A kötelező mediáció és az olasz vitarendezési kultúra – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olaszországban egyes jogviták esetén a feleket törvény kötelezi, hogy megkíséreljenek közvetítés útján egyezségre jutni. Ezek a speciális tárgykörök a lakásbérlet, a földjogok, a közös tulajdon megosztása, az öröklés, a lízing, a kölcsön, a járművek általi károkozás, az orvosi felelősség, a sajtóperek, a biztosítási, valamint a banki szerződések. Az olasz jogalkotó anyagi kötelezettségek előírásával próbálja meg elterelni az állampolgárokat a pereskedéstől. Másik ösztönző eszköz az adójóváírás azok számára, akik mediációhoz folyamodnak. Amikor az ügyvédi meghatalmazást a fél aláírja, az ügyvédnek írásban tájékoztatnia kell az ügyfelet a mediáció lehetőségéről és annak pénzügyi előnyeiről. Amennyiben az ügyvéd ezt nem teszi meg, a meghatalmazás a fél részéről megtámadható.

„Az olasz jogalkotó döntése, amely kötelezővé tette a mediációt Olaszországban, a kulturális változtatás szükségszerűségéből fakadt. Ha ez a szükségszerűség nem állna fenn, ez nem következett volna be. A paradigmaváltás elősegítése érdekében az intézmény optimalizásáról szóló nyílt párbeszédet kell indítani, illetve garantálni kell a hazai mediáció kiváló minőségét és hatékonyságát.” – írja le Ernesto Lupo, a Corte di Cassazione, az olasz legfelsőbb bírósági fórum első elnöke a történelmi lehetőséget, amit a mediáció Európának és Olaszországnak jelent. ,,A mediáció térnyerése megváltoztatná az igazságszolgáltatás szankcióközpontú felfogását.” – fejtik ki közös elméletüket a mediációt Európa-szerte népszerűsítő Eirene Project olaszországi partnerei, az Università degli Studi di Padova és a padovai Prâgmata Politika mediációs kutató- és mediátorképző intézet szakemberei. ,,Álláspontunk szerint a mediáció elmozdítja a fókuszt a társadalomban a resztoratív aspektus felé, és a reparációt teszi az igazságszolgáltatás elsődleges eszközévé. Ha teljesen különálló praxisként fogjuk fel a mediációt, illetve azzá emeljük, jóval többet jelenthet a közösségek számára a jövőben, mint egy csupán a peres eljárásokhoz oldalkocsi-szerűen kapcsolódó eszköz. A mediáció nemzetközi szintű meghatározásában hangsúlyozni kellene, hogy ez egy sokoldalú, nem csupán a jog területén kimeríthető, a jövő generációk közösségei rendelkezésére álló eszköz.”

Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Románia, Görögország és Szlovénia is részt vesz az Európai Unió által támogatott Eirene Projectben, amelynek célja a fenntartható és hatékony európai mediációs kultúra fejlesztése. ,,Azért választottuk Eiréné, a béke ókori görög istennőjének nevét, mert hiszünk abban, hogy a mediáció a megfelelő eszköz a konfliktusok és az erőszak leküzdésére.” (Mediation Europe, Eirene Project) Kép forrása: Wikipedia Commons

A mediáció Olaszországban az Európai Parlament és a Tanács által megalkotott, 2008. május 21-én hatályba lépett 2008/52/EK irányelv hatására honosodott meg. A polgári, kereskedelmi és határon átnyúló vitákban az ADR eljárásokhoz való jobb hozzáférést, az egyezségek létrehozásának megkönnyítését, valamint a bírósági eljárás és a közvetítés közötti egyensúly megteremtését célzó mediációs irányelv implementációja a 69/2009. számú törvény és a kapcsolódó rendeletek által valósult meg Olaszországban. Ezzel az olasz jogalkotó jóval megelőzte az irányelv tagállami átültetésének határidejét, ami 2011-ben járt volna le. A 2009. évi 69. törvény 60. cikke hivatalosan elismerte a mediációt a polgári és gazdasági jogvitákban, valamint delegálta a jogot az olasz kormánynak, hogy törvényhozói rendeletet hozzon a mediációs irányelv implementációjára. A 180/2010., valamint a 145/2011. számú igazságügyi miniszteri rendelet (DM, Decreto ministeriale) egyrészt biztosítják azokat a különleges irányelveket, amelyek a 28/2010. számú jogalkotói rendelet (D.Lgs., Decreto legistlativo) végrehajtásához szükségesek, másrészt minőségi előírásokat tartalmaznak a mediációs szervezetek, mediátorok és képző intézmények számára. A 2010. évi 28. számú törvényhozói rendelet pénzügyi kedvezményekkel és különleges eljárási szabályok kialakításával ösztönözi a mediációt, emellett a választható és a bíró által elrendelt közvetítés mellé kötelező egyezségi kísérletet ír elő speciális polgári és gazdasági ügycsoportokban. A rendeletnek kettős célja, hogy egyrészt „kényszerítse” a feleket a mediációra, másrészt biztosítsa a mediációs szolgáltatások minőségi színvonalát, amelyeket úgy ér el, hogy bizonyos rendelkezéseivel túlmegy azokon a sztenderd ösztönző eszközökön, melyeket az uniós mediációs irányelv megkövetel. Ezen különleges rendelkezései többek között a következők:

3. cikk (2) – Tájékoztatási kötelezettség. Meghatalmazás esetén az ügyvédnek kötelessége tájékoztatni az ügyfelét írásban a mediáció lehetőségéről vagy követelményéről, továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi ösztönzőkről. Amennyiben az ügyvéd ennek nem tesz eleget, az ügyvéd és az ügyfél megbízási szerződése az ügyfél által megtámadhatóvá válik.

5. cikk (1) – Kötelező mediáció. A feleknek meg kell kísérelniük a mediációt a per előtt egyes tárgykörökben. Ezek: a lakásbérlet, a földjogok, a közös tulajdon megosztása, az öröklés, a lízing, a kölcsön, a járművek általi károkozás, az orvosi felelősség, a sajtóperek, a biztosítási, illetve a banki szerződések.

11. és 13. cikkek – A mediátor végső ajánlattétele. A 11. cikk kimondja, hogy amikor a felek nem tudnak egyezségre jutni, a mediátornak készítenie kell egy ún. „írott formális ajánlatot”, miután tájékoztatta a feleket a lehetséges jogi következményekről. A mediátor ezt megteheti a felek kérelme nélkül is. A felek ezt elfogadhatják vagy elutasíthatják az ajánlat tartalmát, viszont az elutasításnak következményei lehetnek a perköltség megállapításánál a 13. cikk alapján. Amennyiben a későbbi bírósági ítélettel megegyező ajánlatot a pernyertes fél korábban elutasította, a bíró nem ítél meg a javára perköltséget.

17. és 20. cikkek – Pénzügyi ösztönzők. A 17. cikk alapján minden mediációs cselekmény, dokumentum és egyezség mentes az illetéktől. A 20. cikk alapján a felek adójóváírásra jogosultak a mediációs költségek vonatkozásában. Ez sikeres mediáció esetén 500.00 euróig, sikertelen mediáció esetén 250.00 euróig terjedhet.

 

,,Mediazione. Simplice ed efficace.” ,,Mediáció. Egyszerű és hatékony.” – népszerűsítette az új trendet a köztelevíziókban a fenti reklámvideó útján az olasz Igazságügyi Minisztérium 2010 novemberében és decemberében. Az olasz Igazságügyi Minisztérium szerint a mediációt az országban leghatékonyabban promotáló eszköznek a kötelező mediáció bevezetése mellett az ügyvédekre rótt mediációs tájékoztatási kötelezettség előírása bizonyult. Ezeket a népszerűsítő eszközöket egészítik ki az olyan civil kezdeményezések, mint például a ,,szeretem a polgári mediációt” logó megteremtése mediációs weboldalak és nonprofit szervezetek használatára.

Forrás: http://www.giustizia.it/giustizia/it/mg_6_8_1_1.wp?previsiousPage=mg_6_9&contentId=NVA475351

Olaszországban a mediációnak három típusa van: választható mediáció, bíró által elrendelt mediáció és kötelező mediáció. Az opcionális mediáció és a bíró által elrendelt mediáció 2010. március 20. óta vannak hatályban. Olaszországban először bevezették, majd eltörölték, aztán módosult tartalommal újból elfogadták a kötelező mediációt. Az olasz kormány 2010-ben a 28 4/3/2010. számú mediációs eljárást szabályozó jogszabályt „mediazione finalizzata alla conciliazione delle controversie civil e commerciali” címmel szavazta meg. Ez előírta bizonyos területeken a kötelező és minden bírósági eljárást megelőző mediáció kísérletét. 2012 decemberében azonban az olasz Alkotmánybíróság a kimondta a kötelező mediáció rendeleti szabályozásának alkotmányellenességét, amelyet az Organismo Unitario dell’avvocatura italiana (Egyesült Ügyvédi Kamara) indítványozott. Emiatt a kötelező mediáció mintegy fél évig nem érvényesült Olaszországban. A jogszabály előzetes, kötelező mediációval összefüggő rendelkezéseit azért nyilvánították az alkotmány „őrei” alkotmányellenesnek, mert álláspontjuk szerint az olasz kormány túlterjeszkedett a hatáskörén és a kérdésben a Parlament lett volna jogosult dönteni.

Az újraindult törvényalkotási folyamatban azonban az olasz Kormány 2013. június 15-én ismételten megerősítette a pert megelőző kötelező mediáció általános alapelvét az olasz polgári igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele érdekében. Az új törvény szövege alapján ezen alapelvek jelenleg is teljes erővel érvényesülnek. Az olasz modell pozitív és negatív visszhangot is keltett tudományos körökben. A témában elismert francia szaktekintély, Stephen Bensimon 2013 júliusában a GEMME Aix-en-Provance-i nemzetközi mediációs konferenciáján feltűnést keltett azzal az álláspontjával, miszerint „veszélyesnek” tartotta a mediáció kényszerű, kötelező jellegű alkalmazását, szerinte ez a módszer halálához vezet. A félelmeket ugyanakkor jelentősen csillapítja a kanadai példa, illetve ennek elismerésre méltó statisztikai eredményei. Többek között ezek is igazolják, hogy a közvetítés ugyanúgy működőképes, ahol önkéntességen alapul csakúgy, ahol az kötelező jellegű – összegezhetőek a ,,A mediáció, a társadalom választása” című konferencia tapasztalatai.

Az olasz példáról és ennek esetleges magyar hatásairól a budapesti Országos Permegelőző és Peres Egyezségi Szakértői Iroda vezető mediátorát, Országbíró Zoltánt kérdeztük. ,,A piaci alapú mediációval eltöltött elmúlt évtized szakmai tapasztalatai összegzéseként Magyarországon az olasz mintát jól alkalmazhatónak látom. Számos elemében jóval előremutatóbbnak tartom, mint a jelenlegi magyar gyakorlatot, különös tekintettel a mediáció hazai infrastruktúrájának és kultúrájának hiányosságaira. Itthon is el tudnám képzelni a mediáció kötelezővé tételét az olaszországival azonos vagy annál szélesebb tárgykörök területén. Történelmi ugrást jelenthetne a polgári perrendtartásban is az ügyvédek ösztönzése szintén az olasz mintához hasonlóan, például, ha az ügyvédi meghatalmazásban rögzíteni kellene az ügyfél számára a mediációról való tájékoztatás lényeges elemeit. Különösen fontosnak tartom ezen elemek közül az Igazságügyi Minisztérium által vezetett független mediátori nyilvántartás konkrét elérhetőségét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy milyen erkölcsi, anyagi és egyéb hátrányok érik az ügyfelet, ha nem kísérli meg a kereset, illetve adott esetben a fellebbezés benyújtása előtt a mediációt jogsérelme rendezése céljából. Az egyik leglényegesebb kérdés ma Magyarországon, hogy a közvetítői eljárások független, a piaci verseny által teljesítményorientált, egymás elé magas követelményeket állító, a minőség folyamatos emelésében érdekelt mediációs szolgáltatók útján kellene, hogy történjenek.

Nemzetközi jog
A műben számos szemléltető ábra és táblázat segíti a szakembereket abban, hogy kérdéseikre egyértelmű, lényegre törő és közérthető választ kaphajanak nemzetközi jogi kérdéseikkel összefüggésben. További információ és megrendelés >>

Az olasz példából azt is előremutatónak tartom, hogy az ügyvédek számára következményekkel jár, ha nem tájékoztatnák a mediációs útról a jogkereső embereket, vagyis elvonnák tőlük azt az információhalmazt, ahogy a jogsérelmeket humánusabban, jóval inkább európai módon lehet megoldani. Ennek további ,,biztosítéka” lehet egy olyan jogalkotói döntés, hogy az ügyvéd a munkadíját akkor tudja  tényleges mértékében a bíróságon perköltség részeként érvényesíteni, ha igazolja a mediációs tájékoztatás megtörténtét az ügyvédi meghatalmazás bemutatásával, illetve a mediációs felhívás sikeressége és a másik fél önkéntes részvétele esetén a közvetítői eljárásban való kooperatív együttműködését mutató dokumentumokat.” – vázolja fel a mediátor a jelenleg társadalmi egyeztetés alatt lévő magyar polgári perrendtartás mediációról szóló rendelkezéseinek hatékony alternatíváit a nemzetközi tapasztalatok alapján.

 

Források:

Eirene Project

http://www.mediation-eirene.eu/summary/?lang=en

Ministero della Giustitia

http://www.giustizia.it/giustizia/it/mg_6_8_1_1.wp?previsiousPage=mg_6_9&contentId=NVA475351

,,A mediáció a társadalom választása” GEMME nemzetközi konferencia, Aix-en-Provence (2013.07.02.-2013.07.06.)

file:///D:/Let%C3%B6lt%C3%A9sek/aix_en_prov_beszamolo_2013_legvegleges_jav_1.pdf

http://www.giustizia.it/giustizia/it/mg_2_7_11.wp

http://www.adrplus.info/

http://www.rivistamediares.it/

http://www.professioni24.ilsole24ore.com/?page=prodlist&prodid=102&cat=TUTTI&name=Il-Tecnico-legale

http://www.associazionelegaliitaliani.it/attachments/Temi-Mediazione-ADR.pdf

---