A bilincsjogtól az életszerűségig


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsőre zavarosnak tűnhetnek annak a módosításnak a következményei, miszerint január elsejétől kikerült a Btk.-ból a számviteli fegyelem megsértésének vétsége. A nagy kérdés: mi lesz a már folyamatban lévő ügyekkel? Ami biztos, a vétkes cégvezetők a jövőben elkerülik a – korábban indokolatlanul kiszabható – börtönbüntetést. A jogalkotó valós élethelyzetekhez igazította a szankcionálást, s pénzbüntetésre váltotta az igazságszolgáltatás eddigi bilincsjogát – állítja dr. Kalló Péter, a gazdasági büntetőügyek specialistája. A fiatal szakjogász segít eligazodni a változások útvesztőjében, miközben felhívja a figyelmet arra: az ő szakterületén különösen fontos az önképzés, a jogon túli folyamatos tanulás, mert a “túloldalon” vérbeli profik, kiválóan képzett és technikailag is európai színvonalon felszerelt adó- és vámnyomozók védik az állam érdekeit. S hogy maga is elkerülje az ingoványos helyzeteket, kifejezetten jó iskolának tartja, hogy 2010 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának jegyzője lehet. Szerinte így már kezdőként láthatja, mit nem szabad tennie egy ügyvédnek, melyek azok az írott és íratlan etikai-jogi normák és szabályok, melyeket mindenkor, s minden ügyvédnek be kell tartania.

Önnek egy eléggé speciális szakterülete van, hiszen gazdasági jellegű büntetőügyekre szakosodott. Ebből következően kifejezetten naprakész rálátása van a nemrég módosított Büntető törvénykönyv azon részére, amelyből kivették a számviteli fegyelem megsértésének tényállását. Mielőtt ennek lehetséges következményeit elemeznénk, kérem, mondja el, mi vonzotta erre a területre?

Nos, miután 2005-ben lediplomáztam, a Falcsik Ügyvédi Irodánál töltöttem el a hároméves jelölti időszakomat. Az irodának kifejezetten a gazdasági büntetőügyek tartoztak a fő profiljába, így értelemszerűen ezzel kezdtem én is foglalkozni. Kedvet is éreztem iránta, viszont a többi büntetőág nem olyan mértékben vonzott. Az egyetemen eredetileg a polgári jog érdekelt, végül ebbe csöppentem bele, de nem bántam meg. Így egyenesen következett, hogy amikor 2009 decemberében megnyitottam a saját irodámat, magam is ezt a területet választottam. A kollégák szerint az ilyen jellegű cselekmények nem sorolhatók a klasszikus büntetőjoghoz, de nem is polgári jogi esetek. Valahol a kettő ötvözeteként definiálhatók a csődbűntettek, az adócsalások vagy a számviteli törvényekkel kapcsolatos trükközések. Ezek nagyon nagy felkészülést igényelnek egy ügyvéd részéről is, hiszen tapasztalatból tudom: velünk szemben egy profi nyomozóhatóság áll. Az állam ugyanis rájött, hogy rengeteg pénztől esik el, ha ezek az ügyek felderítetlenül maradnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adó- és vámnyomozói szakmai tudásban és technikai ellátottságban is vetekszenek a legjobb európai társszervezetekkel, melyekkel szorosan együtt is működnek. Ezért én is folyamatosan képezem magam, hogy profi lehessek ezen a speciális jogterületen. Ehhez hozzátartoznak az állandó konzultációk a különböző adószakértőkkel és könyvvizsgálókkal. Arra is tekintettel kell lennem, hogy nem szokványos bűnelkövetői körről van szó, ráadásul nem is feltétlenül szándékos törvénysértésekről, hiszen maguk a jogszabályok is rendkívül bonyolultak, s gyakran változnak. A közöttük való eligazodás sem könnyű, s mivel a feltárt cselekmények pontos meghatározása miatt nem elegendő a puszta jogismeret, jelenleg egy adótanácsadói képzésen veszek részt.

 

Egy különleges jogi problémára hívja fel a figyelmet. Milyen újszerű összefüggésekre utal, hogy a számvitel rendjének megsértése tekintetében (is) módosult nemrég a Btk.?

A január elsejei változás általában nem érinti a számvitel rendjének megsértését, amely továbbra is büntetőjogi kategória marad. Itt most egészen pontosan arról van szó, hogy nem kell büntetőeljárásra számítania annak a felszámolás alatt álló cég vezetőjének, amelyik ilyen vagy olyan okból és módon megsérti a csődtörvényben számára előírt tájékoztatási és beszámoló-készítési kötelezettségét. Ez fontos változás, mert eddig kisebb hiányosság miatt is akár két évig terjedő börtönbüntetéssel is fenyegették ezeket a cégvezetőket. A felelősségük persze most is megmarad, de immár nem büntetőjogilag: az eljáró bíróság gazdasági kollégiuma a csődeljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (1) bekezdése alapján pénzbírságot fog kiszabni. A bírói gyakorlat egyébként korábban is rugalmas volt, s ez utóbbi szankciót választotta, ha nem volt szándékos és jelentős súlyú a cselekmény. Persze a nagy kérdés, mi lesz a korábbi Btk.-rendelkezés alapján már megindított büntetőeljárásokkal? Nos, az már most látszik, hogy ellentmondásos a helyzet, s eltérő gyakorlat kezd kialakulni. Több ilyen ügyem is van, melyek alapján valószínűsíthető, hogy a bíróságok büntetőkollégiumai ezeket az ügyeket átadják a gazdasági kollégiumoknak. A NAV és a bíróságok az új helyzetben a már említett 1991-es XLIX. törvényt alkalmazzák, de előfordulhat, hogy valaki most sokkal súlyosabb pénzbírságot fog kapni, mint a korábbi bírói gyakorlat alapján, amikor általában legfeljebb kétszázezer forint volt a megítélt szankciós összeg. Ez azért lehetséges, mert az említett csődtörvény alapján a vétkesre akár kétmillió forintos pénzbírság is kiszabható, ami az előbbi tízszerese. Véleményem szerint egyébként mostantól a felszámolóknak is a gazdasági kollégiumoknak kell megküldeniük az ügyeket, s utóbbiak dönthetnek arról: a csődtörvény alapján kiszabnak-e, s ha igen, milyen mértékű pénzbírságot. Ez természetesen a már folyamatban lévő és jövőbeni ügyekre is értendő.

 

Ha a korábbi bírói gyakorlat is megengedőbb volt, mi indokolta, hogy ezt a konkrét kört kiemeljék a Btk.-ból?

Hadd mondjak néhány példát, melyek szemléltetik, milyen súlyú cselekményekről is beszélünk. Sok cég a felszámolási eljárás alatt ténylegesen már nem is működik, székhelye, telephelyei bezártak. Emiatt viszont senki nem is tudja átvenni az értesítőket a felszámolás tényleges megindításáról. Jóllehet a Cégközlönyben ezeket rendre nyilvánosságra hozzák, de egy átlagos kis vagy közepes nagyságú cég vezetőjétől nem várható el, hogy közlönyöket olvasson. Ez is a számvitel rendjének megsértése, de míg ezért a felszámolónak korábban automatikusan büntetőfeljelentést kellett tennie, ez most elmarad. Amellett, hogy ezek az ügyek társadalmi veszélyessége csekély, nagy százalékuk nem is szándékos, pláne nem bűncselekmény. Sok csődbe ment cégnek például nincs pénze arra, hogy megfizessen egy könyvelőt a vagyonmérleg elkészítésére. Márpedig a pontos elszámoláshoz ez is kell. Eddig a felszámoló azonnal büntetőfeljelentést tett, ha bármilyen hibát tapasztalt, a mulasztás pedig automatikusan szabadságvesztéssel volt sújtható, teljesen indokolatlanul. A jogalkotó most ezeket a valós élethelyzeteket akceptálta, s vélhetően arra is tekintettel volt, hogy számos ilyen, a súlyát tekintve csekély veszélyt jelentő büntetőügy feleslegesen terhelte meg a bíróságokat. De ismétlem, a tényállás megmarad, ha tetszik, a “balhét továbbra is el kell vinne” a cégvezetőnek, csak most már nem a Btk. alapján.

 

Ha ilyen speciális jogterületet választott, speciális lehet az ügyfélköre is. Ez jelenti-e azt, hogy fiatalsága ellenére nincsenek kifejezetten egzisztenciális vagy más praxisgondjai?

Nos, a szűk jogterület előnye, hogy több ügyfél jön, mint egy általános iroda esetében. Főleg itt, Budapesten az ügyvédek megtehetik, hogy szakosodjanak, ami a gyakran változó jogszabályok világában igazi előnyt jelent. Ez persze nem zár ki más típusú ügyeket, hiszen például cégalapításokban is közreműködöm, olykor a cégműködtetéshez is szaktanácsokkal szolgálok, de a profilomat mégis a gazdasági büntetőügyek alkotják. Bár fiatal vagyok, elterjed, ha valaki valamiben különösen jó. Én is igyekszem ennek az elvárásnak megfelelni, szerencsémre ezt több ügyvédkolléga is értékeli, s hozzám küldik ezeket az ügyfeleket. Így nem panaszkodom, úgy tűnik, biztos alapokra építhetem a működésemet. Emellett más kihívások is érdekelnek, hiszen 2010 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának jegyzője is vagyok. Ez különösen jó iskola arra, hogy már kezdőként láthassam: mit nem szabad tennie egy ügyvédnek, melyek azok az írott és íratlan etikai-jogi normák és szabályok, melyeket mindenkor be kell tartanunk ebben a szakmában.

 

Az interjú az Ügyvédvilág 2012. április számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két villamosenergia-termelő az ágazatra kivetett extraprofitadó ellen

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két, magántulajdonban lévő, megújuló villamos-energiát termelő cég azok ellen a jogszabályok ellen, amelyek 80 százalékos extraprofitadó befizetésére kötelezik a villanyáram megawatt-óráját 450 lejnél (36 ezer forint) drágábban értékesítő villamosenergia-termelőket és kereskedőket – közölte kedden a News.ro hírportál.