A bíróság intézkedési lehetőségei a keresetlevél kapcsán

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. május 7.
Rovat: ,

2018. január 1-jétől a polgári perek szabályait új törvény határozza meg. E törvény a korábbi polgári perrendtartást váltotta fel, a hatályba lépés után indult polgári perekben már az új kódex rendelkezései alkalmazandók. Az új rendtartás számos olyan új jogintézményt vezet be, melyek alkalmazására korábban a bíróságnak nem volt lehetősége. Ide sorolható többek közt a munkajogi jognyilatkozatok és határozatok végrehajtásának felfüggesztése, valamint az ideiglenes intézkedések megtételének lehetősége is.


Az újonnan hatályba lépett, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 515. § (1) bekezdése szerint bíróság a keresettel megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását az általa indokoltnak vélt esetben a fél kérelmére felfüggesztheti. A bíróság e kérdésben szabadon mérlegelhet, a törvény nem nyújt számára szempontokat, melyeket a döntés meghozatalakor kötelező lenne figyelembe vennie. A bíróság ugyanakkor a fél ilyen irányú kérelmének hiányában, saját hatáskörben is jogosult elrendelni a felfüggesztést. Ha az eljáró bíró úgy ítéli meg, hogy a jogvitával összefüggésben ezt valamely személy különös méltánylást érdemlő, jogvédelmet megalapozó érdeke indokolja, lehetősége van, hogy a megtámadott jognyilatkozatot vagy határozatot hivatalból felfüggessze [új Pp. 515. § (2) bek.]

Míg bizonyos jognyilatkozatok esetében a végrehajtás felfüggesztésének elrendelése kétségkívül lefolytatható, addig egy munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat végrehajtásának felfüggesztése számos gyakorlati problémát felvet. A végrehajtás felfüggesztése ebben az esetben azt jelenti, hogy az időközben ténylegesen már lezárt munkaviszonyt helyre kell állítani, a munkavállalónak újra munkába kell állnia. Ha a felek a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésekor megfelelően elszámoltak egymással és a munkavállaló munkakörét is átadták, könnyen előfordulhat, hogy a munkavállaló munkakörét időközben már más látja el, számára a munkáltató szervezetében már nincs hely.

Az új Pp. az ideiglenes intézkedés körében is mérlegelést enged a bíróságnak, jóllehet a munkaügyi perekben ez a jogköre valamivel szűkebb

Feltéve, hogy a munkáltató a bíróság rendelkezése szerint mégis tovább tudja foglalkoztatni a munkavállalót, és ezzel a bíróság rendelkezése teljesül, a gyakorlati nehézségek sora még nem zárult le. Ha ugyanis a bíróság a végrehajtás felfüggesztését követően mégis úgy ítéli meg, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat nem volt jogellenes, és azt hatályában fenntartja, a munkaviszony megszűnése végleges. Kérdéses azonban, hogy a munkavállaló által a végrehajtás felfüggesztése és az ítélet meghozatala közti időben végzett munka kapcsán hogyan járjanak el a felek. Mivel a bíróság később úgy ítélte meg, hogy a munkaviszony megszüntetése jogszerű volt, a felek közt nem állt fenn munkaszerződés, mely alapján a munkavállaló munkát végezhetett volna, elméletileg tehát a feketefoglalkoztatás jogkövetkezményei alkalmazhatóak a munkavégzésre nézve. Ezen felül a munkáltató elviekben jogosult a munkavállalónak az újbóli munkába lépés után tanúsított magatartása, illetve a változatlanul fennálló képességbeli hiányosságai miatt is felmondani, ezzel azonban a bíróság akarata aligha érvényesül. A fentiekben leírtak miatt a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat végrehajtásának felfüggesztése – még ha annak lehetőségét a törvény nem is zárja ki – a gyakorlatban nehezen alkalmazható.

Az ügyben eljáró bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, illetve ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása, vagy a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében. A törvény ezen felül biztosítja a bíróság számára ideiglenes intézkedés elrendelését egyéb, különös méltánylást érdemlő ok fennállása esetén is [új Pp. 103. § (1) bek.]. A bíróság ideiglenes intézkedése a perben résztvevőket csupán olyan magatartás tanúsítására kötelezheti, mely magatartás követelésére a kérelmező a perben érvényesített jog alapján egyébként is jogosult lenne [Pp. 103. § (2) bek.].

[htmlbox pp_termekek]

Az új Pp. tehát az ideiglenes intézkedés körében is mérlegelést enged a bíróságnak, mely jogosult saját belátása szerint megítélni, hogy a fenti körülmények fennállnak-e. Munkaügyi perekben azonban a bíróság mérlegelési jogköre egy kicsivel szűkebb, hiszen ezekben az ügyekben a munkavállaló vagyoni és egyéb körülményeitől függetlenül különös méltánylást érdemlő egyéb oknak, azaz különös jogvédelmi igénynek minősül a munkabér kifizetése és a munkáltató által kiadandó igazolás iránti kérelem is [új Pp. 519. §]. A hatályos rendelkezések szerint tehát a munkavállaló – a számára folyósítani elmulasztott munkabér kifizetése iránt pert indító – kérelme esetén a bíróságnak lehetősége van a munkáltatót arra kötelezni, hogy a munkavállaló munkabérét még a per jogerős befejezése előtt fizesse meg. Ha utóbb a munkavállaló keresetét a bíróság elutasítja, a munkavállaló az ideiglenes intézkedés keretében kapott összeget köteles a munkáltatónak visszafizetni.

Tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozás szerint hasonló intézkedés megtételére nem volt lehetőség, a jelenlegi gyakorlat alapján nem állapítható meg, hogy a fenti jogintézmények gyakorlati megvalósulása pontosan miképp zajlik majd, mennyire lesz elterjedt az intézmények alkalmazása stb. A munkajogviszony felfüggesztett végrehajtás keretében történő ideiglenes helyreállítása különösen sok olyan gyakorlati és elméleti problémát vet fel, melyek feloldása pontos jogszabályi rendelkezés hiányában a bíróságokra marad. Az új törvény alkalmazása egyébként jelentős kihívás elé állítja a bíróságokat, ezért az új intézmények gyakorlati bevezetése várhatóan fokozatosan történik majd, a bírák folyamatosan csiszolják, tökéletesítik, továbbfejlesztik majd az egyelőre csak elméleti síkon bevezetett új jogi megoldásokat.

Kapcsolódó cikkek:


A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában
2019. január 16.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Az itt közölt írás a IV. Wolters Kluwer Polgári jogi és Eljárásjogi Konferencián elhangzott előadás anyagát rögzíti. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa: a Ptk.-ban rögzített új szabályokat miként alkalmazzák a Fővárosi Ítélőtábla tanácsai, illetve milyen újszerű megoldások jelentkeztek a gyakorlatukban. Ezek alkalmasak lehetnek további következtetések levonására is a gyakorló jogászok számára.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján
2019. január 15.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján

Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét
2019. január 14.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.