A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamaráról beszélgetünk dr. Havasi Dezső elnökkel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Győri Ügyvédi Kamara 1875 februárjában, éppen 140 évvel ezelőtt jött létre. Alakuló ülését a városháza nagytermében tartotta. Tagjai között elsősorban azokat az ügyvédeket találjuk, akik a helyi Királyi Jogakadémia növendékei közül kerültek ki. A kamara létrejöttét megelőzően, már az ügyvédi kamarákat szabályozó törvénycikk (1874. évi XXXIV. Tc.) megszületése előtt működött a győri Ügyvédi Egylet és a Jogász Dalkör.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökével, dr. Havasi Dezsővel beszélgetünk a testület múltjáról, jelenéről, jövőjéről és a kamarához tartozó ügyvédek mindennapjairól.


►Mit kell tudnunk pontosan a kamara elődjének tekinthető Ügyvédi Egylet tevékenységéről? A Jogász Dalkörnek mennyiben volt szerepe a későbbi ügyvédi kamara megalakításában?

Az Ügyvédi Egylet – mint a kamarák előfutára – gyakorlatilag egy szakmai koordinatív és részben érdekvédelmi szervezet volt, amely nagy hangsúlyt helyezett a tagok szabadidős kulturális igényeinek szervezett szolgálatára, így az említett Jogász Dalkörben való részvételre is. Igaz, hogy akkor még nem volt televízió és internet, így a társas együttlét számtalan formája létezett és szolgálta a közösségi célokat.

►Úgy tudom, hogy volt idő, amikor a győri kamara az egész Észak-Dunántúl területén működött.

Valóban, megalakulásától évtizedekig a Győri Kamara illetékességi körébe tartoztak az Észak-Dunántúli területek Esztergomtól Pápáig, továbbá a Csallóközi részek, majd a második világháború után 1958-ig a Zalaegerszegi és Veszprémi Törvényszékek ille­tékességi területei is.

►A megyei kamara történetéről az ala­pítás 125. évfordulójára kiadott kamarai emlékkönyvből szerezhetünk további ismereteket. Mi ennek a kiadványnak a pontos neve és hol szerezhető be?

A Győri Ügyvédi Kamara története 1875–2000 című kötetből kamaránkban van még néhány példány, de éppen most alakítottunk egy szerkesztő bizottságot a 140. évforduló alkalmából kiadandó átdolgozott és kiegészített emlékkönyv létrehozására. Ezt a jubileumi kötetet szeptemberben a Győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karával közösen szervezendő emlékkonferencia alkal­mával szeretnénk bemutatni és közreadni.

►Aki ismeri a helyi sajtó múltbéli kiadványait, az is pontosan nyomon követheti a megye jogi életét. A helyi néprajzkutató, Lanczendorfer Zsuzsanna számos írásában feldolgozta a térségben történt és bal­ladák alapjául szolgáló bűncselekményeket. A győriek talán a leginkább azt a két helyi, azaz Győr-Moson-Sopron megyei népballada alapjául szolgáló gyilkossági történetnek jogi dokumentumait, jogi ­hátterét ismerik, amely Dely Mári halálát és a péri országúton elkövetett kettős ­rablógyilkosságot dolgozza fel. (Dely Mári és a győri „csuda”, továbbá Gyilkosság a péri országúton.) Az ennek kapcsán indult büntetőeljárások sokáig a korábbi helyi sajtó témái között is szerepeltek. A péri országúton történt rablógyilkosság miatt indult eljárásban az egyik terheltet védő ügyvéd szerepe is megosztotta az akkori közvéleményt. (Erről önálló interjúban tájékoztatjuk majd az Ügyvédvilág olvasóit.)

Még a múltnál maradva, s annak mélységesen mély kútjában kutatva, kik voltak Győr leghíresebb ügyvédei? S az ügyvédeken túl milyen híres jogászok éltek még a megyében?

Az országos közvélemény által ismert „nagyhírű” ügyvéd kevés volt, de sokan betöltöttek országházi képviselői, udvari tanácsosi, főispáni stb. tisztséget, sőt Győr város egyik legnagyobb érdemű egykori polgármestere Zechmeister Károly is korábban ügyvédként praktizált. Egyébként a Kamara anno Kossuth Lajost és Jókai Mórt „dísztag­jává” választotta.

A mai korra átugorva meg kell említeni, hogy Kamaránk jelenleg is aktív ügyvédje Dr. Szabó János a rendszerváltást követően mezőgazdasági miniszteri, Dr. Horváth József pedig köztársasági megbízott tisztséget ­töltött be.

Ami pedig a neves jogászokat illeti, a Győri Kir. Kerületi Akadémia joghallgatója volt többek között Deák Ferenc.

►Ha jól tudom, Deák Ferenc 1817 őszén bátyját, Deák Antalt követve lett a Győri Kir. Kerületi Akadémia hallgatója. A jogi akadémia anyakönyvében a 8. szám alatt található a neve.

Igen, így van. Szerencsések vagyunk, mert 2011-ben, az MJE megyei szervezete kiadásában Biczó Zalán szerkesztésében „Győri Jogász Almanach” címmel megjelent kötetből nyomon követhetjük az elmúlt két évszázad neves győri jogász személyiségeinek életét.

►Ki volt a Győri Ügyvédi Kamara első elnöke?

Nagy Endrének hívták, és 1875-től 1881-ig volt a Kamara elnöke.

►Térjünk át a jelenre! Kik a helyi kamara vezető tisztségviselői? Ön az elnök, azt tudom, és a többi tisztségviselő?

Igen, én vagyok az elnök, a helyettesem ­Kerényi Ervin, a kamara titkára Czeglédy ­Attila, az elnökség tagjai pedig Ács István, Csepregi Tamás, Kész Tamás, Lascsik Ágoston, Nyitrai István, Posta Attila, Rácz Ferenc, Szomszéd Imre, Vass Gellért és Vízi Anna. Fegyelmi főmegbízottunk Feltér László, fegyelmi megbízottunk pedig Schmuck Tamás.

A Fegyelmi Bizottság elnöke Gál Miklós, helyettese Freier József, a bizottság tagjai pedig: Bai Mónika, Gáspár Zsuzsanna, Göndör Éva, Lászlófi Gabriella, Németh Zsuzsanna és Plenter Nándor.

Az Ellenőrző Bizottság elnöke Szórádi Sándorné, tagjai Budai Anikó, Hetyésy Sándor és Vass Balázs.

Tagfelvételi Bizottságunkról se feledkezzünk el, valamint az Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottságról sem. Előbbi elnöke Kiss Otília, titkára Fonnyadt Benedek, tagjai pedig Ábrahám Judit, Nemes Nagy Boldizsár és Rampasek Éva.

Az Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság elnöke Fehér Ágnes, tagjai: Ábrahám László, Döme Balázs, Farkas László, Horváth Zoltán, Zakár András.

Oktatási Bizottság is működik kamaránknál, melynek elnöke Ferencz Jácint, a titkára pedig Németh Imre. Tagjai: Görbe László, Hun Eszter, Pardavi László és Reiderné Bánki Erika.

A MÜK Teljes Ülésében a tagok rajtam kívül Feltér László, Kerényi Ervin és Szomszéd Imre kollégáim.

►Milyen nehézségekkel küzdenek a megyében az ügyvédek?

A hivatkozott kamara történeti kiadványa szerint az ügyvédség történetén végigvonul az anyagi differenciáltság, sok esetben a létbizonytalanság kérdése. Ma sem más a helyzet. Az országos ügyvédi létszámhoz nem igazodik a fizetőképes kereslet, az ügyvédi hivatás a szakosodás irányába fordul, „utcáról beeső” ügyfélre gyakorlatilag nem lehet számítani. A nyelvtudással, speciális jogterületi ismeretekkel bíró, a vállalati szférával kapcsolatban álló ügyvédek jobban élnek, a többieknek hónapról hónapra kell gon­doskodniuk irodájuk és egzisztenciájuk fenntartásáról.

Vezető tisztségviselők –

felelősségi viszonyok az egyes jogterületeken

Pontosan tudja Ön, mire kell figyelnie:

Az új Ptk. alapján; fizetésképtelenség – felszámolás – esetén; a cégtörvény alapján; munkajogi és büntetőjogi szempontból; a befektetési és szolgáltatási szabályok alapján; a hitelintézeti törvény alapján?

A válazokat megtudhatja június 3-ai konferenciánkon, ráadásként pedig a népszerű A vezető tisztségviselő felelőssége című könyvet is megkapja!

További információ és jelentkezés >>

►A jogszabályi változások okoznak-e nehézségeket?

Az ügyvédnek a jogszabály munkaeszköze, tehát nem válogathatunk a jó és rossz jogszabályok között. Nem lehet mindig csak hársfából faragni, hozzá kell nyúlni a jóval keményebb akácfához is. Seneca sokat idézett mondása szerint: „Egy rossz hajósnak nincs jó szélirány”. Igaz, hogy új törvények sokasága születik, a jogalkotási formák – pl. a „salátatörvények” – sem kedvezőek, de szerencsére ma már nagyon kiváló jog­tárakkal rendelkezünk, amelyek akár okos­telefonon is hozzáférhetőek. Persze mindez nem pótolja a folyamatos képzést és ön­képzést, továbbá a szakmai konzultációkat.

►Hogyan folyik Győrben az új jogszabályok oktatása?

Oktatási Bizottságunk éves munkaprogramot készít a jelöltképzésre és az ügyvédek továbbképzésére. Ezt a programot a jog­szabályváltozások figyelembevételével ala­kítjuk ki, és szükség szerint aktualizáljuk. Szerencsére kitűnő a kapcsolatunk egyetemünk jogi karával, Oktatási Bizottságunk vezetői és jó néhány ügyvédünk az egyetem hivatásos vagy óraadó tanára, így felkészültségük biztosíték a képzés eredményességére.

►Jelent-e nehézséget az elektronikus ügyintézés?

Ez is személyfüggő. Az idősebb generáció nehezebben alkalmazkodik a személytelenebb és nem papír alapú ügyintézéshez, a ­fiatalabb kollégák ezeket az akadályokat könnyebben veszik. Az viszont kifogásolható, hogy szinte minden ügytípusra más informatikai programot kell használni – cégeljárás, fizetési meghagyások, e-perek, kamarai bejelentések stb. Nagy szükség volna ezek és a jövőben még alkalmazandó elektronikus eljárások egységesítésére.

►Növekedtek-e, és ha igen, akkor mennyivel az ügyvédi irodák költségei az új jogszabályok következtében?

Közvetlenül nem jelentősen, hiszen minden ügyvédnek rendelkeznie kell korszerű számítógéppel, internetes elérhetőséggel a kapcsolattartáshoz, jogtárak kezeléséhez. Közvetetten azonban igen, mert a programok frissítése, eszközök cseréje folyamatos költséggel jár, és hovatovább informatikai segédlet nélkül nem fenntartható.

►Célok, jövőkép?

Száznegyven évvel ezelőtt a Győri Kamara megalakulását megelőző napon Mersich ­József ügyvéd tollából a következő sorok láttak napvilágot:

„…Ügyvédeink sorában elegen vannak olyanok, kik a jogtudomány mai színvonalán állva, az ügyvédi kamarák általunk is remélt magasztos hivatásának betöltésénél hasznos szolgálatot tehetnek, s kik a közönség elis­merésével egyszersmind kartársaik bizalmát is bírván általuk biztosan remélhetjük, hogy ügyvédi kamaránk egyike lesz azoknak, melyek hivatásuknak megfelelve mind az ügyvédségnek, mind a közönség erkölcsi és anyagi javára válnak. Ezt reméljük, és ­hisszük, hogy nem csalatkozunk.”

Lehet-e Kamaránknak ennél aktuálisabb ­célja és jövőképe?

Fotó: Tángli Zita


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]