AB: Lazább közterület-használat kampány idején

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, a közterület-használatról szóló jogszabályok nem korlátozhatják aránytalanul a kampánytevékenységet.

Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányos követelményként megállapította, hogy a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelemről észszerű időn belül kell dönteni. A jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét biztosítva alkotmányos garancia, hogy legalább a közterület egy kijelölt részén az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezése lehetővé váljék a kampányidőszakban, továbbá kampányidőszakban csak a véleményszabadsággal összemérhető súlyú okból tagadható meg az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelem teljesítése. A döntéshez különvéleményt csatolt dr. Czine Ágnes.

Az alapügy

Nagy Róbert mint egyéni választókerületi képviselőjelölt a helyi önkormányzatok 2019-es választásának kampányidőszakában választási plakátokat akart elhelyezni Gyöngyös város különböző pontjain. Idén szeptember 2-án a Ve. 144. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzathoz fordult közterület-használati megállapodás megkötésére irányuló kérelmével. A helyi önkormányzat azonban – az indítványozó állítása szerint – a kérelemre több mint egy hónapig nem válaszolt. A helyi önkormányzat hallgatása miatt az indítványozó 2019. szeptember 23-án kifogással élt, sérelmezve azt, hogy a helyi önkormányzat indokolatlanul korlátozza a választáson induló jelölő szervezetek kampányban való részvételét, s ezzel megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában előírt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

Gyöngyös Város Helyi Választási Bizottsága az indítványozó kifogását elutasította, azzal érvelve, a városi főépítész 2019. szeptember 6-án kelt véleményében tájékoztatta az indítványozót, hogy az általa kihelyezni szándékozott hirdetőállványok városképi szempontból nem támogathatóak, nem illenek a városképbe. A városi főépítész hivatkozott továbbá arra, hogy kampányanyagok elhelyezésére a már meglevő, ingyenesen igénybe vehető önkormányzati hirdetőfelületek használata javasolt. Ezen túlmenően Gyöngyös polgármestere 2019. szeptember 23-án külön nyilatkozatban utasította el a hat, közterület-használati igénybejelentés teljesítését.

Az indítványozó fellebbezése alapján eljárva a Heves Megyei Területi Választási Bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, amely ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Debreceni Ítélőtábla azonban a másodfokú határozatot helybenhagyta. A bíróság abból indult ki, hogy a Ve. 144. § (6) bekezdése szerint a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, vagyis a konkrét esetben a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 25/2000. (IX. 20.) önkormányzati rendeletet, amely értelmében az önálló hirdető-berendezés elhelyezéséhez a tulajdonossal kötött közterület-használati megállapodás szükséges. Az indítványozó ez után fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel álláspontja szerint a Ve. 144. § (6) bekezdése sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében garantált véleménynyilvánítási szabadságát.

A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt leszögezte, hogy kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek, a választási kampány ugyanis a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.

A kampánytevékenység egyik eszköze a választási plakátok készítése és elhelyezése, ezért a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. Márpedig a Ve. 144. § (6) bekezdése szerint a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A Ve. eme rendelkezése tehát a közterület-használatról szóló jogszabályok alkalmazásának kötelezővé tételével a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok alkalmazását rendeli el, amely így a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelenti. Az AB értékelése szerint a Ve. támadott rendelkezését alkotmányos érték, a közterület szabályozott és rendezett módon történő használatának biztosításán keresztül végeredményben a közrend védelme teszi indokolttá. Ebből adódóan az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Ve. 144. § (6) bekezdése önmagában véve nem minősül a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan korlátozásának, hiszen e rendelkezés alapján nem, hanem csak a közterület-használatról szóló konkrét jogszabályok tartalma alapján vizsgálható, illetve dönthető el, hogy azok nem valósítanak-e meg a legitim céllal összhangban nem álló, aránytalan korlátozást.

Mindezt figyelembe véve az Alkotmánybíróság elutasította a Ve. 144. § (6) bekezdésének megsemmisítésére irányuló panaszt, ugyanakkor az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította azokat, az Alaptörvény szabályozásából eredő, alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie. E szerint a közterület-használatról szóló jogszabályok alkalmazásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy csak olyan jogértelmezés és olyan jogalkalmazói gyakorlat lehet megengedett, ami nem vezet a véleménynyilvánításhoz való jog szükségtelen és aránytalan korlátozására. Ez akkor biztosítható, ha az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelemről észszerű időn belül döntés születik. Biztosítani kell továbbá a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét, mégpedig úgy, hogy legalább a közterület egy kijelölt részén lehetővé váljék az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezése. És végül, kampányidőszakban csak a véleményszabadsággal összemérhető súlyú okból tagadható meg az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelem teljesítése.

Az ügy előadó alkotmánybírója dr. Szalay Péter volt.

Kapcsolódó cikkek:


Digitális bűncselekmének 2. rész – Upskirting
2021. június 16.

Digitális bűncselekmének 2. rész – Upskirting

Mai cikkünkben a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
2021. június 14.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Egy országgyűlési képviselő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek a koronavírus járványra való általános hivatkozással relativizálhatják az adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályokat.

Digitális bűncselekmények 1. rész
2021. június 10.

Digitális bűncselekmények 1. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. Az alábbiakban a műnek a deepfake és a revenge porn témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.