Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
A központi értéktárat és a kszf-et érintő módosítások a Tpt.-ben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2015. évi LXXXV. tv. a 909/2014/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően újraszabályozza a központi értéktárakra és a központi szerződő félre irányadó jogszabályi előírásokat, áttekinthetőbb szerkezetet teremtve ezzel a Tizedik rész rendelkezéseiben. A módosítások 2016. január 1-jén lépnek hatályba.
A jogi szabályozás felépítését tekintve a törvény elsőként a központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó követelményeket gyűjti össze, majd a központi szerződő félre irányadó előírásokat szabályozza, végül pedig a közös rendelkezések kerülnek nevesítésre. Az uniós rendeletek tagállami végrehajtásának kötelezettsége következtében megszüntetésre kerül az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalma. Mindkét központi intézmény esetében irányadó az az alaptétel, hogy a szabályozási struktúrát tekintve az uniós státuszrendeletek élveznek elsőbbséget, majd ezt követően érvényesülnek a tagállami végrehajtó jogszabályok, közöttük a tőkepiaci törvény előírásai. Jelen cikkben a Tpt. módosításait tekintjük kiindulópontnak, és csak a hazai normaanyag változását mutatjuk be a két szervezet jogállását vizsgálva.
Nem kívánunk kitérni az uniós rendelet rendelkezéseinek a részletes bemutatására, az üzletvitel szabályainak elemzésére, az értékpapír-kiegyenlítés és elszámolás uniós alapjainak a tartalmi vizsgálatára, valamint a hatósági felügyeleti és együttműködési rendszer felvázolására.1
1. A központi értéktár működése
A központi értéktári tevékenységek és alapvető, valamint a nem banki és a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások körét a 909/2014/EU rendelet Melléklete határozza meg. A tevékenység végzésére vonatkozó engedélyezési követelmények és eljárási rend tekintetében szintén a kapcsolódó uniós rendelet tartalmaz valamennyi tagállamban irányadó egységes szabályokat a 16. cikktől kezdődően [Tpt. 334. § (1) bek.], amelyet a szervezeti és prudenciális feltételekre vonatkozó előírásokkal együtt kell figyelembe venni (909/2014/EU rendelet 26-29. cikk és 42-46. cikk). A hazai szabályozás az engedélyezési kritériumok közül csak a minimum jegyzett tőke mértékét rögzíti a Tpt. 334. § (2) bekezdésében, a további előírások a módosítás következtében hatályon kívül helyezésre kerülnek (a tőkekövetelményekre lásd még: 909/2014/EU rendelet 47. cikk).
Ügyvédvilág hírlevél |
|---|
|
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. |
A központi értéktár az értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésén kívül szakosított hitelintézetként is működhet, amelyre vonatkozóan a törvény magasabb tőkekövetelményt állapít meg, valamint a 909/2014/EU rendelet Mellékletének C. szakaszára utalással korlátozza az általa nyújtható pénzügyi és kiegészítő szolgáltatások körét [Tpt. 334. § (4)-(5) bek.]. Garanciális szabályként rögzíti a Tpt., hogy abban az esetben, ha a központi értéktár banki tevékenységet is végez, és a prudenciális szabályok tekintetében jogszabályi ütközés merül fel az értéktári és a hitelintézeti szabályozás között, akkor elsődlegesnek a Hpt.-t és a hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra irányadó uniós rendeletet (575/2013/EU rendelet) kell tekinteni. A Tpt. új 335. §-a felsorolja azon személyi kört, amely részére a központi értéktár szolgáltatást nyújthat. E tekintetben a központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokat csak a listában szereplő intézmények vehetik igénybe, magánszemélyek nem.
A Tpt. módosított 336. §-a a központi értéktár számlavezetési rendszerére vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza. E tekintetben nevesítésre kerül, hogy a központi értéktárnak a vele szerződő fél számára biztosítania kell saját értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését, valamint lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél értékpapírjait – annak kérésére – a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál.
A központi értéktár önszabályozására vonatkozó törvényi felhatalmazást a továbbiakban a Tpt. 337. §-a tartalmazza. A korábbi rendelkezésekhez képest szűkszavúbb előírások csak két jelentős követelményt rögzítenek törvényi szinten: egyrészt az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza, másrészt pedig a központi értéktár köteles szabályzatait saját honlapján nyilvánosságra hozni.
Az óvadékra vonatkozó szabályok tartalmukat tekintve változatlanok maradnak, a továbbiakban a Tpt. 338. § (1)-(4) bekezdéseiben kerülnek elhelyezésre.
2. A központi szerződő fél jogállása
A központi szerződő fél által nyújtható szolgáltatások körét a 648/2012/EU rendelet és a Tpt. 339. §-a tartalmazza. Nem változik a szabályozás a tekintetben, hogy a központi szerződő fél az elszámoláson kívül szakosított hitelintézetként is működhet, melynek keretében banki és pénzügyi tevékenységet is végezhet. Az engedélyezési feltételeket és eljárási szabályokat a fentiekben hivatkozott uniós rendelet 14-21. cikkei tartalmazzák, a szervezeti követelményeket a rendelet 26-33. cikkei, míg a prudenciális garanciákat a 40-47. cikkek részletezik.
A törvény rögzíti a kszf önszabályozó jogosultságát a Tpt. új 340. §-ában, azonban nem részletezi a megalkotandó szabályzatok körét és tárgyi terjedelmét.
3. Közös rendelkezések
A központi értéktárat és a központi szerződő felet érintő közös szabályok az összeférhetetlenségi előírásokat, a tulajdon- és részesedésszerzési korlátokat, az adatvédelmi követelményeket, a kiszervezés lehetőségét, valamint a felszámolásra irányadó speciális rendelkezéseket érintik.
Közbeszerzési szemle |
|---|
|
Közbeszerzési aktualitások és jogalkalmazás, tanulmányok, szakcikkek ajánlatkérők, ajánlattevők, hivatalos közbeszerzési tanácsadók, továbbképzés-szervezők, ellenőrző szervek számára |
Az összeférhetetlenségi előírások módosítása nem hozott érdemi változást, e tekintetben a jogalkotó az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek megszüntetéséhez igazította a jogszabályi rendelkezéseket (Tpt. új 341. §-a). Kisebb tartalmi változás, hogy a tulajdonszerzés tilalma – a törvényben meghatározott kivétel mellett – kiterjed a központi értéktárban történő közvetlen tulajdonszerzésre is. A részesedésszerzésre vonatkozó befektetési szabály alaptétele változatlan marad, viszont a módosítások nem építik be a Tpt. korábbi 351. §-ának (2)-(5) bekezdéseit a központi értéktár esetében érvényesülő részesedésszerzési korlátokat tekintve.
Az adatkezelés és –továbbítás szabályai, valamint a titokvédelem előírásai tartalmukat tekintve nem változnak (Tpt. új 343. §).
A tevékenység kiszervezésének lehetősége mindkét központi intézményt az uniós rendeletekben foglalt szabályok szerint illeti meg (Tpt. 344. §): a kszf esetében a kiszervezés feltételeit a 648/2012/EU rendelet 35. cikke tartalmazza, a központi értéktár tekintetében pedig a 909/2014/EU rendelet 30. cikke szabályozza.
A Tpt. új 345. §-a a központi értéktár és a kszf esetleges felszámolásához kapcsolódó speciális előírásokat rögzíti. Nem változik a követelések kielégítésének sorrendje, valamint a felszámolási vagyonba nem tartozó értékpapírok, ezek helyébe lépő pénzkövetelések és óvadék köre.