A kozmetikai beavatkozások veszélyei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem is gondolnánk, mennyire oda kell figyelni, mert utólag nagyon nehéz bizonyítani a hibát. A kozmetikai beavatkozással okozott kár megtérítése iránti keresetnél ugyanis a felperest terheli annak bizonyítása, hogy milyen anyaggal, milyen beavatkozás történt – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes arcának kezelésére az alperes a kozmetikai szalonjában egy géppel történő, tű nélküli mezoterápia-kezelés elvégzését javasolta. A beavatkozást 2007. október 19-én az alperes alkalmazottja végezte. A kezelés (hialuronsavas elektroporáció) során a hatóanyagot a bőr alá juttatják és a bőrfelületet krémmel masszírozzák. Decemberben a felperesnél allergiás reakciók jelentkeztek, arca felduzzadt, eltorzult, babszem nagyságú duzzanatok keletkeztek rajta és lilásvörössé vált, szája és a szeme bedagadt. A felperes által felkeresett bőrgyógyász kizárta a hialuron okozta allergiás reakciót, és megállapította, hogy az elváltozásokat a bőr alatti szövetekben zajló idegen test típusú granulomatosus reakció és a következtében fellépő hegesedés okozta. Emiatt a felperes több műtéten is átesett.

A felperes bejelentésére az alperesnél ÁNTSZ vizsgálatra került sor, amely hatására a szalont a mezo-megapisztoly használatától eltiltották, az azonban, hogy a felperesen mivel végezték a kezelést, nem volt megállapítható. Az alperest az ellene kuruzslás vétsége miatt indult büntetőeljárásban jogerősen felmentették.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes a kezeléssel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítését követelte. Az alperes vitatta, hogy magatartása és a felperes kára között az okozati összefüggés állna fenn, állítása szerint nem végzett a felperes arcán injekciós tűvel kezelést.

A perben az orvosszakértői vélemények egyértelműen megállapították, hogy a felperes arcbőre alá a panaszait kiváltó idegen anyag injektálás, tehát invazív eljárás következtében juthatott, azonban azt találták kétséget kizáróan megállapíthatónak, hogy az alperes a felperesen injekciós tűs kezelést végzett volna.

A felperes álláspontja szerint, mivel az alperes felmentésére azért került sor, mert nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy invazív, tűs kezelést alkalmazott, így nem helyezkedhet a bíróság arra az álláspontra, hogy az alperesi kezelés és a felperes kára között nem áll fenn az okozati összefüggés. Érvelését a bíróság nem osztotta.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Előzetesen megállapította, hogy a bíróság nem tekinthetett el attól, hogy az alperest a büntetőbíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását követően felmentette a bűncselekmény vádja alól, hiszen a büntető bíróság döntése a jogerősen elbírált bűncselekmény esetén irányadó. Kiemelte, hogy téves volt a felperes álláspontja, miszerint, hogy az alperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy a felperesen máshol végeztek invazív beavatkozást, mivel pont a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az invazív beavatkozásra az alperesi szalonban került sor. [A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. – Pp. 164. § (1) bekezdés]

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére irányult és kérte, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy az alperes a kozmetikai beavatkozással összefüggésben keletkezett károkért kártérítési felelősséggel tartozik.

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a bizonyítás során az került megállapításra, hogy a felperes arcán kialakult elváltozásokat a bőr alá juttatott idegen anyag okozta és invazív beavatkozással keletkezhettek, az azonban nem bizonyított, hogy milyen anyag és milyen módszerrel jutott a bőr alá. A szerződés lényeges tartalmának ismerete nélkül, a peres felek ellentétes előadásai, a büntetőeljárás bizonyítékainak felhasználása mellett a per végéig tisztázatlan maradt két lényeges kérdés: az alperes milyen anyagot használva járt el és miként. Az eljárásjogi szabályok alapján ilyen esetben a felperesnek elsősorban azt kellett volna bizonyítania, hogy az anyag tűszúrással jutott a bőr alá, az alperesnek pedig csak azután kell védekeznie, ha a felperes a károsodással okozati összefüggésben álló jogellenes magatartást már bizonyította. Jóllehet, hangsúlyozta a Kúria, nem „minden kétséget kizáróan” kell a bizonyításra szoruló tényeket bizonyítani, de a bizonyítási kötelezettségnek eleget kell tennie, erre azonban nem került sor.

A másodfokú bírósághoz hasonlóan a Kúria is rögzítette, amíg a bíróság ítéletéhez anyagi jogerő fűződik, vagyis azt vitássá senki nem teheti, így a kártérítési felelősséget megállapító bíróság sem, addig ilyen kötőereje az ügyészi döntésnek nincsen, az csak alaki jogerős, a megszüntetés után a nyomozás folytatható is. Ezért a bíróságot a tényállás megállapítása körében az alperes alkalmazottjával szemben alkalmazott megrovást kiszabó határozat nem kötötte.

A Kúria szerint abból a tényből, az ÁNTSZ eltiltotta az alperest a mezo-megapisztoly használatától, még nem következik, hogy a kezelés a felperes által előadott módon, tűszúrással történt. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. III. 20.629/2015.) a Kúriai Döntések 2016/5. számában 116. szám alatt jelent meg.

---