A közvetítői eljárás szabályai az új Be.-ben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közvetítői eljárás, közismertebb nevén a mediáció alkalmazására a hatályos büntetőeljárási törvény alapján már évek óta lehetőség van. Az új Be. sem feledkezett meg erről a jogintézményről. A hétköznapok joggyakorlatának jelenlegi tapasztalatai felbátorították a jogalkotót arra, hogy az elterelés e lehetőségének megengedhetőségét szélesebb körben tegye lehetővé.
Az új büntetőeljárási törvény (Be.) egyrészről az eddiginél súlyosabb bűncselekmények esetében is megengedi a közvetítői eljárás alkalmazását. Másrészről pedig az eddigi bűncselekménycsoportok mellett más bűncselekmények esetében is alkalmazható lesz 2018 júliusától a mediáció. Harmadrészről a közvetítői eljárás alkalmazhatósága a jövőben elválik a tevékeny megbánás anyagi jogi büntethetőséget megszüntető ok feltételeitől. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a mediáció már nemcsak a tevékeny megbánás anyagi jogi büntethetőséget megszüntető vagy más kedvezményt engedő okkal összefüggésben alkalmazható, hanem attól függetlenül mindaddig, amíg a közvetítői eljárás céljai elérhetők. A közvetítői eljárásra utalás előtt a jóvátételt teljesítő gyanúsított esetében is alkalmazható az elterelés e formája.
A közvetítői eljárás különös feltételei
Nem változnak a közvetítői eljárás tekintetében a különös feltételek:
– mind a sértett, mind a terhelt ezt akarja – indítványozzák, vagy ehhez hozzájárulnak (mindkét oldalon fennálló önkéntes alap);
– a terhelt a vádemelésig beismerő vallomást tesz;
– a jóvátételre valószínűleg sor kerül;
– a mediáció nyújtotta kedvezmény nem ellentétes a büntetés kiszabásának elveivel és az eljárás lefolytatásának mellőzésével;
– a megegyezés, a jóvátétel és a gyanúsított magatartásának kedvező változása az elterelés által is elérhető.
Közvetítői eljárás az úgynevezett megállapodásos eljárás keretében
Változik ugyanakkor, hogy a közvetítői eljárásra nemcsak elterelés esetében van lehetőség, hanem elérhetővé válik az úgynevezett megállapodásos eljárás keretében is. Ez pedig azt jelenti, ha a terhelt súlyosabb bűncselekményt követett el, akkor is gyakorolhat jóvátételt. Ennek „jutalma” pedig a megállapodásban foglalt és számára kedvezőbb büntetés.
Az ügyészség szerepe a közvetítői eljárás lefolytatásában
Ha fennállnak a közvetítői eljárás általános és különös feltételei, akkor fő szabály szerint az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra felfüggeszti.
Ha a közvetítői eljárás keretében megállapodás születik, akkor ezt az ügyészség vagy elfogadja, vagy hatályon kívül helyezi. Akkor helyezi hatályon kívül, ha a megállapodás a közvetítői eljárásról szóló külön törvénybe ütközik. (Ez a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény – továbbiakban: Bktv.) Ennek értelmében, ha a megállapodásban foglalt kötelezettség jogszabálysértő, ésszerűtlen vagy jó erkölcsbe ütköző, akkor hatályon kívül kell helyezni.
Ha az ügyészség a megállapodás érkezésétől számított öt munkanapon belül nem rendelkezik a hatályon kívül helyezésről, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a megállapodást törvényességi szempontból nem kifogásolta.
Előfordulhat, hogy a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama alatt nem teljesíthető. Ebben az esetben az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb tizennyolc hónappal meghosszabbíthatja.
Amennyiben az eltelt hat hónap után állapítja meg az ügyészség, hogy a kötelezettség nem teljesíthető, akkor az eljárást egy alkalommal, legfeljebb a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két évig ismét felfüggesztheti.
Ha a felfüggesztés ideje véget ért (vagy már a tartama alatt is), az ügyészség megállapítja, hogy a közvetítői eljárás eredményes volt-e, vagy se, és a felfüggesztés elérte-e a célját, vagy se. A közvetítői eljárás befejeződésének eseteire az új Be. nem tér ki, azt továbbra is a Bktv.-ben találjuk.
A bíróság és az ügyészség közvetítői eljárásra utalás előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el a terhelt személyének, élet- és a bűncselekmény elkövetésében közreható személyi körülményeknek árnyaltabb, a büntetőeljárás során eljáró szervek lehetőségeinél alaposabb megismerést biztosító feltárása
Adminisztratív teher az ügyészség vállán, a közvetítői eljárás alkalmazása érdekében
Az új Be. célja, hogy az ügyészség éljen az elterelés intézményeivel, ezért a törvény úgy próbálja ösztönözni az ügyészséget, hogy egyfajta adminisztratív terhet telepít a közvetítői eljárást megtagadása esetére. Ha a gyanúsított vagy a sértett indítványozza a közvetítői eljárás lefolytatását, vagy előre nyilatkoznak hozzájárulásukról, akkor az ügyészségnek abban az esetben is határozatot kell hoznia, ha az elterelés egyéb feltételei nem állnak fenn.
Az indokolás szerint, ha „a közvetítői eljárás feltételei azért nem állnak fenn, mert a nyilatkozó féllel szemben a másik fél még nem nyilatkozott, úgy az ügyészség nem tagadhatja meg a kért eljárást, hanem előbb be kell szerezni a hiányzó nyilatkozatot, és csak ezután határozhat a megtagadásról. Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha gyanúsított az eljárásban még nem vesz részt, ezért őt nem lehet nyilatkoztatni, ilyenkor az ügyészség csak a gyanúsított belépését követően szerzi be a nyilatkozatát, és a dönt a közvetítői eljárás kérdésében.”
Közvetítés a katonai eljárásban
A katonai szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban mediáció nem alkalmazható, mivel a sajátos katonai életviszonyok miatt összeegyeztethetetlen az adott szerv és a vele szolgálati viszonyban lévő terheltek közötti jóvátételben való megállapodás.
Közvetítés a magánvádas eljárásban
A magánvádas eljárásban sincs helye mediáció alkalmazásnak. Ennek magyarázata a közvetítői eljárás céljai között kereshető. Nálunk ugyanis a mediáció célja, hogy a bíróságtól és az ügyészségtől független harmadik személy bevonásával jöjjön létre a sértett és a terhelt közötti békéltetés. Ez pedig azt is jelenti, hogy nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség sem vesz részt a konfliktus rendezésében, a közvetítői eljárás alanyai kizárólag a sértett, a terhelt és a közvetítő. Mivel a magánvádas eljárásban a sértett egyben vádló is, így nem lehet a közvetítői eljárás alanya. Ugyanakkor ne feledjük, a magánvádas eljárás sajátosságai közé tartozik, hogy az eljárás része az úgynevezett személyes meghallgatás, amely egyfajta kibékítést célzó eljárásnak is tekinthető.
Közvetítés a pótmagánvádas eljárásban
A pótmagánvádas eljárásban, hasonlóan a magánvádas eljáráshoz, közvetítői eljárásnak nincs helye. Kivéve akkor, ha a pótmagánvádlótól az ügyész a vád képviseletét átvette, ugyanis ekkor a pótmagánvádló ismét az eredeti sértetti pozícióba kerül.
A cselekvőképesség szerepe a közvetítői eljárásban
A közvetítői eljárásra is kihatással, bizonyos esetekben a sértett büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik akkor is, ha általános büntetőeljárási cselekvőképessége nincs. Például a jóvátételhez szükséges hozzájárulás kérdésében áll fenn ez a helyzet. A sértett ugyanis a jóvátételről a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is érvényesen nyilatkozhat akkor, ha egyébként a polgári jog szabályai szerint önállóan polgári pert is indíthatna. Ennek példája az a cselekvőképességében korlátozott kiskorú, aki a munkával szerzett jövedelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult ügyben lesz sértett. A Ptk. szabályai értelmében ugyanis a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül rendelkezhet erről a jövedelméről. És mivel polgári eljárást is kezdeményezhet, így annak sincs akadálya, hogy a közvetítői eljáráshoz önállóan is hozzájárulhasson.
[htmlbox be_jogszabalytukor]
A pártfogói vélemény szerepe a közvetítői eljárásban
A bíróság és az ügyészség közvetítői eljárásra utalás előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. A pártfogó felügyelői vélemény célja a terhelt személyének, életkörülményeinek, a bűncselekmény elkövetésében közreható személyi körülményeknek árnyaltabb, a büntetőeljárás során eljáró szervek lehetőségeinél alaposabb megismerést biztosító feltárása.
A közvetítő kizárását megtagadó határozat elleni panasz
A közvetítői eljárás során a közvetítő kizárását megtagadó határozat esetében panasznak van helye, bár a határozatot nem a nyomozóhatóság vagy az ügyészség hozta, de mivel ez a döntés a büntetőeljárás eredményes lefolytatása szempontjából is jelentőséggel bír, ezért az új Be. szerint ezt is a nyomozás során hozott határozat elleni panasz szabályai szerint kell elbírálni.
Közvetítői eljárás és feltételes ügyészi felfüggesztés
A közvetítői eljárás és a feltételes ügyészi felfüggesztés egymást követő alkalmazását nem engedi meg az új Be. Egyrészről itt két önálló elterelő intézményről van szó, és mindkettő a bűncselekmény jellegéhez és a terhelt személyéhez köthető. Vagy az egyiket, vagy a másikat alkalmazza az ügyészség. Másrészről pedig ellentétes lenne a két intézmény céljával, ha az egyik sikertelen alkalmazás esetén a terhelt újabb lehetőséget kapna az eljárás elterelésére.
