A magánvádló és a magánvádas eljárás az új Be.-ben

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. július 23.
Címkék: , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-jén hatályba lépett az új Be. A büntetőeljárás rendjét szabályozó kódexben a magánvádas eljárás szabályai alapvetően nem változtak, mégis szólni kell erről a külön eljárásról, mert a rendelkezéseket itt-ott kiegészítette és pontosította a jogalkotó.

A magánvádló fogalma

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) pontosítja a magánvádló fogalmát. Azzal a megfogalmazással, hogy „a magánvádló az a sértett …”, egyértelműbb lesz a jogalkotó szándéka, miszerint a magánvádló a sértett kategóriáján belül egy szűkebb kört jelent.  Emellett az új kódex különbséget tesz természetes és nem természetes személy sértettek között úgy, hogy külön utal rájuk az „aki”, illetve az „ami” szóval.

A törvény szerint „a magánvádló az a sértett,

a) aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, vagy

b) amely magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése esetén a vádat képviseli.

Ezzel a törvény tisztázza, hogy a magánvádas bűncselekmények közül melyiket lehet természetes személy sértett és melyiket nem természetes személy sértett sérelmére elkövetni.

A magánvádas bűncselekmények köre

Az új Be. bővíti a magánvádas bűncselekmények körét. A korábbiakhoz képest ide tartozik a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése bűncselekmény is. Az új Be. indokolása az alábbiakat mondja ezzel kapcsolatban: „Tekintettel a bűncselekmény becsület csorbítására alkalmas természetére, e bűncselekmény kapcsán is elmondható, hogy a sérelem megtorlandóságának leghivatottabb bírálója maga a sértett, a sértetten kívül az adott cselekmény mást nem érint. Erre figyelemmel a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése illeszkedik a Be. magánvádas bűncselekményeinek sorába.”

Közvádas becsületsértés és rágalmazás

Az új Be. a korábbiakhoz képest közvádas eljárás alá tartozónak tekinti azt a becsületsértést és rágalmazást, amit az igazságszolgáltatás során eljáró személyek, vagyis a bíró, az ügyész és a rendvédelmi szerv tagja sérelmére követnek el.

Azért nem úgy fogalmaz az új Be, hogy a hivatalos személyek ellen elkövetett becsületsértés és rágalmazás legyes közvádas bűncselekmény, mert nem minden hivatalos személy esetében indokolt ez.

Az új Be. indokolása arra is kitér, hogy „a jogalkalmazás során éppen az egyéb hivatalos személyekkel kapcsolatos ilyen jellegű bűncselekmények közvádas eljárásban való elintézése okoz bonyolult jogértelmezési helyzeteket, illetve okoz a jogalkalmazó szervek számára indokolatlan munkaterhet.”

A jogalkotó ezért úgy vélte, hogy a szűkített szabályozással az eddigi nehézségeken úrrá lehet majd az eljáró jogalkalmazó.

A magánvádas eljárást kizáró okok

Három esetben nem lehetséges magánvádas eljárást indítani. Ezek az alábbiak: ha a terhelt (vagy feljelentett)

– fiatalkorú,

– katona

– távollévő vádlott.

A magánvádas eljárásban közvetítői eljárás nem lehetséges. A magánvádas eljárásban sem büntetővégzés meghozatala, sem bíróság elé állítás nem indítványozható.

A magánvádas eljárás indítása: feljelentés vagy magánindítvány?

Az új Be.-ben elég bonyolultra sikerült annak a kérdésnek a megválaszolása, amikor a sértett ténylegesen magánvádra (pl. becsületsértés) üldözendő, vagy vitatott közvádra (testi sértés, mely lehet könnyű vagy súlyos stb.) üldözendő bűncselekmény miatt tesz feljelentést. Az első esetben a feljelentés áttétele, a másik esetben pedig a feljelentés elutasítása történik azzal, hogy felhívják a sértett mint feljelentő figyelmét a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségére. Az új Be. indokolása az alábbiak szerint fogalmaz:

„Ha a feljelentést magánvádas bűncselekmény miatt tették, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentés elbírálására nem az ügyészség jogosult, így azt a bíróság részére kell továbbítani. Eltérő helyzet alakul ki, ha a feljelentő közvádra üldözendő bűncselekményt megjelölve tesz feljelentést, ugyanakkor annak tartalma alapján magánvádra üldözendő bűncselekmény elkövetése állapítható meg. Ebben az esetben az ügyészségnek a feljelentést érdemben kell elbírálnia, amelyet a törvény a feljelentés elutasítása körében rendez. Ha a feljelentő vitatja az ügyészség elutasításának okát, úgy végső soron pótmagánvádlóként léphet fel a közvádra üldözendő bűncselekmény vonatkozásában. Amennyiben elfogadja az ügyészség azon álláspontját, hogy a feljelentésben foglaltak alapján magánvádra üldözendő bűncselekmény tárgyában kell állást foglalni, úgy magánvádlóként léphet fel. Ez utóbbi esetben az ügyészségnek a feljelentés elutasításával egyidejűleg arra is lehetősége van, hogy a magánvád képviseletét átvegye.”

Amennyiben a feljelentés alapján megindult az eljárás, és a nyomozás során állapították meg, hogy a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő, ezért az eljárást megszüntették, akkor ebben az esetben a sértett eldöntheti, hogy magánvádas eljárásban lép fel, vagy pótmagánvádlóként jár el.

Személyes meghallgatás a magánvádas eljárás folyamán

Célja továbbra is a sértett és a terhelt kibékítése. Nemcsak a bíró, hanem a bírósági titkár is vezetheti a személyes meghallgatást. Amennyiben a kibékítés következtében a bíróság az eljárást megszünteti, emiatt az ügyészség fellebbezéssel nem élhet, vagyis ezt a jogát korlátozzák, és a büntetőeljárás itt véget ér.

A büntetőeljárás megszüntetésének egyéb esetei

Az eredményes kibékítés mellett az alábbi esetekben is az eljárás megszüntetésére kerül sor:

– a sértett visszavonja a feljelentést;

– a sértett/magánvádló nem jelenik meg a személyes meghallgatáson;

– a sértett elérhetetlenné válik.

Előkészítő ülés és a tárgyalás menete a magánvádas eljárásban

Előkészítő ülés a magánvádas eljárásban nincs, személyes meghallgatás van helyette.

A tárgyalás megnyitása után a tárgyalás megkezdése annyiban tér el az általános szabályoktól, hogy itt először a sértettet/magánvádlót mint tanút hallgatják ki/meg, amennyiben a bizonyítási eljárásban erre szükség van, majd ezt követően kerül sor az általános szabályok alapján a vádlott kihallgatására.

Az eljárás megszüntetése

Az alábbi esetekben szüntetik meg az eljárást:

– a magánvádló ejti a vádat,

– a magánvádló nem jelenik meg,

– a magánvádló elérhetetlen,

– a magánvádló zavarja a tárgyalás rendjét.

A legutolsó helyen említett megszüntetési oknál az új Be. az alábbiak szerint fogalmaz: „Ha a magánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette.”

Fellebbezés a magánvádas eljárásban

A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet, és a fellebbezést írásban indokolni köteles.

A magánvádas eljárás illetéke és a bűnügyi költség

A feljelentés és a fellebbezés illetéke is 10-10 ezer forint.

Ha a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, akkor a bűnügyi költséget a magánvádló viseli, melybe beletartozik a vádlott meghatalmazott védőjének a díja és a magánvádas eljárásban keletkezett költsége is. Ez a megtérítési kötelezettség abban az esetben nem áll fenn, ha az ügyészség a vád képviseletét átvette. A vádlott költségeit viszont ebben az esetben az általános bűnügyi költség szabályai szerint viseli.

Kapcsolódó cikkek:


Teljességi záradék és joglemondás
2019. augusztus 16.

Teljességi záradék és joglemondás

A teljességi záradékban az összes szerződő fél azon szándékát kell kifejezésre juttatni, hogy az írásba foglalt szerződésen kívül semmilyen egyéb nyilatkozat, kötelezettségvállalás nem képezi a szerződés tárgyát, még akkor sem, ha arra korábban konszenzus jött létre. Nem lehetséges csak egy kiragadott feltételre „teljesítési szerződés” kötése, de a megtett nyilatkozat a tartalma alapján még tartalmazhat joglemondást – a Kúria eseti döntése.

Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában
2019. augusztus 15.

Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában

A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat a közbeszerzés iránt érdeklődőket és a szakmai közösséget kívánja segíteni tudományos igényességgel, egyben kifejezetten a gyakorlat igényeire figyelemmel. A szakfolyóirat célja, hogy a tág értelemben vett közbeszerzés és határterületeinek izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazása során felmerülő problémákat és lehetséges megoldásukat, a joggyakorlat fejlődését egyaránt bemutassa európai, illetve nemzetközi kitekintéssel. A periodika rovatai – tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, valamint az előző két hónap döntvényeivel és egyéb aktualitásokkal – ezt a célt szolgálják. Interjú az online szakfolyóirat főszerkesztőjével, dr. Németh Anitával.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész
2019. augusztus 15.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész
2019. augusztus 13.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.