A bírósággal való e-kapcsolattartás előretörése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Az elektronikus kapcsolattartás kiváló költségtakarékossági lehetőség, de ez elsősorban nem a jogászoknak jelent előnyt. A meglévő folyamatok átalakítása számunkra elsősorban kihívás: a szakmabeliek számára többnyire ismert, bejáratott igazgatási és igazságszolgáltatási folyamatokat ismeretlen, egyelőre kidolgozatlan folyamatok váltják fel. Ahhoz, hogy ne maradjunk le a fejlettebb európai országok ügyvédjeihez képest, ki kell építeni azt a szoftverbázist, egy vagy több saját ügyvédi munkavégzési felületet, ami jelenleg hiányzik” – mondja a Jogászvilág.hu-nak adott interjújában dr. Homoki Péter ügyvéd, aki aktívan közreműködött a bírósággal való e-kapcsolattartásra való átállás gördülékenyebbé tételében. Az informatikai területre való rálátása emellett nagy segítség az ügyvédekhez igazodó kamarai e-kapcsolattartás támogatásában is. E munkájáért a kamara Az Ügyvédségért kitüntető címben részesítette.

A MÜK-kitüntetést annak köszönheti, hogy aktívan részt vett a hazai ügyvédek kötelező bírósági elektronikus kapcsolattartásra való felkészítésében. Hogyan látja, 2018. január 1-től az elektronikus ügyintézési csatlakozás terén sokkal nagyobb feladat áll az ügyvédi kamara előtt, mint eddig?

Igen, és ez a feladat nemcsak a kamarát fogja érinteni, hanem az ügyvédeket is. Az elektronikus kapcsolattartás a cégeljárásnál kezdődött 2005-ben, de az csak egy kellemes, ügyvédekhez igazodó kezdés volt. Most a bírósági kapcsolattartás elindulásával láttuk, milyen óriási problémát tud okozni a karnak, ha egy ilyen ügyintézési formát nem kifejezetten az ügyvédekre szabnak. Először 2013-ban vált a gyakorlatban is lehetővé, hogy a polgári perben is elektronikusan lehessen ügyet intézni – de az eljárás még nem volt kötelező. Mivel elég kevesen használták, próbáltam segítségképp egy tájékoztatást írni róla. Azonban gazából csak tavaly indult el az ezzel kapcsolatos munkám. A megtisztelő, rangos kamarai elismerésem mutatja, hogy hálásak voltak a kollégák – az elnökség ezzel a kitüntető címmel fejezte ki, hogy ez a fajta munka valóban hasznos és fontos volt.

Az elektronikus kapcsolattartás egy lehetőség az ügyvédeknek, vagy állami szinten rá vannak kényszerítve, hogy ezt a területet fejlesszék?

Az elektronikus kapcsolattartás kiváló költségtakarékossági lehetőség, de ez elsősorban nem a jogászoknak jelent előnyt. A meglévő folyamatok átalakítása számunkra elsősorban kihívás: a szakmabeliek számára többnyire ismert, bejáratott igazgatási és igazságszolgáltatási folyamatokat ismeretlen, és nagy részében egyelőre kidolgozatlan folyamatok váltják fel. De az átalakítással elvárt megtakarítások mértéke, az ettől remélt gyorsítás, a társadalom ebbe vetett reménye túl erős ahhoz, hogy az átalakulás során a jogászi szakma igénye legyen a meghatározó szempont. Velünk, jogászokkal vagy nélkülünk, de a társadalmi működési folyamatokat megpróbálják átalakítani, és ennek alapvetően nem technikai kérdés kellene lennie. Persze, ha a jogászok kimaradnak ebből a folyamatból, mondván, hogy ők ehhez nem értenek, akkor minden problémára majd technikai megoldásokat fogunk látni – igazságszolgáltatás helyett automatizált döntéseket. Ezen átalakulás során ügyvédi oldalról azt látom, hogy arra kell összpontosítanunk, milyen területen tudunk hasznukra lenni az ügyfeleknek. Akármilyen felhasználóbarát felületeket is igyekszik az állam kialakítani, az ügyvédek mindig ott lehetnek egy csatlakozó felületként, interfészként az állam és a magánszemélyek, vállalkozások között. A legjobb, ha mi, ügyvédek kihasználjuk ezt az alkalmat arra, hogy kibővítsük az ügyvédi szakma által nyújtott kényelmi szolgáltatásokat mind az ügyfelek, mind az állam felé, mert csak ezzel a proaktív hozzáállással lehet kialakítani egy új jövőt a karnak, és azt hosszú távon fenntartani. Ha szakmai szinten közelítjük meg a kérdést, mindig van egyfajta versengés abban, hogy az ügyfelek kiszolgálása terén milyen szemlélet fog érvényesülni. Itt nem az egyik jogász szakma verseng a másik jogász szakmával, hanem az informatikai központú megoldási szemlélet az olyan lehetséges megoldásokkal, amit az ügyvédi szakma is nyújtani tudna. A legrugalmasabb jogászi szakmaként az ügyvédségnek alakító szerepe lehet abban, hogy a jövőben melyik kiszolgálási feladatot ki fogja ellátni. Az informatikai területen állandó szakemberhiány van, de azt is látom, gyakran arról van szó, hogy olyan feladatokat is informatikai szakemberekkel akarnak megoldani, ahol nem feltétlenül ez a tapasztalat, végzettség az optimális választás. Tipikusan az üzleti elemzői vagy projektmenedzseri feladat egy jelentős részét ugyanúgy sikerrel el tudnák látni megfelelő informatikai képességgel rendelkező, de jogászvégzettségű személyek, mint ahogyan informatikus vagy közgazdász.

Homoki Pétert informatikai munkájáért a kamara Az Ügyvédségért kitüntető címben részesítette

Az egyetlen kérdés, hogy melyik szakma nő fel a feladathoz, ki tudja teljesíteni jobban a társadalmi igényeket. Ez a változás alapvetően egy hosszú távú folyamat, az ügyvédektől merőben más készségeket fog elvárni a jövőben, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek. Nem arról van szó, hogy a működéséhez minden ügyvédnek fenn kell tartania egy informatikust, hanem tudni kell érvényesíteni az érdekeinket ezeken a területeken: meg kell tudni fogalmazni a problémáinkat, saját megközelítést kialakítani, hogy akadálymentesen tudjuk kezelni ezeket a kihívásokat, nehézségeket, amelyek most óhatatlanul felmerülnek. A meglévő, végtelenül rugalmas és sokoldalú, humánközpontú ügyvédi eszközkészletünket ki kell bővíteni olyan informatikai eszközökkel, hogy minél jobban kiszolgáljuk a jövő ügyfeleit is. De ezek az informatikai képességek nem fognak kívülről, sült galambként a szánkba repülni. Hiába várjuk az államtól, hogy majd ingyen fejleszt és nekünk ad olyan eszközöket, ami felhasználóbarát is, és egyúttal érintetlenül hagyja az évszázadok során kiharcolt társadalmi megbecsültségünket. Ha már van egy bizalmi szerepünk, amely az állampolgárt beköti a közhatalmi ügyintézésekbe, akkor ezt a szerepet bővíteni kell. Azt gondolom, hogy ez egy stratégiai kérdés minden szakmabeli számára. Azt látom, ez a probléma nem arról szól, hogy ha az egyszerű e-kapcsolattartás a bírósággal kiválóan működik, akkor onnantól el is felejthetjük a problémát. Folyamatosan együtt kell működnünk a bírósággal és a közigazgatási infrastruktúrát kiépítő szervekkel is, és nekünk kell tudnunk olyan javaslatokat tenni, olyan eszközöket rendelkezésre bocsátani, ami lehetővé teszi, hogy a jelenlegi szakmánk, tudásunk minél jobban ki tudja szolgálni a megváltozó igényeket.

Ügyvédi munkája (távközlési és informatikai jog területen kereskedelmi ügyek, informatikai beszerzések nagy cégeknél, szabályozási terület) mellett sok időt eltölt programozással. Az információbiztonság témája 2013 óta már törvényi szinten szabályozott. Hogyan látja, a jövőben fokozódni fog e téren a regulázási igény?

Igen, több oldalról is egyértelműen erősödnek a szabályozási tendenciák: mind az információbiztonsággal szembeni állami igények oldaláról, mind a sok adatot feldolgozó szerveket terhelő kötelezettségek oldaláról, mind pedig az elektronikus tranzakciók megvalósításának infrastruktúrája, a bizalmi szolgáltatások és a közhatalmi elektronikus ügyintézés terén. Ugyanakkor az erősödő szabályozás a megfelelési költségek növekedésével és az innováció terének szűkülésével is jár. Ettől függetlenül az e-ügyintézés, e-közigazgatás szabályozása számomra érdekes kihívás – bár Magyarországon ez egy nagyon szűk terület, és pusztán ügyvédi oldalról nézve nem egy nyereséges tevékenység. Az elektronikus kapcsolattartás kapcsán nagyon jó érzés olyan bírókkal és hatósági ügyintézőkkel beszélni, akik gyakorlatiasan fogják fel az így keletkező problémákat és megosztják tapasztalataikat. Olyan dolgokat tanulok meg tőlük, amik sokkal nagyobb önbizalmat tudnak adni a klasszikus ügyvédi területeken, így például a perrendtartásban is. Az elektronikus ügyintézés terén szerzett tapasztalat segít abban, hogy jobban megértsem az ügyintézés alapját képező egyes technikai és önállósult jogi folyamatokat, hatékonyabban be tudjak kapcsolódni a saját területükhöz értő más jogászok munkájába. Ez egy újfajta tanulási forma számomra, és remélem, hogy ezzel másoknak is tudok segíteni.

Tapasztalata szerint az ügyvédek érzékelik az elektronikus perek fontosságát?

Ma már az ügyvédek megtanulták, hogy az elektronikus ügyintézés minimálisan milyen lépésekből áll, miben kell, hogy más legyen, mint a hagyományos ügyintézés. Nem csak a rájuk szabott e-cégeljárási megoldást tudták megtanulni, hanem a problematikusabb, de jóval általánosabb bírósági kapcsolattartást is. Ez nagyon fontos. Ugyanakkor egyelőre még hiányzik az az elköteleződés, hogy a megfelelő költségvetést is hozzárendeljék. Az állam csak egységes megoldásokat tud adni, és nem tudja kielégíteni minden szakmának a sajátos igényeit. Azért, hogy ne maradjon le az ügyvédi hivatás ebben a részben, neki is anyagi áldozatot kell hoznia, hogy meglegyen ez a képessége. A dokumentumkezelés, a kézbesítés folyamata mind problémaként jelentkezik az ügyvédek számára: kevés kivétellel nem rendelkezünk megbízható és versenyképes, a naponta felénk ömlő e-mail-eket és más iratokat is könnyen feldolgozni képes iratkezelési és kézbesítési rendszerekkel, ilyen funkciót nyújtó szoftverekkel. Képesnek kell lennünk rugalmasan, jobban, mélyebben beleintegrálódnunk a közigazgatási folyamatokba, ezt jelenleg csak nehézkesen tudunk megtenni. Ahhoz, hogy ne maradjunk le a többi fejlettebb európai ország ügyvédjeihez képest az elektronikus kapcsolattartás terén, ki kell építeni azt a szoftverbázist, egy vagy több saját ügyvédi munkavégzési felületet, ami jelenleg hiányzik.

Az olvasók a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás tárgyában dr. Homoki Péter által elkészített technikai útmutató aktuális változatát letölthetik dr. Homoki Péter ügyvédi irodájának honlapjáról: http://www.homoki.net/hu/kapcsolattartas.

Életrajzi adatok
Homoki Péter 1976-ban született Székesfehérváron. 2000-ben végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán summa cum laude, köztársasági ösztöndíjasként. Jelölti idejét az Ormós Ügyvédi Irodában töltötte, majd 2004-ben jelesre szakvizsgázott. 2008-ban szabályozási szakjogász posztgraduális diplomát szerzett. A szakvizsga után váltogatta az egyéni ügyvédi és ügyvédi irodai működési formát. 2008-tól 2010-ig a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Irodával, majd 2010-től 2016 áprilisig a CMS Cameron McKenna LLP magyarországi fióktelepével dolgozott együttműködésben. Onnantól saját, egyszemélyes ügyvédi irodáját „viszi” két jelölt és egy asszisztens kollégájával. Az iroda ügyfélkörét informatikai vagy távközlési iparágban érdekelt vállalatok és közigazgatási szervek képezik. Fiatal korától kezdve érdekelte az informatika világa, a Commodore Világ nevű, egykoron népszerű újságban 14 éves korától mintegy öt éven át állandó munkatársként dolgozott. A jogi egyetem alatt döntötte el, hogy az informatikai és a jog közös területén szeretne dolgozni, és elhatározása mellett azóta is kitartva kizárólag informatikai és távközlési jogi tárgyú kérdésekkel foglalkozik. 2007 óta segédkezik a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamarának a hivatásrendet érintő, informatikai jellegű kezdeményezésekben. Aktívan közreműködött a bírósággal való elektronikus kapcsolattartásra való átállás gördülékenyebbé tételében. 2010-től kezdődően az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának számos ülésén részt vett, főleg az európai uniós ügyvédkereső tárgyában, majd 2012-ben a magyar delegáció az informatikai jogi szakosztály elnökének jelölte, amely alapján várhatóan 2018-ig betölti e tisztséget. E megbízatásának köszönhetően több alkalommal tartott előadást az európai ügyvédek álláspontjának képviseletében. A kétgyermekes apuka szabadidejét a családja, az olvasás, a mozi, az informatikai programozás töltik ki. Az informatikai területre való rálátása nagy segítség az ügyvédekhez igazodó kamarai elektronikus kapcsolattartás támogatásában. E munkájának köszöneteként a IX. Magyar Ügyvédnapon dr. Homoki Pétert a kamara Az Ügyvédségért kitüntető címben részesítette.

Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

Biztosítás és ESG – kihívások és ellentmondások

Napjainkban az ESG akronimmal jelzett, vagy olykor zöld pénzügyek jelzővel is emlegetett, komplex szempont- és szabályrendszer átszövi a gazdasági és pénzügyi életet, és annak hatása alól nyilván nem mentesül a biztosítási iparág sem. A társadalmilag felelős pénzügyek néven is ismert szempontrendszer hármas alappillére (környezeti hatások, társadalmi kérdések és vállalatirányítás) közül a jelen írásban a környezeti hatások kezelésének kérdését vesszük górcső alá a biztosítási iparág szempontjából, különös tekintettel az érintett ESG irányelv megvalósítása során felmerülő ellentmondásokra és nehézségekre.