A perorvoslati eljárások az új Pp.-ben

Szerző: Váci Tímea
Dátum: 2018. április 25.
Rovat: ,

Idén negyedik alkalommal, 2018. április 18-án és 19-én rendezték meg a Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferenciát. Az esemény helyszínéül az Europa Congress Center szolgált. A csütörtöki napon vehettek részt az érdeklődők a perorvoslati eljárások az új Pp.-ben elnevezésű szekcióülésen, ahol a másodfokú eljárásról, a felülvizsgálat megújult szabályairól és az alkotmányjogi panaszról hallhattak.


1.  A másodfokú eljárás újdonságai

Az első előadó, dr. Drexlerné dr. Karcub Edit, a Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke a másodfokú eljárás újdonságairól beszélt. Kiemelte, hogy az új Pp. először az általános szabályokat rögzíti, majd az ítéletre, végül pedig a végzésre vonatkozó rendelkezéseket. Hasonlíthatjuk ezt a kötelmi jog szabályozásának szerkezetéhez: kötelmi jogra vonatkozó szabályok, szerződésekre vonatkozó általános szabályok, szerződésekre vonatkozó speciális szabályok. Az ugró fellebbezés intézménye megszűnt, mivel csupán egy vagy két ügy kapcsán merült fel évente. Ennek az előadó szerint valószínűleg az volt az oka, hogy a felek a másodfokú eljárásra már annyira összevesztek, hogy még a jogi képviselők sem voltak hajlandók egy közös kérelmet benyújtani a Kúriához, hogy ő bírálja el a beadványt.

Megszűnt az az értelmezési szabály, hogy ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye, akkor mindent annak kell tekinteni, kivéve a kijavítás, kiegészítés iránti kérelmet. Nem lehet pénzbírságot kiszabni amiatt, hogy a fellebbező a fellebbezést elutasító határozat ellen fellebbezéssel élt. A külföldi elemeket tartalmazó rendelkezéseket, a perköltség-biztosítékra vonatkozó szabályokat a Pp. egy másik részében találjuk. A fellebbezést elektronikusan kell benyújtani. Megszűnt a váltóperekben a 3 napos fellebbezési határidő, 15 naposra bővült. Maga a váltójogról szóló törvény sem tartalmaz ettől eltérő szabályt.

 A másodfokú eljárás megindításával kapcsolatban rendkívül fontos kiemelni, hogy megváltozott a Pp. koncepciója. A törvény kimondja, hogy az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye. Nincs kizáró ok, nincs hozzátéve, hogy „ha törvény nem zárja ki”. Ennek ellenére van olyan ítélet, mégpedig a választottbíróság ítélete vagy az ott hozott egyezséget megtámadó kereset tárgyában hozott ítélet, amelynél a jogorvoslat csak a felülvizsgálat lehet. Minden más elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

Fellebbezés végzés ellen

 Az elsőfokú bíróság végzése ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha a törvény külön megengedi. A pénzbírság ellen minden esetben fellebbezni lehet. Megmaradt az a szabály, hogy a másodfokú bíróság olyan végzése ellen van helye fellebbezésnek, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint is fellebbezésnek lenne helye, illetve az is, hogy a másodfokú bíróság által hozott fellebbezést visszautasító végzés, illetve csatlakozó fellebbezést visszautasító végzés ellen is van helye fellebbezésnek. Az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben vizsgálható a bíró, bírósági titkár kizárását elutasító végzés, a kézbesítési kifogásnak helyt adó végzés, ha azt érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani. A jogalkotó itt érdemi vizsgálat nélküli elutasításról beszél, holott végig a Pp.-ben az a megkülönböztetés érvényesül, hogy minden esetben, amikor érdemi vizsgálat nélkül utasítanak el, azt visszautasításnak nevezik, az elutasítás pedig minden esetben érdemi.

Az előadó kiemelte az eljárás szabálytalansága elleni kifogás fontosságát: a bíróságnak erről mindenképpen döntenie kell, vagy helyt ad annak, vagy elutasítja. Ha elutasítja, az ítélet elleni fellebbezésben az már támadható, tehát ezzel a módszerrel lehet egy nem fellebbezhető végzést fellebbezhetővé tenni.

[htmlbox pp_termekek]

 

 A bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (5) bekezdése szerint az eljárást befejező végzés ellen mindenképpen fellebbezésnek van helye, míg az eljárás folyamán hozott végzéssel szemben csak akkor, ha azt külön biztosítja a jogszabály. Ezzel kapcsolatban vannak problémák, hiszen az eljárást befejezi a szünetelést megállapító, eddig hivatalos feljegyzésként rögzített végzés is. Felvetődik a kérdés, hogy ha a szünetelést közösen kérik a felek, akkor a szünetelést megállapító végzés ellen is fellebbezésnek van-e helye. Azokban az eljárást befejező határozatokban, amikor csak nyugszik az eljárás (félbeszakadás, szünetelés, felfüggesztés) vagy azokban, amelyek azért fejeződnek be, mert másutt fogják elintézni őket (egyesítő végzés), a fellebbezés a Pp. szabályai szerint történik. Minden más eljárást befejező végzés, például az érdemi vizsgálat nélkül elutasító, azaz visszautasító végzés vagy az érdemi végzések befejező végzésnek minősülnek.

 Az előadó felhívta a teremben ülő ügyvédek figyelmét, hogy a bírák is emberek, ők is tévedhetnek, így célszerű minden esetben ellenőrizni, hogy a Pp. valóban úgy rendelkezik-e a fellebbezés lehetőségéről, mint ahogy az az ítéletben szerepel. Nagyon fontos, hogy amennyiben a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, és mégis fellebbeznek, a bíróság elutasítja a fellebbezést, és 10 % mérsékelt illetéket kell fizetni (a Kúria 1/2012 KMPJE határozata). Ez nem függ attól, hogy ki adta be a fellebbezést, mindenképpen meg kell fizetni.

A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre

Az előadó kiemelte, hogy lehet kérni az eljárás szabályszerűségének a vizsgálatát és hatályon kívül helyezést vagy anyagi jogi felülbírálatot. Utóbbinál a tényállás megváltoztatására a másodfokú bíróság csak olyan esetben jogosult, mint korábban a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria: okszerűtlennek kell minősítenie a tényállást vagy magának kell bizonyítást felvenni (a régi Pp. szabályai szerint mód volt arra, hogy a tényállást is felülmérlegelje a bíróság). Az anyagi mérlegelési jogkör gyakorlása tekintetében felülmérlegelésre a hatályos törvény szerint is lehetőség van. Ennek tipikus esete a sérelemdíj megállapítása.

 Az anyagi pervezetéssel összefüggő felülbírálat célja, hogy a másodfokú bíróság folytassa le a bizonyítási eljárást, amennyiben ez lehetséges. Ő kérdezi meg a feleket, hogy milyen bizonyítást tudnak még felajánlani, akarnak-e egyáltalán újabb nyilatkozatot tenni. Megjelent egy új abszolút hatályon kívül helyezési ok: ha az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hibában szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Ilyen lehet például, ha a határozatnak nincs rendelkező része vagy indokolása.

Nagyon fontos, hogy a másodfokú bíróság a jogszabálysértésekre vonatkozó hatályon kívül helyezést csak akkor alkalmazhatja, ha arra a felek hivatkoznak. A „meglepetés” hatályon kívül helyezések tehát nem jöhetnek szóba. A felekkel ismertetni kell, mi az a hatályon kívül helyezési ok, amely miatt hatályon kívül lehetne helyezni a döntést, és ha hivatkozik rá a fellebbező, csak abban az esetben lehet ezt alkalmazni.

[htmlbox gdpr_komm]

 

A fellebbezés tartalma

Fontos, hogy a fellebezést megfelelő tartalommal terjesszék elő. Javasolt a hatályon kívül helyezés mellett megváltoztatást is kérni, mert ha csak hatályon kívül helyezést kér a fél, és azt a másodfokú bíróság nem látja megalapozottnak, akkor helyben fogja hagyni az ítéletet annak ellenére, hogy lehetséges, hogy az ítélet nem is megfelelő. Természetesen abban az esetben, ha kizárt bíró vett részt az eljárásban vagy a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, lehet kérni csak hatályon kívül helyezést.

A fellebbezésben a gyakorolni kért felülbírálati jogkört is meg kell jelölni. Az előadó javasolta, hogy a jogi képviselők mindegyik jogkört jelöljék meg, tehát ha azt gondolják, hogy rossz a tényállás, akkor fel kell hívni a bíróságot, hogy minősítse okszerűtlennek a tényállást vagy folytasson le bizonyítást, a tényállást másként állapítsa meg. A fellebbezésben célszerű leírni, hogyan kellene megállapítani a tényállást, és ennek megfelelően a felülbírálati jogkör gyakorlását is kérni kell, mert ha ezt nem kérik, kötve van a másodfokú bíróság a kérelemhez és nem tud más tényállást megállapítani. Ugyanez vonatkozik az anyagi vagy eljárási szabálysértésre is. Ha nem hivatkoznak rá, a másodfokú bíróságnak nincs módja arra, hogy azt megállapítsa, hiszen nem volt kérelem, sőt, arra sincs módja, hogy a fellebbezési tárgyaláson rávezesse a feleket arra, hogy lehetett volna kérni más címen is az ítélet felülbírálatát.

Mindig ellenőrizni kell, hogy a fellebbezést megfelelő bírósághoz adjuk-e be, ugyanis számtalan olyan eset van, hogy a fellebbezést el kell utasítani, mert másik bírósághoz nyújtották be. Nem szabad az utolsó pillanatra hagyni a fellebbezés benyújtását, mert ha lefagy a rendszer, letelik a határidő és később már nem lehetséges a beadás.

 A tárgyi költségmentességre hivatkozást is meg kell jelölni, ugyanis arról, ha nem áll fenn, a bíróságnak döntést kell hoznia. A másodfokú perköltséget fel kell számítani a 31/2017. (XII. 27.) IM rendeletben meghatározott nyomtatványon. Ha ez nem történik meg, a jogi képviselők nem kapják meg a perköltséget. A fellebbezésben is kérni kell a tárgyalás megtartását, mert a főszabály a tárgyaláson kívüli elbírálás.

A végzés elleni fellebbezéseknél is tanácsos kérni a hatályon kívül helyezést és a megváltoztatást is. Ha csak hatályon kívül helyezést kérnek, a bíróságnak nincs módja megváltoztatni a határozatot.

A bírónő előadása végén kiemelte, hogy rendkívül hasznos, ha a jogi képviselők meglátogatják a Kúria www.kuria-birosag.hu címen elérhető honlapját és áttekintik a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának határozatait, állásfoglalásait. Hasonlóan hasznosak az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel kapcsolatban a Kúria mellett működő konzultációs testület állásfoglalásai.

 

2. A felülvizsgálat megújult szabályai

A felülvizsgálat megújult szabályairól dr. Simonné dr. Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiuma bírája beszélt. A felülvizsgálati eljárásban is történtek koncepcionális jellegű változások. Az eljárásban érvényesülő dogmatikai szabályok közül az előadó olyanokra hívta fel a figyelmet, melyeket fontos lehet megvizsgálni abban az esetben, amikor egy jogi képviselő arról dönt, terjesszen vagy ne terjesszen elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálat nem minden esetben az utolsó olyan fórum, ahol igazságot lehet keresni, hiszen a felülvizsgálat nem alanyi jog. Nagyon komoly feltételrendszere van annak, hogy egy felülvizsgálatot befogadjon a Kúria és az eredményes legyen.

 A felülvizsgálat szabályozása kétlépcsős: különválasztódik a befogadással kapcsolatos eljárás és az érdemi eljárás. A felülvizsgálatban is irányadóak a Pp.-nek az elsőfokú és másodfokú eljárásban alkalmazandó szabályai, természetesen eltérésekkel. Ilyen eltérés, hogy nem különül el a perfelvétel és az érdemi tárgyalási szak. Változatlan szabálynak tekinthető, mégis érdemes kiemelni, hogy kizárólag meglévő peranyag használható fel az eljárás során. A kérelem megváltoztatásával kapcsolatos szabályok közül változatlan az, hogy ha valaki előterjesztette a felülvizsgálati kérelmét, akkor abba mindent bele kell tenni, mert a határidő leteltét követően semmilyen jogi érvet sem lehet értékelni.

Régi-új szabály, hogy vannak a felülvizsgálat alól kizárt ügytípusok. Néhány ügyben objektív, mások esetén pedig relatív kizárási okok érvényesülnek. Utóbbi esetben befogadási eljárás során döntenek arról, érdemben vizsgálják-e az ügyet. Ennek a lefolytatására egy speciális engedélyezési rendszert vezetett be az új Pp. Fontos kiemelni, hogy a Pp.-ben található felsorolás mellett speciális jogviszonyra vonatkozó külön törvény is kizárhatja a felülvizsgálat lehetőségét. A kizárt felülvizsgálat lehetősége tekintetében van egy olyan szabályhalmaz, amely a szomszédjogokkal, végrehajtási perekkel, szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos perekkel, valamint társasházi jogvitákkal kapcsolatos. Itt tartalmát illetően változott a rendszer, tehát mindig érdemes megnézni a szabályokat a beadvány elkészítése előtt.

Lényeges változás, hogy a vagyonjogi ügyek tekintetében a felülvizsgálati értékhatár 3 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra ugrott. Ez azonban nem feltétlenül csorbítja a jogorvoslati jogot, mivel a Pp. rendelkezései között megtalálható a vagyonjogi per fogalommeghatározása, amely sokkal szélesebb körben határozza meg ezeket a pereket. Főszabályként az értékhatár alapján minden olyan vagyonjogi ügy kizárt a felülvizsgálat alól, ami az 5 millió forintos értékhatárt nem haladja meg. Emellé belép az a kiegészítő szabály, hogy 5 millió forint alatti ügyek mellett az első- és másodfokú bíróság által azonos indokkal meghozott ítéletek tartoznak a relatíve kizárt ügyek közé. Bizonyos feltételek fennállása esetén van lehetőség az ilyen ügyekben is kérelmezni a felülvizsgálatot. A feltételeket maga a normaszöveg tartalmazza. Engedélyezési kérelmet kell előterjeszteni, így születik egy döntés a felülvizsgálati kérelem befogadásáról. Célszerű egyidőben előterjeszteni az engedélyezésre és az érdemi felülvizsgálatra irányuló kérelmet. Abban az esetben, ha az előterjeszett felülvizsgálati kérelem relatív engedélyezés alá esik, a Kúria önálló, indokolással ellátott határozatot hoz a befogadás tárgyában. Ezt követi az eljárás érdemi szakasza.

A felülvizsgálati kérelmet mindenképpen meg kell indokolni. Fontos a határidő szabályának változása: 30, illetve 60 napról 45 napra változott. A csatlakozó felülvizsgálat lehetőségei jelentősen szűkültek, a bírói gyakorlat által kialakított szabályok bekerültek a Pp.-be. Ha valaki felülvizsgálati eljárásban tárgyalás tartását kéri és nem jelenik meg a tárgyaláson, pénzbíráságra számíthat. Az új Pp. szerint a Kúriának is lehetősége van egyszerűsített határozat hozatalára. Az előadó azzal zárta előadását, hogy a nagyközönség figyelmébe ajánlotta a 2/2017. (XI. 13.) PK véleményt, amellyel a Kúria Polgári Kollégiumának célja az volt, hogy segítséget nyújtson a normaszöveg értelmezéséhez.

[htmlbox kp_kommentar]

 

3. Az alkotmányjogi panasz

A szekció harmadik előadásában dr. Szalay Péter alkotmánybíró beszélt az alkotmányjogi panaszról. Mivel a szabályozás az új Pp.-ben nem változott, az előadó főként a témával kapcsolatos általános megfigyeléseit osztotta meg a közönséggel. Előadása elején kiemelte, hogy bár a bíráskodás ősidők óta jelen van a társadalomban, az alkotmánybíráskodás ennél jóval fiatalabb. Amikor a honpolgár végigjárja a jogorvoslati rendszereket a bíróságon belül, egy jogvitát intéz el. Amikor az Alkotmánybírósághoz jön, téves hiszemben van, ha azt hiszi, hogy a jogvitát folytathatja. Az Alkotmánybíróság előtt nem a már elbírált jogvita folytatódik, hiszen az alkotmányjogi panaszt egy alapjogaiban sérelmet szenvedett fél nyújthatja be. Ha nincs alapjogaiban sérelmet szenvedett fél, az alkotmányjogi panasznak nincs létjogosultsága. Szervezet éppúgy lehet az alkotmányjogi panasz kezdeményezője, mint egy magánszemély. Az alkotmányjogi panasz eszköz az alkotmánybírósági mechanizmus beindítására, egyedi vagy normatív aktus ellen irányul, és ezen aktus alkotmányellenességének megállapításához, valamint a panaszos egyéni jogsérelmének orvoslásához vezethet.

 Az Alkotmánybíróság nem szuperfórum, nem a Kúria következő állomása, teljesen más szempontokat vesz figyelembe, mint egy általános hatáskörű bíróság.

 Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálható a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangja. Ezzel a rendelkezéssel vált teljessé az Alkotmánybíróság előtt a panaszjog. Ennek a következő folyománya, hogy maga az Alaptörvény rendelkezik a jogkövetkezményekről is. Az Alaptörvény tartalmaz egy hatásköri megszorítást is: „mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ez azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.”  Bár az Alaptörvény kivételeket határoz meg a szabály alól, mindeddig egy olyan beadvány sem érkezett az Alkotmánybírósághoz, amely a kivételekre hivatkozva kívánta volna az alapjogi jogsérelem orvoslását elérni.

Az előadó kiemelte, hogy a popularis actio megszűnése és helyette a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése más dimenzióba helyezte a hatalommegosztási kérdést: a törvényhozó hatalom helyett most már inkább jogalkalmazóval áll fenn egy folyamatos vita.

Felhívta a jogi képviselők és a bírák figyelmét, hogy mielőtt alkotmányjogi panaszeljárást indítványoznak, tanulmányozzák át az Alkotmánybíróság honlapját, ahol a különböző ügyek mellett a beadványra vonatkozó mintát is találhatnak.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

 

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.