A fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezések

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha az elkövető a bűncselekmény törvényi tényállását a tizennegyedik születésnapjának betöltése után, és, ha legfeljebb a tizennyolcadik születésnapján valósítja meg. Ezek a kedvezőbb szabályok azonban csak akkor érvényesülhetnek, ha az elkövetési magatartás semmilyen módon nem terjeszkedik túl a felső korhatáron.

Az életkor jelentősége

A kiskorú a büntetőjogban a gyermekkorú és a fiatalkorú. Gyermekkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét. A gyermekkor büntethetőséget kizáró ok /Btk. 23.§/.

Fiatalkorúnak az a személy tekintendő, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét már betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. Polgári jogi szempontból kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha – érvényes – házasságot kötött. /Ptk. 12.§/. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. A 4/1987. (VI.17.) IM-rendelet 1. paragrafusa szerint a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése – egyik házastárs halála vagy a házasság felbontása – nem érinti. A Ptk. 685/A. paragrafusában szabályozott élettársi kapcsolat a kiskorúságot nem szünteti meg. A házasságkötés révén szerzett nagykorúság a büntetőjogi következményekre nincs hatással, azaz ettől függetlenül a büntető anyagi jog minden, a gyermekkort már betöltött, de tizennyolcadik életévet el nem ért személyt fiatalkorúnak tekint.

A fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha az elkövető a bűncselekmény törvényi tényállását a tizennegyedik születésnapjának betöltése után, és ha legfeljebb a tizennyolcadik születésnapján valósítja meg. Ezek a kedvezőbb szabályok azonban csak akkor érvényesülhetnek, ha az elkövetési magatartás semmilyen módon nem terjeszkedik túl a felső korhatáron. Így, ha a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény bármelyik részét az elkövető a tizennyolcadik életévének betöltése után valósítja meg, akkor már az egész bűncselekménye a felnőtt korúakra vonatkozó szabályok szerint bírálandó el. Bűnhalmazat esetén, ha bármelyik bűncselekményt az elkövető már felnőtt korúként valósította meg, szintén nem alkalmazhatók a Btk. VII. Fejezetében írt rendelkezések. Ha az elkövető a bűncselekményt még fiatalkorúként kísérelte meg, de az eredmény már a tizennyolcadik születésnapjának betöltése után következik be, a befejezett bűncselekményért felnőtt korúként felel. Ezen esetekben a részben fiatalkorúként történt elkövetés a büntetés kiszabása körében mint enyhítő körülmény vehető figyelembe.

A fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntethetőséget megszüntető ok (a tevékeny megbánás)

Nem büntethető a fiatalkorú, ha a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

Büntetési, nevelési célok

A törvény az általános büntetési célokat a 37. paragrafusban fogalmazza meg. Eszerint a büntetés joghátrány alkalmazása, célja pedig a társadalom védelme érdekében a speciális és generális prevenció biztosítása.

Ezzel ellentétben a 108. aragrafus nevelési célt fogalmaz meg, melynek a fiatalkorúakkal szembeni egész eljárás során érvényesülnie kell, és ennek megfelelően a szankciók kiválasztása és végrehajtása során is.

A törvény a bíróság számára gondolkodási sorrendet is meghatároz, amely a következő:
1.    szabadságelvonással nem járó intézkedés;
2.    szabadságelvonással nem járó büntetés;
3.    szabadságelvonással járó intézkedés;
4.    szabadságelvonással járó büntetés.

Összefoglalóan fiatalkorúakkal szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:

Főbüntetések	Eltérések
Szabadságvesztés	Csak határozott ideig tarthat. Az általános alsó határ egy hónap, a felső határ a különös részi büntetési tételkeret felső határától és attól függően, hogy a terhelt az elkövetéskor betöltötte-e a 16. életévét öt, tíz, illetve tizenöt év. Halmazati, illetve összbüntetés esetén sem haladhatja meg a büntetés tartama a húsz, (illetve tizenöt avagy a hét és fél) évet, ennek során is a felső határ függ attól, hogy terhelt az elkövetéskor betöltötte-e a 16. életévét, illetve a törvény különös része milyen büntetési felső tételkeretet állapít meg. Végrehajtása fiatalkorúak börtönében, illetve fiatalkorúak fogházában történik. Felfüggesztése esetén a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll.
Közérdekű munka	Csak akkor lehet kiszabni, ha a terhelt az ítélethozatalkor a 18. életévét betöltötte.
Pénzbüntetés	Ha a fiatalkorúnak önálló keresete, jövedelme, illetve vagyona van. Átváltoztatni csak behajthatatlanság esetén lehet.

Mellékbüntetések	Eltérések
Közügyektől eltiltás	Csak akkor lehet kiszabni, ha a főbüntetés egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztés.
Foglalkozástól eltiltás	–
Járművezetéstől eltiltás	–
Kitiltás	A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben a családja él.
Kiutasítás	Csak 10 évi, vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye
Pénzmellékbüntetés	Átváltoztatni csak behajthatatlanság esetén lehet.

Intézkedések	Eltérések
Megrovás	–
Próbára bocsátás	Bármely bűncselekmény esetén helye van. Egy évtől két évig terjedhet, ezen belül hónapokat is meg lehet határozni. A próbaidő alatt a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll. Megszüntetése esetén javítóintézeti nevelés is elrendelhető.
Kényszergyógykezelés	–
Kényszergyógyítás	Javítóintézeti nevelés mellett is alkalmazni lehetne, de ez a törvényi szabály nem lépett hatályba.
Elkobzás	–
Vagyonelkobzás	–
Javítóintézeti nevelés	–
Pártfogó felügyelet	Felfüggesztett szabadságvesztés, próbára bocsátás, feltételes szabadságra bocsátás, javítóintézetből ideiglenes elbocsátás, vádemelés elhalasztás hatálya alatt a törvényből fakadó kötelező szabály.

A generális minimum szabálya

Felnőtt korú elkövetők esetén a generális alsó határ két hónapi szabadságvesztés mindazon esetekben, amikor a különös részi büntetési tétel az alsó határt nem jelöli meg. Ebből következően ebben az elkövetői körben, ha a törvényi tételkeret alsó határa években megállapított szabadságvesztés, akkor attól lefelé eltérni csak az enyhítő szakasz alkalmazásával nyílik lehetőség. Ehhez képest fiatalkorúval szemben bármely (szabadságvesztéssel is fenyegetett) bűncselekmény esetén – függetlenül a Különös részben meghatározott alsó határtól – a generális minimum egy hónapi szabadságvesztés.

A szabadságvesztési tételkeretek:

Felnőtt	Fiatalkorú (Fk)	Fk	Fk – különös, többszörös visszaeső	Fk – különös, többszörös visszaeső	Fk – halmazat és összbüntetés felső határa	Fk – halmazat és összbüntetés felső határa
	16 évet betöltött	16 évet be nem töltött	16 évet betöltött	16 évet be nem töltött	16 évet betöltött	16 évet be nem töltött
2 hónap-1 év	1 hónap-1 év	1 hónap-1 év	1 hónap-1 év és 6 hónap	1 hónap-1 év és 6 hónap	1 év és 6 hónap	1 év és 6 hónap
2 hónap-2 év	1 hónap-2 év	1 hónap-2 év	1 hónap-3 év	1 hónap- 3 év	3 év és 6 hónap	3 év és 6 hónap
2 hónap-3 év	1 hónap-3 év	1 hónap-3 év	1 hónap-4 év és 6 hónap	1 hónap-4 év és 6 hónap	4 év és 6 hónap	4 év és 6 hónap
1 hónap-5 év	1 hónap-5 év	1 hónap-5 év	1 hónap-7 év és 6 hónap	1 hónap-7 év és 6 hónap	7 év és 6 hónap	7 év és 6 hónap
1 év-5 év	1 hónap-5 év	1 hónap-5 év	1 hónap-7 év és 6 hónap	1 hónap-7 év és 6 hónap	7 év és 6 hónap	7 év és 6 hónap
2 év-8 év	1 hónap-5 év	1 hónap-5 év	1 hónap-7 év és 6 hónap	1 hónap-7 év és 6 hónap	7 év és 6 hónap	7 év és 6 hónap
5 év-10 év	1 hónap-5 év	1 hónap-5 év	1 hónap-7 év és 6 hónap	1 hónap-7 év és 6 hónap	7 év és 6 hónap	7 év és 6 hónap
5 év-15 év	1 hónap-10 év	1 hónap-5 év	1 hónap-15 év	1 hónap-7 év és 6 hónap	15 év	7 év és 6 hónap
5 év-15 év+életfogytiglan is lehetséges	1 hónap-15 év	1 hónap-10 év	1 hónap-15 év	1 hónap-15 év	20 év	15 év
10 év-15 év+életfogytiglan is lehetséges	1 hónap-15 év	1 hónap-10 év	1 hónap-15 év	1 hónap-15 év	20 év	15 év

Megjegyzés: A 16. évet betöltött, illetve be nem töltött életkor szerinti megkülönböztetésnek a bűncselekmény elkövetésekor kell fennállnia.

A javítóintézeti nevelés

118. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges.
(2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet.
(3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év.
(4) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, vagy javítóintézeti nevelését rendelik el. Ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.
(5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be.
(6) Azt, aki a tizenkilencedik életévét betöltötte, a javítóintézetből el kell bocsátani.

Az egységes intézkedés

Az egységes intézkedés alkalmazására akkor kerül sor, ha a fiatalkorút jogerősen több javítóintézeti nevelésre ítélték, és azokat még nem hajtották végre, illetve azokat folyamatosan kell végrehajtani. Az intézmény célja, hogy kiküszöbölje azokat a hátrányokat, amelyek a terheltet a több javítóintézeti nevelés folyamatos töltése miatt érik. Javítóintézeti nevelés és egyéb intézkedés (így pl. próbára bocsátás) találkozása esetén egységes intézkedés alkalmazása kizárt.

Az előzetes fogva tartás beszámítása

Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani. A beszámításnál egynapi előzetes fogva tartás egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.

A fiatalkorúval szembeni mentesítés esetei:

	Törvényi	Bírósági	Kegyelmi
Közérdekű munka Pénzbüntetés Önálló mellékbüntetés	jogerő napja	–	–
Felfüggesztett szabadságvesztés	jogerő napja	–	–
Gondatlan vétség miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés	kitöltés, illetve végrehajthatóság megszűnésének napja	–	lehet bármikor
Szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztés	kitöltés, illetve végrehajthatóság megszűnésének napja	–	lehet bármikor
Szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztés	kitöltés, illetve végrehajthatóság megszűnésétől számított 3 év elteltével	kitöltése után	lehet bármikor
Szándékos bűncselekmény miatt 5 évet meghaladó szabadságvesztés	kitöltés, illetve végrehajthatóság megszűnésétől számított 10 év elteltével	kitöltése után	lehet bármikor

---