A költségvetési csalásról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete és az Országos Kriminológiai Intézet „Régi és újabb vitakérdések a negyedik büntetőkódex kapcsán” címmel négyrészes rendezvénysorozatot indított.

A rendezvény keretében négy témáról folyt a disputa: a büntetőjogi felelősség alapjairól, a büntetőjogi szankciórendszer alapkérdéseiről, továbbá az egyén, valamint a közösségi érdekek elleni bűncselekmények fontosabb kérdéseiről.

Az előadások kitértek arra, hogy milyen érdemi változásokat eredményezett a Btk. szabályozása, milyen jogpolitikai koncepció állt a változások mögött, a jogalkotó által választott célok elérése érdekében szükséges volt-e az új szabályozás, melyek azok a jogértelmezések, amelyek irányadók maradhatnak, továbbá, hogy a választott új szabályok összhangban vannak-e az új Alaptörvénnyel, illetve a nemzetközi (emberi jogi) és EU-jogi kötelezettségeinkkel.

A közösségi érdekek elleni bűncselekmények fontosabb kérdéseiről szóló rendezvényen hangzott el többek között Jacsó Judit a költségvetési csalásról szóló előadása.

A költségvetési csalás a III. Büntetőkódex öröksége (2011. évi Btk. Novella, hatályos 2012. január 1-jétől). A 2012. évi IV. Büntetőkódex változtatásai (XXXIX. fejezet: A költségvetést károsító bűncselekmények) mögött elsősorban a költségvetés hatékonyabb, fokozottabb és összehangoltabb védelme áll. A költségvetési csalás új elkövetési magatartása: „valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz”. A költségvetési csalás (adócsalás) nem gazdasági bűncselekmény. A vagyoni hátrány fogalma nem az értelmező rendelkezések között, hanem a törvényi tényállásban található.

A társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés (395. §) tényállása speciális a költségvetési csaláshoz képest.

50.000 -100.000 forint közötti kár: tb., szociális vagy más jóléti  juttatással visszaélés
100.000-500.000 közötti kárnál: költségvetési csalás
500.000 forintot meghaladó kár: költségvetési csalás

A költségvetési csalás speciális bűncselekmény a Csaláshoz (373.§) és a Gazdasági csaláshoz (374. §) képest.

A hatályos Btk. kiküszöbölte a halmazati problémákat. Törvényi egységet teremtett. Lásd: „egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrány okozása”. Az előadásból megtudtuk továbbá, hogy a hatályos szabályozás értelmében nincs jelentősége annak, hogy a bevételi vagy a kiadási oldal sérelmével jár az elkövetési magatartás, illetve, hogy mely költségvetésnek okoz vagyoni hátrányt az elkövető.

A IV. büntetőkódex hatályba lépése óta az 1/2006-os Büntető Jogegységi Határozat nem alkalmazható.

2012 előtt egységesen alkalmazott szabály volt, miszerint adónemenként/járulékfajtánként, adó megállapítási időszakonként külön rendbeli bűncselekmény megállapításának volt helye. A csalás az adócsalással, az adócsalás az EK költségvetésének megsértésével kényszerhalmazatban volt.

Jacsó Judit a halmazati problémák kiküszöbölése kapcsán idézte a 2011. évi Btk. Indokolását, mely szerint „a bűncselekmény rendbelisége és a folytatólagosság megítélése tekintetében az új tényállás az adócsalás esetében kialakult gyakorlatra kiható változást nem eszközöl.” (A folytatólagosság esetén az egyes részcselekményeknek el kell érni a bűncselekményi értékhatárt!) Kitért a jogirodalmi álláspontra is, miszerint az egyes részcselekmények vonatkozásában a folytatólagosság megállapításának nem lehet helye. A törvényi egység lezárásának időpontja: a) vádemelés időpontja; b) az ügyész a vádat a tanácsülésig kiterjesztheti (az ügyészi végindítványban fenntartott vádban megjelölt elkövetési időszak).

Jacsó Judit elmondta, hogy 2012. január 1-jétől új minősítő körülmények léptek életbe, az üzletszerűség és a bűnszövetség. Változás továbbá, hogy megjelentek a vagyoni hátrányhoz igazodó büntetési tételkeretek.

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

A magyar szabályozásnak az uniós elvárások tükrében történő értékelése kapcsán az előadó utalt az Európai Bizottság irányelvjavaslatára, mely az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szól. (Brüsszel, 2012.7.11. COM(2012) 363 final.) A Bizottság javaslata alapján a HÉA-bevételekre elkövetett csalás is az irányelv hatálya alá tartozna Közvetlen kapcsolat áll fenn egyrészt az alkalmazandó közösségi jogot figyelembe véve a HÉA‑bevételek beszedése, másrészt pedig a vonatkozó HÉA‑sajátforrás közösségi költségvetés rendelkezésére bocsátása között, mivel az előbbi beszedése során történt mulasztás potenciálisan az utóbbi csökkenéséhez vezet – mondta Jacsó Judit a konferencián. A HÉA‑sajátforrás minden csökkentését ellentételezni kell a kiadások csökkentésével vagy a GNI alapú saját források növelésével, ami befolyásolja a közösségi kiadások fedezését szolgáló saját források rendszerének egyensúlyát. Itt utalt az előadó a 2011. november 15-ei Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségei Köztársaság ítéletére. (C-539/09. sz. ügy – HL C 25/08., 2012.1.28.)

Előadása végén összefoglalta a magyar szabályozás pozitívumait és negatívumait. Előbbit tekintve Jacsó szerint az mindenképpen jó, hogy a büntetőjogi védelem középpontjába bekerült a költségvetés. Az is pozitívumként értékelhető, hogy az uniós tendenciának megfelelően a szankciókat a vagyon elleni bűncselekményekhez igazították. A halmazati problémák egy részének kiküszöbölése a törvényi egység létrehozásával („egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrány okozása”) mindenképpen előnyös, és az is a pozitív dolognak számít Jacsó szerint, hogy a büntetés korlátlan enyhítése is bevezetésre került a vagyoni hátrány összegére tekintet nélkül.

A negatívumok között említette az előadó azt, miszerint a minősítő körülmények egységes bevezetése nem volt indokolt, továbbá azt is, hogy más tagországokban a költségvetés kiadási oldala fokozottabb büntetőjogi védelemben részesül (pl. Németországban: Subventionsbetrug). Negatívum, hogy a „rafinált” praktikákkal megvalósuló esetek az „egyszerűbb” adócsalási esetekkel azonos megítélés alatt vannak, pedig Európában más a tendencia. Ausztriában pl. a fokozottabb büntetőjogi felelősség bevezetése irányába léptek.

Büntethetőséget megszüntető okot sem szabályoz a hazai törvény, nem úgy, mint Európa más országaiban. Itt utalt az előadó a német és az osztrák önfeljelentésre.

A negatívumok között említette Jacsó Judit azt, hogy a büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége nem vonatkozik a 396. § (7) bekezdésére, az „adminisztratív” költségvetési csalás alapesetére.

---