AB: nem kirívó a kártalanítás összegét meghatározó szabály esetén a 18 napos felkészülési idő

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság elutasította az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 75. § (3) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességét állító bírói kezdeményezést.

1. Az alapügy

Az alapügy felperesének (FOTEX Holding SE) jogelődje a FOTEX Első Amerika-Magyar Fotószolgáltatási Részvénytársaság, a Ferencvárosi Torna Club (alperes, FTC) és az FTC Labdarúgó Részvénytársaság között 2003. szeptember 23-án szerződés jött létre, amelynek 2.1. pontja értelmében a közöttük korábban létrejött szerződéseket megszüntetik. Ez a felek közötti Üzletrész Adásvételi Szerződés megszűnését is érintette, így a FOTEX Első Amerika-Magyar Fotószolgáltatási Részvénytársaság az Üzletrész Adásvételi Szerződés megkötésének napján meglévő törzstőkéjének 80%-át kitevő részvényeket visszaszolgáltatta az FTC-nek, 584.521.871,- Ft. összeg ellenében. A megállapodás értelmében e fizetési kötelezettségnek az FTC úgy tett eleget, hogy a megállapodás 4. pontjában meghatározott Részleges Kereskedelmi Jogokat átruházta a FOTEX Első Amerika-Magyar Fotószolgáltatási Részvénytársaságra.

Az Ectv. — 2011. december 14-én kihirdetett és 2012. január 1-jén hatályba lépett — 8. § (1) bekezdése szerint „[m]inden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra”. Az Ectv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott jogok, amelyekkel az Ectv. hatályba lépésének időpontjában a 8. § rendelkezéseivel ellentétesen más személy rendelkezik, az Ectv. 75. § (3) bekezdése alapján a „törvény hatályba lépésével kártalanítás ellenében a törvény erejénél fogva az egyesületre szállnak vissza. A kártalanítás összegét a felek megállapodása hiányában az egyesület székhelye szerint illetékes bíróság állapítja meg a jogoknak azok visszaszállása időpontjában képviselt valós piaci értéke alapján”.

A FOTEX Holding SE 2015. július 20-án az FTC ellen pert kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken, tekintettel arra, hogy sem az érintett jogok köréről, sem azok valós piaci értékéről nem született megállapodás. A Fővárosi Törvényszék a pert megszüntető végzést hozott, amelyet a FOTEX Holding SE fellebbezéssel megtámadott. A Fővárosi Ítélőtábla azonban helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék végzését, egyet értett azzal az elsőfokú bíróság által leírt indokolással, miszerint a bíróság hatásköre csupán a kártalanítás összegének megállapítására terjed ki. A Fővárosi Ítélőtábla szerint e hatáskör ellátása feltételezi, hogy a felek között az egyesületre visszaszállt jogok körét tekintve nincs vita, vagyis kizárólag a kártalanítás összege a vitatott. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék eljárást megszüntető végzésével egyezően pedig arra a következtetésre jutott, hogy a visszaszállt jogosultságok köréről a megállapodás kikötése alapján választottbíróság jogosult dönteni.

A Fővárosi Törvényszék a kártalanítás megállapítása tárgyában folyamatban levő pert felfüggesztette, és az AB eljárását kezdeményezte. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az Ectv. támadott rendelkezése a perbeli felperes tulajdonhoz való jogát korlátozta, mivel a peres felek magánjogi jogviszonyába olyan módon avatkozott, hogy arra a feleknek nem volt érdemi ráhatása, szerződéses akaratuktól függetlenül történt; a támadott jogszabályi rendelkezés úgy vonja el az egyik peres fél tulajdonhoz való jogát, hogy annak közérdekűsége nem igazolt. Ezenfelül a jogbiztonság követelményének sérelmét az indítványozó bíróság abban látta, hogy a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, hiszen a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között mindössze 18 nap telt el.

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság gyakorlata az alkotmányos tulajdonvédelem körében túlmutat az absztrakt polgári tulajdon védelmén, kiterjed a vagyoni értékű jogokra is, a tulajdon alkotmányos védelme tehát tulajdonképpen bizonyos vagyoni jogi pozíciók (státuszok) alapjogi védelme. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy az Ectv. 75. § (3) bekezdésének második mondata nem a tulajdonviszonyokba történő beavatkozásról és nem is tulajdonjog elvonásáról szól, hanem a kártalanítás kérdésében fennálló jogvita rendezésére vonatkozó, elsősorban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) található eljárási szabályokra utal. Az Ectv. támadott rendelkezése megerősíti egyrészt a Pp. 2. § (1) bekezdését, amelynek értelmében a felek között keletkezett jogvita eldöntése bíróság feladata, megerősíti másrészt a Pp. 30. § (1) bekezdésében rögzített — jogi személyekre vonatkozó — általános illetékességi szabályt is. Alapvetően eljárási szabály lévén nem érinti a tulajdonhoz való jogot, voltaképpen a bíróság számára tartalmaz utaló rendelkezést a kártalanítás összegének megállapítására irányadó, hatáskört rögzítő normára. A támadott rendelkezés az előbbieken túl — anyagi jogi szabályként — meghatározza azt az időpontot is, amelyet a bíróságnak a kártérítés megállapításakor figyelembe kell vennie, ezt az összefüggést azonban az indítvány nem kifogásolta.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog sérelmére alapított kérelmet elutasította.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A kellő felkészülési idővel összefüggésben az AB hangsúlyozta, hogy a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye. Az alkotmányellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg. Annak elbírálása, hogy valamely konkrét jogszabály esetében mennyi idő szükséges a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, gazdaságpolitikai, szervezési, műszaki stb. szempontok figyelembevételét szükségessé tevő mérlegelési kérdés, vagyis nem alkotmányjogi probléma. Az AB szerint az Ectv. 75. § (3) bekezdésének támadott második mondata esetén nem tekinthető különösen kirívónak a 18 napos felkészülési idő, hiszen e rendelkezéshez való alkalmazkodás a felek számára rendkívüli nehézséget aligha jelenthet. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ectv. 75. § (3) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Stumpf István volt.

---