AB: Lazább közterület-használat kampány idején

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, a közterület-használatról szóló jogszabályok nem korlátozhatják aránytalanul a kampánytevékenységet.

Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányos követelményként megállapította, hogy a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelemről észszerű időn belül kell dönteni. A jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét biztosítva alkotmányos garancia, hogy legalább a közterület egy kijelölt részén az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezése lehetővé váljék a kampányidőszakban, továbbá kampányidőszakban csak a véleményszabadsággal összemérhető súlyú okból tagadható meg az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelem teljesítése. A döntéshez különvéleményt csatolt dr. Czine Ágnes.

Az alapügy

Nagy Róbert mint egyéni választókerületi képviselőjelölt a helyi önkormányzatok 2019-es választásának kampányidőszakában választási plakátokat akart elhelyezni Gyöngyös város különböző pontjain. Idén szeptember 2-án a Ve. 144. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzathoz fordult közterület-használati megállapodás megkötésére irányuló kérelmével. A helyi önkormányzat azonban – az indítványozó állítása szerint – a kérelemre több mint egy hónapig nem válaszolt. A helyi önkormányzat hallgatása miatt az indítványozó 2019. szeptember 23-án kifogással élt, sérelmezve azt, hogy a helyi önkormányzat indokolatlanul korlátozza a választáson induló jelölő szervezetek kampányban való részvételét, s ezzel megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában előírt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

Gyöngyös Város Helyi Választási Bizottsága az indítványozó kifogását elutasította, azzal érvelve, a városi főépítész 2019. szeptember 6-án kelt véleményében tájékoztatta az indítványozót, hogy az általa kihelyezni szándékozott hirdetőállványok városképi szempontból nem támogathatóak, nem illenek a városképbe. A városi főépítész hivatkozott továbbá arra, hogy kampányanyagok elhelyezésére a már meglevő, ingyenesen igénybe vehető önkormányzati hirdetőfelületek használata javasolt. Ezen túlmenően Gyöngyös polgármestere 2019. szeptember 23-án külön nyilatkozatban utasította el a hat, közterület-használati igénybejelentés teljesítését.

Az indítványozó fellebbezése alapján eljárva a Heves Megyei Területi Választási Bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, amely ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Debreceni Ítélőtábla azonban a másodfokú határozatot helybenhagyta. A bíróság abból indult ki, hogy a Ve. 144. § (6) bekezdése szerint a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, vagyis a konkrét esetben a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 25/2000. (IX. 20.) önkormányzati rendeletet, amely értelmében az önálló hirdető-berendezés elhelyezéséhez a tulajdonossal kötött közterület-használati megállapodás szükséges. Az indítványozó ez után fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel álláspontja szerint a Ve. 144. § (6) bekezdése sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében garantált véleménynyilvánítási szabadságát.

A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt leszögezte, hogy kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek, a választási kampány ugyanis a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.

A kampánytevékenység egyik eszköze a választási plakátok készítése és elhelyezése, ezért a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. Márpedig a Ve. 144. § (6) bekezdése szerint a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A Ve. eme rendelkezése tehát a közterület-használatról szóló jogszabályok alkalmazásának kötelezővé tételével a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok alkalmazását rendeli el, amely így a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelenti. Az AB értékelése szerint a Ve. támadott rendelkezését alkotmányos érték, a közterület szabályozott és rendezett módon történő használatának biztosításán keresztül végeredményben a közrend védelme teszi indokolttá. Ebből adódóan az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Ve. 144. § (6) bekezdése önmagában véve nem minősül a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan korlátozásának, hiszen e rendelkezés alapján nem, hanem csak a közterület-használatról szóló konkrét jogszabályok tartalma alapján vizsgálható, illetve dönthető el, hogy azok nem valósítanak-e meg a legitim céllal összhangban nem álló, aránytalan korlátozást.

Mindezt figyelembe véve az Alkotmánybíróság elutasította a Ve. 144. § (6) bekezdésének megsemmisítésére irányuló panaszt, ugyanakkor az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította azokat, az Alaptörvény szabályozásából eredő, alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie. E szerint a közterület-használatról szóló jogszabályok alkalmazásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy csak olyan jogértelmezés és olyan jogalkalmazói gyakorlat lehet megengedett, ami nem vezet a véleménynyilvánításhoz való jog szükségtelen és aránytalan korlátozására. Ez akkor biztosítható, ha az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelemről észszerű időn belül döntés születik. Biztosítani kell továbbá a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét, mégpedig úgy, hogy legalább a közterület egy kijelölt részén lehetővé váljék az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezése. És végül, kampányidőszakban csak a véleményszabadsággal összemérhető súlyú okból tagadható meg az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelem teljesítése.

Az ügy előadó alkotmánybírója dr. Szalay Péter volt.

Kapcsolódó cikkek:


Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések
2020. szeptember 18.

Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések

Szeptember 21-étől kötelező lesz a maszkviselés, a maszkot nem vagy nem helyesen hordók szigorú szankciókra számíthatnak. 23.00 és 06.00 óra között nem lesznek zenés, táncos rendezvények és a vendéglátó üzletek is bezárnak (az új szabályozok érintik az esküvőket is). 14-ről 10 napra csökken a házi karantén időtartama, valamint rendelkeztek az ingyenes influenza oltásról és a Covid teszt hatósági áráról.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata
2020. szeptember 18.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal
2020. szeptember 17.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal

Ádám jogászi precizitással építette fel a pályaváltását: először idegenvezetőként, majd stand-uposként kezdett el dolgozni. Mesél arról, hogy mi vezetett ide, milyen az, amikor jókor jó helyen van az ember, és melyek azok az áldozatok és energiabefektetések, amelyek nélkül nem működik a karrierváltás.

Családon belüli erőszak és a mediáció
2020. szeptember 16.

Családon belüli erőszak és a mediáció

A családon belüli erőszak esetében, bármely családtagra irányuljon is az erőszak, a szakemberek – elsősorban nőjogi aktivisták egy csoportja – szerint nem megengedhető a mediáció, legalábbis annak klasszikus formája, hiszen a felek nincsenek egyenrangú helyzetben, az áldozat és nemegyszer a szemtanúk is kiszolgáltatottak, félnek, fenyegetettségben élnek.

Roma származásuk miatt nem léphettek be a szórakozóhelyre
2020. szeptember 15.

Roma származásuk miatt nem léphettek be a szórakozóhelyre

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kimondta, hogy a megbízó felelősséggel tartozik a megbízottja alkalmazottjai által elkövetett jogsértésért, ezért neki kell bizonyítania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a biztonsági őrök nem engedték be a roma származású kérelmezőket a szórakozóhelyre.