Jogszabályfigyelő 2017 – 47. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/188-195. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.


E heti összeállításunk túlnyomó részt az új eljárásjogi kódexekkel, a polgári perrendtartással és közigazgatási rendtartással összefüggő elvi iránymutatásokkal, az adózás rendjéről szóló törvényt felváltó új adóeljárási törvényekkel foglalkozik, de a Btk. módosításáról és a haszonélvezeti jog bejegyzését érintő kérdésekről is olvashatnak.

 

Tartalom:

Tulajdonátruházás esetén fenntartott haszonélvezeti jog bejegyezése

Eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatások felülvizsgálata

Adóhatósági végrehajtási törvény

Az általános közigazgatási rendtartással kapcsolatos módosítások

Foglalkozás eltiltás gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén

Új adózás rendjéről szóló törvény

Adóigazgatási rendtartás

 

Tulajdonátruházás esetén fenntartott haszonélvezeti jog bejegyezése

Kúria közigazgatási-munkaügyi és polgári jogegységi tanácsa által hozott jogegységi határozata egyértelműen rögzíti, hogy a tulajdonos az ingatlana tulajdonjogának az átruházásakor jogosult a saját részére haszonélvezetet fenntartani („visszatartani”), azaz az ingatlant e haszonélvezettel terhelten átruházni. Haszonélvezetet keletkeztet tehát, ha a tulajdonos a tulajdonjogát a saját maga javára szóló haszonélvezettel terhelten ruházza át – mondja ki a jogegységi határozatában a Kúria.

A tulajdonátruházásról szóló szerződésnek a haszonélvezet fenntartására nézve külön jogcímet nem kell tartalmaznia. E haszonélvezet ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez sem külön okirat, sem bejegyzési engedély nem szükséges. A fenntartott haszonélvezeti jogot a tulajdonjog bejegyzéssel egyidejűleg, hivatalból jegyzik be. Végezetül a jogegységi tanács e körben az EBH 2010.2281. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását is megszüntetette.

A haszonélvezeti jog szerződéses keletkezése eseteinek a részletes elemzését követően a jogegységi határozat megállapítja: «Ha a tulajdonostól különböző személy szerzi meg a haszonélvezeti jogot, e jogot részére a tulajdonos alapítja, abban az esetben pedig, amikor a tulajdonos a tulajdonjogában meglevő, abban „megbújó” haszonélvezeti jogot magának „kiszakítja”, „visszatartja”, a szó szoros értelmében alapításról nem beszélhetünk: a tulajdonos saját magának nem alapít már meglevő jogot, hanem azt oly módon keletkezteti, hogy ezt a jogot egyszerűen „levonva” ruházza át a tulajdonjogot.» Ezen okfejtésből következően haszonélvezetet keletkeztet a tulajdonátruházó szerződés, ha abban a tulajdonos a tulajdonjogát a saját haszonélvezetével terhelten ruházza át.

Ilyenkor a haszonélvezet bejegyzéséhez nem szükséges külön jogcím, illetve külön okirat, továbbá nem követelhető meg bejegyzési engedély sem, hiszen „az átruházó tulajdonos saját magának bejegyzési engedélyt nem adhat” – olvasható a jogegységi határozatban.

Joganyag: 1/2017. KMPJE jogegységi határozat a tulajdonjog haszonélvezeti jog fenntartásával történő átruházása esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyezésének értelmezéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/194. (XI. 23.)

Hatályos: 2017. 11. 23.

Megjegyzés: ítélkezési gyakorlat egységesítése

 

Eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatások felülvizsgálata

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésére tekintettel a Kúria felülvizsgálta a korábbi eljárásjogi jogegységi határozatokat, kollégiumi véleményeket, iránymutatásokat, és az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatokban tette közzé a továbbra is irányadónak tekintett eljárásjogi elvi iránymutatások listáját.

Joganyag: 2/2017. KMPJE jogegységi határozat a több kollégium ügykörét érintő eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. és a Kp. hatálybalépésére tekintettel történő felülvizsgálatáról; 1/2017. PJE jogegységi határozat az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/194. (XI. 23.)

Hatályos: 2017. 11. 23.

Megjegyzés: ítélkezési gyakorlat egységesítése

 

Adóhatósági végrehajtási törvény

A 2018. január 1-jétől külön törvény rendezi az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások szabályait (amelyek jelenleg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerepelnek). Az Avt.-ként rövidített jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy annak szabályait nemcsak az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóságot megillető fizetési kötelezettségek végrehajtása során, hanem főszabályként azokban önkormányzati hatósági végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell, amelyet az általános közigazgatási rendtartás alapján az adóhatóság foganatosít. Emellett az adóhatóság jár majd el a jövőben az Avt. szabályai szerint a köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el.

Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokban – eltérő rendelkezés hiányában – az adóigazgatási rendtartás (Air.) és az adózás rendjéről szóló törvény szabályait (Art.), továbbá háttérjogszabályként a Vht. szabályait is alkalmazni kell.

Joganyag: 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/193. (XI. 23.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Az általános közigazgatási rendtartással kapcsolatos módosítások

Több mint száz törvény módosítását, így többek között az illetéktörvény, a foglalkoztatási törvény, számos adótörvény, a szerencsejáték-törvény, a csődtörvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény, a nyugdíjtörvény és a számviteli törvény módosítását is tartalmazza általános közigazgatási rendtartás hatálybalépésével kapcsolatos törvénycsomag.

Joganyag: 2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/193. (XI. 23.)

Hatályos: 2017. 11. 24., 2018. 01. 01., 2018. 07. 01., 2019. 01. 01.

Megjegyzés: 109 törvény módosítását tartalmazó salátatörvény

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Foglalkozás eltiltás gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása értelmében a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetőit, ha tettüket 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követték el, véglegesen el kell tiltani bármely olyan foglalkozástól, egyéb tevékenységtől, amelynek keretében kiskorúak nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzik, illetve velük egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állnak. Hasonló szabályozás vonatkozik a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjével szembeni büntetéskiszabás esetére is, ilyenkor azonban méltánylást érdemlő esetben az eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

A módosított rendelkezések 2017. december 1-jén lépnek hatályba.

Joganyag: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Módosítja: 2017. évi CXLIX. törvény

Megjelent: MK 2017/192. (XI. 22.)

Hatályos: 2017. 12. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Új adózás rendjéről szóló törvény

2018. január 1-jén lép hatályba – néhány kivétellel – az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), amely az adókötelezettségek teljesítésének általános és részletes szabályait tartalmazza. Megállapítja egyebek között az adóhatósági bejelentkezéssel és bejelentéssel, az adómegállapítással, az adóbevallással, az adófizetéssel, a bizonylatkiállítással és a nyilvántartási kötelezettséggel, illetve az adatszolgáltatással és az EKÁER-rel kapcsolatos előírásokat, valamint az adóhatósági nyilvántartásokkal, az adótitokkal, az adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket, ez utóbbiak keretében például a fizetési kedvezmények, elévülés szabályait, de az adóhatóság által alkalmazható jogkövetkezményeket is.

Kiemelendő ugyanakkor, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint – bizonyos kivétellel – az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti befizetésekre. A jövedéki engedélyezési és nyilvántartásbavételi eljárásokban ugyanakkor e jogszabály, illetve az alábbiakban ismertetett adóigazgatási rendtartás szabályai alkalmazandók.

A törvény rendelkezései főszabályként a hatálybalépését követően indult eljárásokban, illetve a hatálybalépését követően esedékessé váló kötelezettségekre alkalmazandók.

Joganyag: 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/192. (XI. 22.)

Hatályos: 2018. 01. 01., 2018. 07. 01., 2019. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Adóigazgatási rendtartás

Jövő év elejétől külön törvény állapítja meg az adóigazgatási eljárások szabályait, amelyek a jelenleg – a 2017. december 31-éig hatályos – adózás rendjéről szóló 2003-as törvényben szerepelnek. Az előzőekben ismertetett új Art.-ba ezek az előírások már nem kerültek be, hiszen a jogalkotó szándék egy külön adóigazgatási eljárási kódex elfogadására irányult.     

Az adóigazgatási rendtartásban (hivatalos rövidítése: Air.) találhatjuk meg ennek megfelelően a képviseleti szabályokat, az eljárásra vonatkozó általános előírásokat (pl. hatáskör, illetékesség, kérelem, ügyintézési határidő, bizonyítás, döntések szabályait). Külön fejezet foglalkozik az ellenőrzéssel, illetve a jogorvoslatokkal, valamint az eljárási költségekkel.

A törvény 2018. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt.

Joganyag: 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/192. (XI. 22.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.