A csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek vizsgálata körében a bíróságnak elsődlegesen nem azt kell vizsgálnia, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján támadja, hanem azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének melyik részét támadja – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 105. § (1) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény 372. § (1) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, törvényszék a határrendészet kirendeltség vezetőjének parancsát megsemmisítette és az alperest a perköltség megfizetésére kötelezte. Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelmet és csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, melyben az elsőfokú ítélet perköltség tekintetében történő megváltoztatását, a részére megállapított perköltség felemelését kérte.
Az ítélőtábla eljárása
Az ítélőtábla a felperes csatlakozó fellebbezését visszautasította. Megállapította, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 105. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 372. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a csatlakozó fellebbezés olyan rendes fellebbviteli perorvoslat, amely csak akkor terjeszthető elő, ha az ellenfél fellebbezést nyújtott be, és az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet az ellenérdekű fél fellebbezése érint. A csatlakozó fellebbezés szorosan kapcsolódik az ellenfél fellebbezéséhez, mert a fellebbezési eljárás kereteit a fellebbezésben sérelmezettek adják, azon a csatlakozó fellebbezés nem terjeszkedhet túl, új kérdések tekintetében nem nyithatja meg a bíróság a vizsgálódási lehetőséget. A felperes az elsőfokú ítélettel szemben nem terjesztett elő fellebbezést, ezért számára az ítélettel szemben a jogorvoslati lehetőség a fellebbezés által vitatott kérdések tekintetében nyílik meg a csatlakozó fellebbezéssel, az elsőfokú ítélettel kapcsolatban mást nem vitathat.
Az ítélőtábla szerint, mivel az alperes fellebbezésében kizárólag tartalmi kifogásokra alapítva támadta az elsőfokú ítéletet, ezért a felperes csatlakozó fellebbezésében kizárólag ezen szempontok alapján sérelmezhette volna az elsőfokú ítéletet, egyéb tekintetben – így a perköltségre vonatkozó ítéleti rendelkezések és indokolás vonatkozásában – a fellebbezési joga a csatlakozó fellebbezés előterjesztésén keresztül nem nyílt meg.
A fellebbezés tartalma
A felperes szerint az alperes fellebbezése az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részét teljes egészében érintette, mert az ítélet megváltoztatását a perköltséget is magában foglaló kereset elutasítását kérte. Ellenkező esetben, ha a fellebbezés nem irányul a perköltségre, a perköltség vonatkozásában beállna a részjogerő, illetve a teljesítés kikényszerítésére irányuló kérelem lenne előterjeszthető. Álláspontja szerint az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó részét teljes egészében támadta, ezzel összhangban kérte elsőfokú perköltsége megállapítását is. Ennek következtében a fellebbezés – elsőfokú perköltségigény ismételt kérése hiányában is – értelemszerűen érintette a keresetet elutasító részhez kapcsolódó illeték- és perköltségviselési rendelkezést is, ezért a csatlakozó fellebbezés visszautasításának nincs helye.
A Kúria megállapításai
A Pp. 372. § (1) bekezdése alapján a fellebbező fél ellenfele a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, csatlakozó fellebbezést nyújthat be. A csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint. Ha a fellebbezés kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó fellebbezésben az ítélet megváltoztatása nem kérhető.
A Kúria kiemelte, a csatlakozó fellebbezés jogi természete szerint fellebbezésnek minősül, de járulékos jellegű, amennyiben tartalmában, hatályában és az előterjesztésre jogosultak személye körében feltételhez kötött, illetőleg korlátozott. A csatlakozó fellebbezés tartalmát a fellebbezés annyiban korlátozza, hogy ha az elsőfokú ítéletnek csak egyes rendelkezéseit érinti a fellebbezés, akkor a csatlakozó fellebbezés sem érintheti az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit. A fél csatlakozó fellebbezéssel, annak járulékos jellege miatt csak abban a körben támadhatja az elsőfokú ítéletet, amelyben azt a fellebbezés is érintette. Nem annak van jelentősége, hogy a fellebbezés a per főtárgyát érinti-e, hanem annak, hogy a fellebbezés az elsőfokú ítéletnek melyik részét támadja.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet felperes keresetének helyt adó rendelkezését támadta, az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte, ilyen esetben a fellebbezés szükségképpen érinti a keresetnek helyt adó ítéleti rendelkezéshez kapcsolódó, a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést is. Ettől eltérő értelmezés esetén a fellebbezési kérelem szerinti másodfokú döntés nem érinthetné az elsőfokú bíróságnak a perköltségre vonatkozó rendelkezését.
Csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint, ezért a csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek körében elsődlegesen nem azt kell vizsgálni, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján, hanem azt, hogy annak melyik részét támadja. Az elsőfokú ítélet megváltoztatásának és a felperes keresetének az elutasításának kérésével az alperes az ítélet rendelkező része keresetnek helyt adó rendelkezését támadta, amely arra vonatkozó kifejezett kérelem hiányában is szükségképpen kiterjed a perköltségre vonatkozó ítéleti rendelkezésre is, ezért a felperes ebben a körben jogosult csatlakozó fellebbezés előterjesztésére. Mindezek alapján a Kúria az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte és a felperes csatlakozó fellebbezése érdemi elbírálására utasította az ítélőtáblát.
Az ismertetett döntés (Kúria Kpkf.VII.45.028/2024/2.) a Kúriai Döntések 2024/8. számában 197. szám alatt jelent meg.
