A készenlét szabályai a munkajogban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A készenlét alatt a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre kell állnia a dolgozónak. Milyen gyakran és mennyi ideig kötelezhető a munkavállaló készenlétre? Mennyi fizetés jár a készenlétért? Összeállításunkból mindezt megtudhatja.


A készenlét a beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás másik formája, melyet az alábbi munkavégzés alól mentesített idők terhére lehet előírni:

  • a munkaközi szünet,
  • a napi pihenőidő,
  • beosztás nélküli munkanapra, azaz szabadnapra,
  • a heti pihenőnap idejére.

Az elrendelt készenléti idő alatt a munkavállaló maga dönt tartózkodási helyéről. A hely megválasztásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljon. Készenlét teljesítése abban az esetben nem állapítható meg, ha a munkavállaló mobiltelefonján való elérhetőségét ugyan a munkáltató előírta, de ha a munkavállaló nem volt elérhető, akkor nem kérte számon rajta. A munkavállalót tehát nem terhelte a készenlétre jellemző munkára képes állapot megőrzésére és utasítás esetén a munkába állásra vonatkozó kötelezettség (EBH2006. 1540.).

A munkavállaló készenlétre bármilyen rövid időtartamra, például osztott munkaidő-beosztásnál a két munkavégzés közötti legalább két órát elérő pihenőidő tartamára is kötelezhető. Amennyiben az egybefüggően elrendelt készenlét a 4 órát meghaladja, akkor az elrendelés jogszerűségének az ügyeletre vonatkozó előírásokkal azonos feltétele van, csak olyan munkáltató biztosíthatja a tevékenységének ellátásához a foglalkoztatott munkavállalók pihenőidejének terhére a készenlétet, amelynek működése kiemelt jellegű, az alkalmazott technológia alkalmazása ezt megköveteli, vagy rendkívüli helyzet áll fenn [Mt. 110. § (2) bek.].

A készenlét elrendelhető tartamának van felső határa, a munkavállaló havonta legfeljebb 168 óra rendelkezésre állásra kötelezhető. Az egy hónapot meghaladó hosszúságú munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi 168 órás mértéket a munkáltató akkor is betartja, ha a készenléti órák csak havi átlagban adják ki a 168 órát, vagy annál kisebb óraszámot [Mt. 112. § (1) bek.].

2014. elrendelt és teljesített készenléti órák száma havi átlaga
május 120 óra  
június 192 óra 162 óra
július 174 óra  

A készenlét elrendelésénél az alábbi törvényi beosztási korlátokat, illetve tilalmakat kell érvényesíteni:

  • A készenlét időtartama alatt munkát végző munkavállalónak a készenlétet követő napi pihenőidőt biztosítani kell.
  • A munkavállaló heti pihenőnapjának (heti pihenőidejének) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.
  • Az ún. védett munkavállaló [Mt. 113. § (2) bek. c) pont] készenlétre nem osztható be; a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak – a gyermek 3 éves korától 4 éves koráig tartó időszakban – a beosztásához hozzá kell járulnia. Megjegyzendő, hogy a fiatal munkavállalóra vonatkozó, készenlétet tiltó vagy korlátozó szabály nincs, de a tilalom a rendkívüli munkavégzés elrendelését kizáró szabályból levezethető.

A készenléti beosztásnál tehát arra kell figyelemmel lenni, hogy egy naptári hónapban a heti pihenőnapok tartamára elrendelt készenlétek száma nem lehet 4-nél több.

A jogszabály a felsorolásnál egyenértékű esetként kezeli a heti pihenőidőt. Ebből a szövegfordulatból az az értelmezés is levonható, hogy akár a négy alkalommal biztosított 48 órát kitevő heti pihenőidőre is előírható készenlét. Amennyiben a korlátozás rendeltetéséből indulunk ki, akkor a heti pihenőidő kiadásával a munkáltató a heti két pihenőnap kiadási kötelezettségének tesz eleget, ebből következik, hogy a heti pihenőidő terhére előírt készenléttel a munkáltató a havonta elrendelhető készenlétek számát két alkalommal csökkenti.

A munkáltatónak a készenléti rendet ugyan legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre kell közölnie, de időpontját legalább 4 nappal korábban módosíthatja, feltéve, hogy gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel [Mt. 110. § (6) bek.].

 

A készenlétben eltöltött idő vezetése a munkáltató kötelezettsége, a munkaidő-nyilvántartás része. A nyilvántartásnak – a hatósági ellenőrzés céljából is – naprakészen tartalmaznia kell a teljesített készenlét kezdő és befejező időpontját, valamint az esetlegesen felmerült rendkívüli munkaidő tartamát is. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie annak igazolására is, hogy indokolt esetben a készenlétet követően biztosítandó napi pihenőidőt a munkavállaló megkapta-e.

Megjegyzendő, hogy a készenlét alatt munkával töltött idő a rendkívüli munkaidő éves mértékébe beszámít.

A rendelkezésre állásért a készenlét időtartamára bérpótlék jár. A készenlét alatt teljesített munkavégzés bérpótlékáért a rendkívüli munkavégzés ellenértéke jár; mértéke a pihenőnap (napi pihenőidő, heti pihenőnap) minőségétől függ. A felek a munkaszerződésben a rendszeresen teljesített rendelkezésre állás és a készenléti idő alatt teljesített munkavégzés díjazását is magába foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 144–145. §]. A készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál is figyelembe kell venni, feltéve, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú készenlétet vagy ügyeletet rendelt el.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy anélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet

A közterületi ingatlanon engedéllyel, vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Az a személy, aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet – a Kúria eseti döntése.

2024. július 8.

Jogszabályfigyelő 2024 – 27. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/71–72. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Parlament honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.