A szülői felügyeleti jog megosztása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel a régi családjogi törvényben meghatározott gyermekelhelyezés intézménye nagyon nehezen volt összehangolható a szülői felügyeleti jog fogalmát alkalmazó uniós jogszabályokkal, ezért az új Polgári Törvénykönyvben szereplő Családjogi Könyv változtat ezen a szabályon. 

Ennél fogva a 2013. évi V. törvény 2014. március 15- i hatályba lépése óta ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közötti viszonyában elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, helyette a szülői felügyeleti jogok rendezéséről szól. A gyermekelhelyezés fogalmát pedig csak arra az esetre tartja fenn, ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül. 

Ez a módosítás azonban nem csupán formális, hanem tartalmában is igen jelentős változás, ugyanis a szülők az eddigieknél sokkal differenciáltabban tudnak a felügyeleti jogokról, feladatokról, kötelességekről megállapodni.

Mit jelent a szülői felügyelet rendezése?

A jelenlegi Ptk. szerinti szülői felügyeleti jog rendezése lépett tehát a régi családjogi törvényben szereplő gyermekelhelyezés helyébe, amely széles körű megegyezési lehetőséget biztosít a szülőknek arra, hogy a gyermekük felett gyakorolt felügyeletükről döntsenek.

Eszerint a különélő szülők dönthetnek úgy, hogy:

• a szülői felügyeletet közösen gyakorolják,
• a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják,
• a szülői felügyeletet teljes körűen csak az egyikük gyakorolja.

A teljes körű joggyakorlás azt jelenti, hogy a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – főszabály szerint – továbbra is közösen döntenek, e kérdéseken kívül azonban a felügyeleti jogok és kötelezettségek csak az egyiküket illetik, illetve terheli. A szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlása (egyes jogokat kizárólagosan, másokat a másik szülővel közösen gyakorol az erre feljogosított szülő) lép a gyermekelhelyezés fogalmának helyébe.

A szülői felügyelet gyakorlása során a döntés joga mindenekelőtt a szülők együttes joga és felelőssége. Ez vonatkozik az együttélő szülőkre, de – a szülők megállapodása esetén – a különélő szülőkre is.
Amennyiben a szülők között megosztásra kerülnek a felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, abban az esetben a gyermek váltott elhelyezése valósul meg, amely más országokban már elfogadott és kipróbált módszer. Ennél fogva a gyermek meghatározott időt tölt az egyik, majd a másik szülőjével, és akár 2-3 heti váltásban egyiknél, majd másiknál lakik és éli életét.

A szülők megállapodása

A Ptk. Családjogi Könyve főszabályként tartalmazza a szülői felügyeleti jog közös gyakorlását, amikor kimondja, hogy „A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.” Eszerint pedig a különélő szülők esetén is érvényesül a fenti szabály, ami azt jelenti, hogy a szülői felügyeletet úgy rendezik, ahogy jónak látják, tehát maguk alakítják ki a gyermek életvitelét, megállapodásukban azonban lényeges szempont, hogy mindketten egyetértsenek.

A szabad megállapodásuk azonban korlátozható a gyermek(ek) érdekében:

• a szülőknek biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét, tehát nem alkalmazható a váltott elhelyezés, ha a szülők távol laknak egymástól, vagy a gyermek számára ez zaklatottságot idézne elő. Amennyiben a bíróság részéről a szülők ez irányú döntése nem elfogadható, abban az esetben az egyezség jóváhagyását megtagadhatja.
• a közös szülői felügyelet ellenére, azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet (például sürgős egészségügyi beavatkozásról), kötelessége azonban a másik szülőt haladéktalanul értesíteni.

A Családjogi Könyv szerint a bíróság a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülőknek a közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére irányuló egyezségét jóváhagyja vagy a felek közös kérelmére erről ítélettel határoz.

Bírósági út

A közös szülői felügyelet gyakorlása során – akár együttélő, akár különélő szülőkről van szó – egyes kérdésekben előfordulhatnak olyan viták, amelyeket hatósági, vagy bírósági úton kell rendezni. 
A felek bírósági eljárásban rendezhetik a szülői felügyeleti jog gyakorlását, a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását, valamint a gyermektartásdíj összegét, annak fizetésének gyakoriságát és módját. A szülői felügyeleti jog körében felmerült vitákkal kapcsolatos jogköröket a régi családjogi törvény még megosztotta a gyámhatóság és a bíróság között, azonban az új Ptk. már bizonyos körben a bírósági hatáskört megszünteti. Teszi ezt azért, mert a családhoz közel lévő, gyors és gyermekvédelmi szempontú elbírálást igényelnek, amelyre a felektől távol lévő, lassúbb és nem a gyermekvédelemre specializált bírósági eljárás kevésbé alkalmas, mint a gyámhatósági. Változatlanul fennmarad azonban a bírói hatáskör a szülői felügyeleti jogok általános jellegű (nem konkrét ügyre vonatkozó) korlátozását és megvonását illetően. 

Azonban a Családjogi Könyv azt is kimondja, hogy bár a szülői felügyelet gyakorlása során, amely kérdésben a szülők nem tudnak megállapodni, abban a gyámhatóság dönthet, mégis kiemeli ez alól a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket, amelyekben a hatóság részére megtiltja a döntés lehetőségét.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

Abban az esetben, ha a különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában vagy az azzal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a szülői felügyelet rendezéséről a bíróság dönt. A bíróság kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból jár el és döntése során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

A bíróság döntésének tartalma kétféle lehet: 

• a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását az egyik szülőnek adja,
• meghatározza, hogy egyes szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket melyik szülő milyen módon gyakorolja, tehát megosztja azokat

Ez az eset körülményeinek a jelenleginél rugalmasabb mérlegelését, a felek életviszonyainak, igényeinek, lehetőségeinek fokozottabb figyelembevételét teszi lehetővé.

A bíróság azonban – a szülők erre vonatkozó megállapodásának hiányában – közös szülői felügyeletet nem rendelhet el, mert az az együttműködésnek olyan fokát kívánja meg a szülőktől, amely csak a szülők egyetértése esetén valósítható meg. A bíróság döntésének elsődleges szempontja a gyermek elsődleges (mindenek felett álló) érdeke.

A bíróság a gyermek elhelyezése helyett a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására jogosíthatja fel az egyik szülőt, aminek az a következménye, hogy a másik szülő a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja, törvény alapján megilleti azonban – a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésében az együttdöntés joga. Azonban a fentiek szerint a bíróság a szülői felügyelet megosztását is elrendelheti, amennyiben megbizonyosodik arról, hogy a szülők együttműködésre és indulat nélküli kommunikációra alkalmasak, így a gyermek egészséges életvitelét és fejlődését biztosítani tudják.

Fontos tudni azonban, hogy ha a gyermeket a szülőkön kívüli, harmadik személynél kívánják elhelyezni, akkor erre vonatkozóan már gyermekelhelyezés iránt kell pert indítani. Alap esetben ezt a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania. Ez alól csak akkor van kivétel, ha harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása iránt indul a per, ebben az esetben az ellen a személy ellen kell megindítani, akinél a gyermeket elhelyezték.

Az új Ptk. Családjogi Könyvében a gyermek mindkét szülőhöz fűződő joga hangsúlyosan jelenik meg és bár a közös szülői felügyeletnek továbbra is csak a felek közös kérelme esetén van helye, azonban azzal, hogy a bíróság jogosult a szülői felügyeleti jogok megosztására, egy rugalmasabb, az egyéni életkörülményekhez jobban igazodó és életszerű lehetőséget biztosít a szülők és a gyermek számára egyaránt.

---