A bírói szervezetnek villámgyorsan kellett felnőnie egy teljesen új joganyaghoz – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar bírák bátran alkalmazzák az európai joganyagot, épp ezért jóval bátrabban fordulnak az EU luxemburgi bíróságához előzetes döntéshozatali eljárásban; mindebből az következik, hogy az uniós joganyag alapos ismerete miatt a hiányosságokra, ellentmondásokra is felfigyelnek, aktivitásukkal pedig kiemelkednek az újonnan csatlakozott tagállamok sorából – nyilatkozta az Ügyvédvilágnak dr. Darák Péter, a Kúria elnöke.


Lapunknak adott interjújában alapos összegzést ad arról, milyen hatással volt az európai uniós csatlakozásunk a magyar bírói rendszerre. Kiderül, ennek a szervezeti háttere is kiépült: a magyar bírói igazgatás részeként minden bíróságon dolgozik kifejezetten az európai joggal foglalkozó, kinevezett bíró. Az elnök kitér a Kúria új szerepkörére is, arra, hogy az új legfelsőbb bírósági modell minden tekintetben EU-konformnak mondható. Darák Péter egy, a Kúria életében egészen új jelenséget is érint, az uniós források bevonását: a 22 millió forintos támogatással tavaly ősszel elkészült a Kúria középtávú intézményi stratégiája, melynek „kidolgozása lehetőséget adott arra, hogy a szervezeti hierarchiából kilépve, a kollégák közösen végiggondolják a Kúria felépítésének új irányait”. Egyik legnagyobb erényének azt az őszinteséget tartja, amellyel szembenézünk a szervezet és a működés eddigi problémáival. Megvan az a sajátossága, hogy „olyan kérdéseket is bátran tárgyal, melyekről még néhány éve is szentségtörés lett volna beszélni”. Az elnök az informatikai fejlesztésekben látja a jövőt, amelyhez a legfelsőbb bíróságok regionális összefogását látná célravezetőnek. Elképzelését már megosztotta horvát kollégájával, aki „fogadó késznek mutatkozott az ötletre. Már csak azért is, mert egy közös projekthez az unió komoly forrásokat tudna biztosítani, ezzel is javítva az EU versenyképességét”.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Ezért sem mindegy, hogy milyen az uniós országok nemzeti bíróságainak együttműködése.

Ha áttekintjük e szervezetek közös munkáját, akkor színes, pezsgő szakmai kapcsolatról beszélhetünk. Évente tanácskozunk az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Hálózatában, a Közigazgatási Legfelsőbb ­Bíróságok Nemzetközi Egyesületében, az Európai Unió Közigazgatási Legfelsőbb Bíróságai és Államtanácsai Egyesületében és az Európai Jogi Intézetben, de évente találkoznak a kelet-európai legfelsőbb bírósági elnökök is. Emellett kapcsolatban állunk az Európai Unió szakértőivel, dr. Juhász Endre, dr. Sajó András és dr. Czúcz Ottó tagállami bírákkal. Ez komoly segítséget jelent, hiszen megismerhetjük a közösségi jogban járatosabb kollégák, akár egy holland vagy egy francia kolléga álláspontját egy-egy kérdésről. 2014 májusától két évig Magyarország tölti be az Európai Jogi Egyesület (FIDE) soros elnöki tisztét, ennek köszönhetően pedig 2016 tavaszán Budapest lesz a házigazdája a kontinens jogászprofesszorait, jogtudósait, bíráit és a jogászvilág más, legelismertebb képviselőit tömörítő fórum aktuális talál­kozójának. A többnapos, rangos kongresszus erősítheti a magyar jogászság és igazságszolgáltatás presztízsét is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen szervezzük, s várhatóan négy fő témaköre lesz: az európai és nemzetközi magánjog, a strukturális alapok, a transzatlanti és kétoldalú kereskedelmi egyezmények, valamint a bankunió.

Darák Péter

Darák Péter (Fotók: Balkányi László)

Az EU-s források bevonása, felhaszná­lása sem idegen már a Kúriától. Ilyen például a 22 millió forintos támogatással tavaly szeptemberben elkészült középtávú intézményi stratégia, mely a szervezeti-intézményi kérdések mellett kiemelt hangsúlyt fektet a legfőbb bírói testület jogegységesítő és joggyakorlat-elemző te­vékenységének fejlesztésére. Ugyancsak a projekt keretében kidolgozták a Kúria esélyegyenlőségi tervét is. Miről szólnak ezek a mindennapokban?

Viszonylag új jelenség, hogy megjelentek az első uniós pályázatok a Kúria életében. Először 2013-ban pályáztunk, épp az ön által említett intézményfejlesztési programmal, melyet egy tízfős kúriai bírói munkacsoport dolgozott ki, külső szakértők bevonásával, nagyjából fél év alatt. A stratégia egyik legnagyobb erényének azt az őszinteséget ­tartom, amellyel szembenéztünk a Kúria szervezeti és működési problémáival. Ez ­pedig úgy volt lehetséges, hogy a kollégák – a szervezeti hierarchiából kilépve – közösen, szabadon végiggondolhatták a felépítés új irányát. Be kell ugyanis látni, hogy a bíróságok sem mentesek a szervezeti gyengeségektől. A dokumentumnak megvan az a sajátossága, hogy olyan kérdéseket is bátran tárgyal, melyekről még néhány éve is szentségtörés lett volna beszélni. Kiderült, hogy a bírósági szintek között nem mindig megfe­lelő az információáramlás, az alsóbb bíróságokkal való kapcsolatainkban bizony vannak hiányosságok. A program emellett szól az egyes jogegységesítő eszközök – például kollégiumi vélemények, határozatok, elvi döntések – egymáshoz való viszonyáról, a közvélemény felől érkező nyomás kezeléséről, a kollégiumok szerepének és a létező tanácsszerkezet modelljének átgondolásáról. A stratégiát egyébként a Kúria szervezeti rendszerének és részben működési céljainak változása is indokolta. Az egyik legjelentősebb módosulás, hogy a ránk vonatkozó törvény 2012. január 1-jétől kiemelt feladatként határozza meg a jogegységesítést. A program figyelembe veszi a régóta mű­ködő jogállami demokráciák tapasztalatait, miközben tekintettel van a magyar törté­neti-társadalmi körülmények sajátossá­gaira is. Arra is törekszünk, hogy intézményesítsük a joggyakorlat-elemzést. Hang­súlyosabb szerepet szánunk a szakmai értekezleteknek, optimalizálni szeretnénk a határozatszerkesztést, kialakítjuk a doktori iskolákkal közös gyakornoki rendszert, s bevezetjük az önértékelési változásmenedzsmentet is. Célunk az alsóbb bíróságokkal való intenzívebb kapcsolattartás, valamint a jogegységesítést elősegítő dokumentumok jobb megismerhetőségének elősegítése. A munkacsoport a személyi és anyagi adottságainkkal számolva próbált reális jövőképet adni a Kúriának. Ami pedig az esélyegyenlőségi tervünket illeti, egyfelől javítani szeretnénk a hátrányos körülmények között dolgozó kollégáink munkafeltételein, ezzel párhuzamosan pedig át kell alakítani a szakmai előrelépés feltételrendszerét. A gyakornoki program első néhány hónapos tapasztalata már ebbe az irányba mutat: a különböző kollégiumokhoz beosztott 12 gyakornok hatékonyan alkalmazkodott a lehetőségekhez. Személy szerint is sokat várok a Kúria főtanácsadói hálózatának kibővítésétől, ahová néhány, már bizonyítottan sikeres gyakornok is bekerülhet.

Ha már említette a Kúria új szerepkörét, az igazságszolgáltatási struktúrában elfoglalt helyét érdemes európai kitekin­tésben is megvilágítani. Szó esett a jogegységi határozatokról, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról és a válasz­tási kérdések elbírálásáról. E tekintetben mennyire EU-konform az új legfelsőbb bírósági modell?

A bírósági igazgatás és felépítés kérdésében nincs uniós elvárás, létezik a mienkhez hasonló és más típusú is. Az 1997-es, első igazságügyi reformmal zászlóvivői lettünk a bírói önigazgatás rendszerének. A 2011-től lezajlott újabb átalakítás inkább az egyszemélyi, vezetői felelősséget preferálja, tehát új típusú központi igazgatási rendszer alakult ki. A cél egy letisztult irányítási modell volt, határozottan kettéválasztva az ítélkezés szakmai oldalát és a központi igazgatást. Előbbi a Kúria elnökének, utóbbi pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnö­kének a feladata. Ez az új magyar modell kiegészül az OBT és a bírói tanácsok rendszerével. Érdekes, hogy a kollégiumok viszont a nyugati tagállamokban ismeretlenek, ez kelet-európai sajátosság, ugyanakkor műkö­dőképes struktúra. Két típusát találjuk a legfelsőbb bíróságoknak. A Semmítőszék, ez a klasszikus modell, ilyen például a francia is, érdemben nem határoz, egyetlen feladata van: a törvénysértő határozatot megsemmisíti, és esetleg új eljárást rendel el. A másik a miénkhez hasonló, a magyar modell már a XIX. század végétől így működik. A Kúria szélesebb jogkörénél fogva végső fokon lezár ügyeket. S persze egy sor más feladatot is ellát. A 2011-es reform során mi magunk is e szélesebb hatáskör megtartása mellett érveltünk. További különleges jogkörünk a normakontroll gyakorlása, a választási jogorvoslat, ami egyfokú eljárást jelent. Ilyen elsőfokú hatáskör előfordul nyugaton is, pl. Németországban, de ezt csak abszolút ­kivételes esetekben lehet megengedni, hiszen az egyfokú eljárás veszélyes is lehet, mert elvész a bírói szervezeten belüli ön­korrekciós lehetőség. A jogalkotási észrevételezői szerepünk is különleges, bár a francia államtanács például közreműködik a parlamenti jogalkotásban. A hatalmi ágak szét­választása miatt azonban „csupán” a bírói ­gyakorlat alapján észrevételezzük az egyes törvénytervezeteket. Koncepcionális javaslatokat viszont nem teszünk. Kelet-európai összehasonlításban kedvező a helyzetünk: nincs ügyhátralékunk, az évente elénk ke­rülő nagyjából hétezer ügyet 83 bírótár­sammal minden esztendőben feldolgozzuk.

Mely területeken vagyunk lemaradásban?

Ilyen az informatika és a merev szervezeti szabályok, ez utóbbi pedig a bírósági ügymenetre is kihat. Ugyanakkor a magyar igazságszolgáltatás előre tudott lépni több te­rületen is, javítva például a fővárosi ítélkezés sokat kritizált helyzetét, ami általánosan is befolyásolja a bírósági rendszer megítélését. Hozzánk hasonlóan sok európai országban állandó kérdés az úgynevezett nehéz ügyek kezelése. Az, hogy milyen igazgatási eszközzel lehet segíteni az ezekben eljáró bírákat, vagy, hogy egy bíró mennyire mozgatható egy vagy több megyén belül. Nyugati szomszédunknál bárhol bevethető bírók is működhetnek. Visszatérve az informatikai fejlesztésekre, ebben olyannyira élen járnak az ázsiai bíróságok, hogy ezzel a tempóval szinte lehetetlen felvenni a versenyt. Ugyanakkor épp a napokban fogalmazódott meg bennem, hogy regionális összefogással talán képesek lennénk komolyan előrelépni, ami a mai állapotokhoz képest valóban a jövőbe repítene minket. Digitalizálni és moderni­zálni lehetne a jegyzőkönyvvezetést. Vannak olyan európai országok, ahol önálló, felesketett köztisztviselői kar végzi ezt, de talán inkább a technológiai fejlesztés lehet a jövő iránya. A régiós közös pályázat ötletét már megosztottam egyik szomszédos ország legfelsőbb bírósága elnökével, aki fogadókésznek mutatkozott az elképzelésre. Már csak azért is, mert egy közös projekthez az unió komoly forrásokat tudna biztosítani, ezzel is javítva az EU versenyképességét.

Az interjú az Ügyvédvilág 2014 július-augusztusi számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra

A kft. tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. A kft.-nek nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére – a Kúria eseti döntése.

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.