A hibás teljesítés jogkövetkezményei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikk a hibás teljesítéssel és annak jogkövetkezményeivel is foglalkozik, remélve, hogy segítséget nyújthat abban az esetben, ha jogosultként személyesen találkozunk a hibás teljesítéssel. A jogkövetkezmények közül a kártérítés és a jogszavatosság szabályai csupán érintőlegesen, fogalmi szinten lesznek megemlítve, a publikáció a hibás teljesítés fogalmára, valamint a jogkövetkezmények közül a kellék- és termékszavatosságra, illetve a jótállásra koncentrál.


A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Kötelmi jogi Könyvében található rendelkezések a hibás teljesítés vonatkozásában az alábbiakat mondják ki:

6:157. § (1) bekezdés: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

„A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik nevesített esete.”[1] A Ptk. pontosan meghatározza, hogy mi minősül hibás teljesítésnek, amelyből látható, hogy a kötelezett akkor is hibásan teljesít, ha olyan szolgáltatást nyújt, amely a jogszabályi követelményeknek ugyan minden tekintetben megfelel, azonban nem felel meg a kötelezett és a jogosult által megkötött szerződésben a felek által meghatározott kritériumoknak.

Fentiekhez kapcsolódik a Kúria Pfv.V.20.742/2016/14. számú döntése. A döntés előzményét képező elsőfokú eljárásban a felperesek azért indítottak pert az alperes ellen, mert álláspontjuk szerint az alperes hibásan teljesített azzal, hogy a közöttük létrejött adásvételi szerződésben foglalt vállalásával ellentétben a felperesek az alperes által végzett átalakítások miatt a belső kertet használni nem tudták. A Kúria megállapította, hogy az adásvételi szerződés a belső kerthasználatra vonatkozóan nem tartalmazott a felperesi vevők általi használhatóságra vonatkozó rendelkezést és mivel a szerződésből a kerthasználat biztosítására irányuló alperesi kötelezettségvállalás nem vezethető le, így annak megsértése, vagyis a hibás teljesítés fogalmilag kizárt.

A Ptk. azt is meghatározza, hogy a kötelezett mikor nem teljesít hibásan: Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Ebben az esetben úgy történik meg a teljesítés, hogy a jogosult tisztában van azzal, a kötelezett által részére teljesített szolgáltatás hibás, azonban „…a teljesítést a hiba ismeretében mindennemű kifogás nélkül elfogadja…”[2] Tekintettel arra, hogy a jogosult hibásan fogadja el a teljesítést, értelemszerűen kizárt annak a lehetősége, hogy hibás teljesítésből eredő igényt érvényesítsen. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a jogosult kifejezetten lemond a hibás teljesítésből eredő jogai gyakorlásáról.

Kiemelendő, hogy a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezések diszpozitívak, vagyis attól a felek eltérhetnek.[3] A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben viszont a Ptk. 6:157. § (2) bekezdése alapján semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el, azaz e körben a szabályok egyoldalúan kógensek.

[htmlbox karteritesi_jog]

6:158. § Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A Ptk. 6:158. §-a vélelmet tartalmaz, ez a § ugyanis azt mondja ki, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hibát úgy kell tekinteni, mint ami már a teljesítéskor is megvolt, vélelmezi tehát a jogszabály azt, hogy a vállalkozás hibásan teljesített. Ha a vélelem a dolog természetével nem egyeztethető össze – például a dolog természetes élettartama fél évnél rövidebb – vagy a vélelem a hiba jellegével összeegyeztethetetlen – például gyorsan romló dolog[4] – az kivételt jelent a vélelem alól.

A fogyasztó és a vállalkozás fogalmát a Ptk. a nyolcadik könyvben, a záró rendelkezések között helyezi el. Fogyasztónak tekinti a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt, vállalkozónak pedig a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személyt.

A hibás teljesítés jogkövetkezményei

A Ptk. szerint a hibás teljesítés jogkövetkezményei az alábbiak:

kellékszavatosság;
termékszavatosság;
jótállás;
kártérítés;
jogszavatosság.

1. Kellékszavatosság:

A Ptk. Kommentárban foglaltak szerint „a kellékszavatosság a hibás teljesítésnek az a jogkövetkezménye, amely a visszterhes szerződések jogosultjának a szolgáltatás hibájában megvalósuló, értékcsökkenést eredményező teljesítési érdeksérelme reparálására szolgál. Nem vonatkozik a szavatosság a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben a jogosult vagyonában felmerült különböző következménykárokra; ezeket a kártérítés keretében és feltételei szerint lehet orvosolni.”[5]

Mindebből látható, hogy a kellékszavatosság csak visszterhes szerződések esetén jöhet szóba. A hibás teljesítés ingyenes szerződések esetében is felmerülhet, ekkor azonban a jogosult csak kártérítési igénnyel léphet fel a kötelezettel szemben.

A kellékszavatosság másik fő jellemzője, hogy a jogosult csak az adott szerződés kötelezettjével szemben érvényesítheti igényeit. „A közvetlen szerződéses kötelezett a jogosult felé – nemcsak a saját érdekkörben bekövetkező hibákért – helytáll, majd a szavatossági következményeket a vele szerződéses kötelezettre átháríthatja.”[6] Ez pedig azt jelenti, hogy hiába vannak alvállalkozók, gyártók, ha nem ők állnak szerződéses jogviszonyban a jogosulttal, felé kellékszavatossággal nem tartoznak.

A kellékszavatosságnál a jogosult a vele szerződéses jogviszonyban álló kötelezettel (például üzlettel) szemben érvényesítheti a szavatossági jogot, termékszavatosság esetén viszont szerződéses jogviszonyra nincs szükség, mert a termékszavatosság a termék hibájához kapcsolódik. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli; ez a határidő jogvesztéssel jár

A Ptk. a szavatossági jogokat úgynevezett kétlépcsős rendszerbe sorolja, ami azt jelenti, hogy a szavatossági jogok között rangsort állít fel.[7] A jogosult első lépcsőben kijavítást vagy kicserélést, második lépcsőben árleszállítást kérhet, illetve a hibát maga kijavíthatja/mással kijavíttathatja vagy elállhat a szerződéstől. A hiba kijavítása, illetőleg mással történő kijavíttatása azt jelenti, hogy a jogosult az ezzel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését kérheti a kötelezettől.

Ha kijavításra vagy kicserélésre nem kerülhet sor, mert annak teljesítése lehetetlen vagy az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne, a jogosult számára a második lépcsőbe tartozó szavatossági jogok érvényesítésének lehetősége nyílik meg.

A Ptk. 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogosult az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja/mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha:

– a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta;
– vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni;
– vagy, ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Mindebből látszik, hogy a második lépcsőbe tartozó szavatossági jogok közül a fenti három feltétel valamelyikének teljesülése esetén választhat a jogosult.

A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ez az időtartam két év.

2. Termékszavatosság:

A Ptk. 6:168. § (1) bekezdése szerint vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

E rendelkezés a hibás teljesítés esetén a fogyasztó által követelhető szavatossági jogok mellett azt is meghatározza, mikor teljesít a gyártó hibásan. Itt tehát a kötelezett szerepébe maga a gyártó kerül, hiszen a termékszavatosság nem más, mint „a termék hibája miatt a gyártót terhelő közvetlen helytállási kötelezettség.”[8] A kellékszavatosságnál az volt látható, hogy a jogosult a vele szerződéses jogviszonyban álló kötelezettel szemben érvényesíthette a szavatossági jogot, termékszavatosság esetén viszont szerződéses jogviszonyra nincs szükség, mert a termékszavatosság a termék hibájához kapcsolódik. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli; ez a határidő jogvesztéssel jár.

3. Jótállás:

A Ptk. 6:171. § (1) bekezdése szerint, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállás ugyanúgy a hibás teljesítés jogkövetkezménye, mint a kellékszavatosság, azonban ahhoz képest egy szigorúbb felelősségi alakzatot jelent, amely abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított, vagyis a jótállásra köteles fél csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka az ő teljesítése után keletkezett. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

 

4. Kártérítési igény:

A kötelezett – ha a hibás teljesítést nem menti ki – köteles megtéríteni a jogosult ama kárát, amely a hibás teljesítésből ered.

A jogosult a kára megtérítését akkor kérheti, ha:

– kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye;
– vagy a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta/annak nem tud eleget tenni;
– vagy a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

5. Jogszavatosság:

A jogszavatosság – amely csak visszterhes szerződés esetén jöhet szóba – arra vonatkozóan jelent helytállási kötelezettséget, hogy a jogosult a jogot/követelést megszerezze, illetve azt korlátozástól mentesen szerezze meg.

Összességében elmondható, hogy ha a gyakorlatban találkozunk a hibás teljesítéssel, akkor többféle lehetőség áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a hiba – a megfelelő jogkövetkezmény érvényesítése mellett – orvoslása megtörténhessen.

Hivatkozott irodalom:

• A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

• Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; szerkesztette Gárdos Péter, Vékás Lajos (online jogtár)

• Polgári jog – kötelmi jog – második, átdolgozott, bővített kiadás – Az új Ptk. magyarázata V/VI. – Farkas Attila László. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014.

• A Kúria Pfv.V.20.742/2016/14. számú határozata

Lábjegyzetek:

[1] Polgári jog – kötelmi jog – második, átdolgozott, bővített kiadás – Az új Ptk. magyarázata V/VI. – Farkas Attila László. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014., [továbbiakban: Az új Ptk. magyarázata V/VI.] 337. oldal [2] Az új Ptk. magyarázata V/VI., im. 343. oldal [3] Az új Ptk. magyarázata V/VI., im. 343. oldal [4] Az új Ptk. magyarázata V/VI., im. 344. oldal [5] Kommentár a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; szerkesztette Gárdos Péter, Vékás Lajos (online jogtár) [a továbbiakban: Kommentár a 2013. évi V. törvényhez…]  [6] Kommentár a 2013. évi V. törvényhez [7] Az új Ptk. magyarázata V/VI., im. 347. oldal [8] Az új Ptk. magyarázata V/VI., im. 367. oldal

Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Jogszabályfigyelő 2024 – 21. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/57–58. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/5 májusi számának tartalmából válogattunk.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.