Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
A csoportos rablás társtettesének szándéka – A bűnszövetség, mint minősítő körülmény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A feldolgozott jogeset alapját a Székesfehérvári Járásbíróság és a Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság által jogerősen elbírált büntetőügy képezte. A szerző az elsőfokú ügy másodfokú felülbírálatában előadó bíróként vett részt. A szerző egy konkrét tényálláson keresztül azt mutatja be, milyen kritériumoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy egy adott személy társtettese legyen a bűnelkövetésnek. Ezen túlmenően a rablást is minősítő bűnszövetség fogalmát értelmezi.
S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlottak 2010 elején arra az elhatározásra jutottak, hogy különböző benzinkutak, élelmiszerboltok és műszaki áruházak sérelmére lopási és szükség esetén rablási cselekményeket fognak végrehajtani, ezáltal pedig rendszeres haszonra szert tenni.
A bűnelkövetésre felkészültek. Különféle – nyílászárók rendeltetésellenes nyitására alkalmas – szerszámokat, fekete ruházatot és símaszkot szereztek be. A bűncselekmények helyszíneit több esetben előzetesen feltérképezték. Előzetesen megállapodtak a helyszínre jutás és az onnan való eltávozás mikéntjéről, biztonságos kivitelezéséről, az elkövetés konkrét módjáról, az adott bűncselekmény elkövetésében közreműködők szerepéről, arról tehát, hogy adott személynek milyen feladatot szánnak a bűncselekmény végrehajtása során.
Az előzetes tervüknek megfelelően 2010 márciusa és októbere között Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyében mintegy harminc alkalommal követtek el – egymással mindvégig együttműködve – lopási és néhány alkalommal rablási cselekményeket.
A vádlottak az egyes benzinkutak üzlethelyiségeibe, élelmiszer-áruházakba és műszaki cikkek értékesítésével foglalkozó boltokba minden esetben a nyílászáró nem rendeltetésszerű kinyitása útján hatoltak be, majd onnan különböző értékben szeszesitalt, dohányárut és műszaki cikkeket tulajdonítottak el. Egyes esetekben csupán néhány tízezer forint összegű árut zsákmányoltak, de sokszor több százezer vagy akár több millió forintnyi árukészlet eltulajdonításával károsították meg az egyes tulajdonosokat.
Számos alkalommal ismert vagy ismeretlen kilétű társuk is részt vett a bűnelkövetésben.
A bűncselekmény-sorozatból az alábbiakban kiemelendő egy eset, amikor a terheltek attól sem riadtak vissza, hogy a lopási cselekmények végrehajtása érdekében lenyűgöző erejű fenyegetést alkalmazzanak a bűncselekmények elkövetésének idején biztonsági őri feladatot ellátó személlyel szemben.
S. F. I.r., M. T. II.r. és P. R. III.r. vádlott 2010. június 5-én, 23.00 óra körüli időben egy bérelt gépkocsival érkeztek….-ra, hogy a….Kft. által üzemeltetett….szám alatti üzemanyagtöltő állomásról dohányárut tulajdonítsanak el. A 23 éves, 185 cm magas S. F. I.r., a 24 éves, 175 cm magas M. T. II.r. és a szintén 23 éves, 168-170 cm magas P. R. III.r. vádlott fekete ruházatot és fekete símaszkot viselt a bűncselekmény elkövetésekor.
A vádlottak – tudva azt, hogy az üzemanyagtöltő-állomáson az éjszaki órákban őrszolgálat üzemel – úgy határoztak, hogy a biztonsági őrt az őrbódéba bezárják. Ennek megvalósítása érdekében megállapodtak, hogy a szolgálatot ellátó P. S. biztonsági őr figyelmét elterelik oly módon, hogy P. R. III.r. vádlott az őrbódé mellett elhaladva magát erősen ittas személynek tetteti, és ezt kihasználva S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlottak az őrbódéba bemennek.
P. R. III.r. vádlott a megbeszélteknek megfelelően, a biztonsági őr által használt konténer mellett imbolygó járással, magát erősen ittasnak tettetve elsétált, mire P. S. sértett kiment az őrbódéból, a III.r. vádlott felé indult, de végül nem ment oda hozzá, hanem visszafordult, és visszament a szolgálati helyére.
Ekkor S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlottak odamentek az őrbódé ajtajához, és felszólították P. S. sértettet arra, hogy adja át a konténer kulcsát és a telefonját. S. F. I.r. vádlott követelésük nyomatékosítása érdekében két kezében fejmagasságban egy feszítővasat tartva agyoncsapásával fenyegette meg az 1954-ben született, 165 cm magas, 60-62 kg súlyú P. S. sértettet. Mindeközben M. T. II.r. vádlott közvetlenül társa mellett állva az őrbódé ajtaját fogta.
P. S. sértett közölte a vádlottakkal, miszerint a kulcs nincs nála, és kérte, hogy ne bántalmazzák. A vádlottak ekkor a sértett mobiltelefonját magukhoz vették, és annak érdekében, hogy a biztonsági őr ne tudjon telefonon segítséget kérni, a készülékből az akkumulátort kivették, majd azt az őrbódéból kidobták, a telefont pedig letették a helyiségben lévő asztalra. Ezt követően a vádlottak az őrbódéból kiléptek, és P. S. sértett távozásának valamint a hatóság biztonsági őr általi értesítésének megakadályozása végett egy fadarab és egy tégla segítségével kívülről az ajtó kilincsét kitámasztották.
S. F. I.r., M. T. II.r. és P. R. III.r. vádlott ezután a töltőállomás épületéhez mentek, ahol az I. r. vádlott az üzlethelyiség ajtaját felfeszítette, majd az eladótérbe bejutva a vádlottak a náluk lévő zsákokba tettek közel 1.000.000 forint értékű cigarettát, végül futva elhagyták az üzemanyagtöltő-állomás területét.
A fent körülírt cselekmények törvényi minősítését illetően például az alább kérdések tehetők fel:
1.) P. R. III.r. vádlott fent részletezett cselekvősége miként értékelendő? Felelősségre vonható-e nevezett személy csoportos rablás társtetteseként?
2.) Ha igen, e bűncselekményt a bűnszövetségben történő elkövetés is minősíti?
1.) A fent írtak alapján megállapítható, hogy a fekete ruházatot és fejükön símaszkot viselő, a helyszínen a késő éjszakai órákban felfegyverkezve megjelenő, P. S. sértettnél lényegesen erősebb fizikumú és fiatalabb, a bűncselekmény végrehajtása során egymással mindvégig együttműködő S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlottak a dolog elvétele érdekében akaratot bénító, lenyűgöző erejű fenyegetést alkalmaztak a sértettel szemben.
A megítélésem szerint ugyanakkor P. R. III.r. vádlott is társtettesként működött közre a rablási cselekmény elkövetésében. P. R. III.r. vádlott maga nyilatkozta azt, hogy a bűncselekmény elkövetését megelőzően a vele munkatársi, ismerősi viszonyban lévő M. T. II.r. vádlottól származó információ alapján tudott arról, hogy S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlottak korábban több ízben bűncselekményt hajtottak végre különböző benzinkutak sérelmére. E bűncselekmények közül kettő esetében nevezettek a lopási cselekmény végrehajtása érdekében kifigyelték, majd az őrbódéba zárták az adott üzemanyagtöltő-állomáson biztonsági őri feladatokat ellátó személyt.
P.R. III.r. vádlott tehát ezen információ birtokában volt, amikor az irányadó tényállás értelmében – látva azt, hogy az üzemanyagtöltő-állomáson az éjszakai órákban őrszolgálat üzemel – társaival a biztonsági őr bódéba történő bezárását határozta el, és ennek megvalósítása érdekében előzetesen megállapodott S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlottal abban, hogy ennek végrehajtásában az őr figyelmének elterelésével működik közre azáltal, hogy magát az őrbódé előtt elhaladva erősen ittas személynek tetteti.
Ilyen előzményeket követően a bűncselekmény helyszínén társaihoz hasonlóan fekete ruházatban és fekete símaszkban megjelenő, az előzetes megbeszélésnek megfelelően társai bűnelkövetését a bűncselekmény külső feltételeinek megkönnyítésével fizikai bűnsegédként segítő P.R. III.r. vádlottban már eleve fel kellett merüljön az elkövetési mód vagylagossága, az tehát, hogy a benzinkút biztonsági őrével szemben sor kerülhet társai által erőszak, illetőleg fenyegetés igénybevételére.
Ennek ellenére ez elé P. R. III.r. vádlott nem állított korlátot.
Az elkövetési mód előre látható vagylagossága iránti közönyével P. R. III.r. vádlott szabad mandátumot adott a végrehajtóként cselekvő S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlott számára, ami az ő felelősségét is a végrehajtók cselekvőségéhez rendelte (BH. 2013.237.).
Ezen túlmenően P. R. III.r. vádlott a lenyűgöző erejű fenyegetés társai általi alkalmazását követően maga is részt vett az összetett bűncselekménynek minősülő rablás egyik részcselekménye – a dologelvétel – megvalósításában. Ezáltal társtettesévé vált a rablás végrehajtásában felfegyverkezve részt vevő, egymással szándékegységben cselekvő S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlott bűnelkövetésének. Esetében a társtettesség elnyelte a korábbi, fizikai bűnsegélyben megnyilvánuló részesi közreműködést.
Mindezekre figyelemmel a bűncselekmény csoportosan elkövetetti minősítéséhez sem férhet kétség.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
2.) A fent írtak tükrében az sem vitatható alappal, hogy S. F. I.r. és M. T. II.r. vádlott ezen alkalommal is bűnszövetségben cselekedett. Előzetes megállapodásuk ugyanis szervezett bűnelkövetésre, tehát magára a bűnözésre, illetőleg több bűncselekmény elkövetésére irányult, majd a megállapodásuk alapján bűncselekményeket (köztük az ezen tényálláspontban értékelt rablási cselekményt) sorozatjelleggel valósítottak meg.
P. R. III.r. vádlott esetében a rablás ezen minősítő körülménye éppen a fent kifejtettekre figyelemmel azért nem állapítható meg, mert bár szervezett volt a….i benzinkút sérelmére elkövetett rablás végrehajtása, P. R. III.r. vádlott szempontjából mégis egyszeri elkövetésről volt szó, és ő maga társaival szemben kizárólag ezen egy bűncselekmény elkövetésében állapodott meg előzetesen (IV. számú Büntető Elvi Döntés).
A szerző, dr Czikajló Ádám jelenleg a Székesfehérvári Törvényszék 1. számú Büntető Fellebbviteli tanácsában végez ítélkező tevékenységet, kirendelés útján.