileg büntetendő.” Az alapvető jogok körében az élethez való jog mellett fokozott védelem illeti a kiskorú szexuális szabadsághoz, egészséges nemi fejlődéshez való jogát, hiszen az ezeket érintő támadások a kiskorú sérülékenységéből adódóan egész életére kiható nyomokat hagyhatnak. A jogalkotói szándék eredményeként a „Szexuális visszaélés”, a „Szexuális kényszerítés”, a „Szexuális erőszak”, a „Prostitúció elősegítése” mellett a kiskorúak nemi erkölcsének védelme érdekében új tényállás is bevezetésre került „Gyermekprostitúció kihasználása” és „Gyermekpornográfia” elnevezés alatt.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

Megállapítható, hogy a Büntető Törvénykönyv elsősorban az emberi jogok elleni legsúlyosabb támadásokkal szemben, illetve az elkövető és a passzív alany közötti speciális viszonyra tekintettel emel egyes magatartásokat a szankcionálandó cselekmények körébe, részben a nemzetközi dokumentumokban rögzítettekre figyelemmel. A védett jogi tárgyak körének meghatározásával azonban a büntetőjog nemcsak azt mutatja meg, hogy egy adott társadalom a gyermekek áldozati helyzetének felismerési folyamatában milyen szinten áll, hanem azt is, mely jogait tartja a gyermeknek olyan különös mértékben meghatározónak, hogy ultima ratio-jelleggel büntetőjogi védelmet rendel hozzá.

Cikkünk második részét pénteken olvashatja. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.