AB: Nem sérti a tulajdonjogot az időarányos változtatási tilalom


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság elutasította a XVI. kerületi önkormányzat által egy konkrét területre elrendelt változtatási tilalma alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt. A testület ezzel lényegében azt mondta ki, hogy nem sérti a tulajdonjogot az időarányos változtatási tilalom.

 


Az Alkotmánybíróság tanácsa a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a Rákospalotai határút –János utca –Iglói út –József utca által határolt területrészen belül az I-XVI/L-2 és I-XVI/L-3-as övezetek területére változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2015. (VII. 30.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. A döntéshez Stumpf István csatolt különvéleményt.

Az alapügy

Az indítványozó gazdasági társaság 2013. június 13. óta felszámolás alatt állt, amely során a felszámoló több alkalommal pályázatot írt ki az indítványozó ingatlanjai feletti tulajdonjog megszerzésére. A 300 000 000 forint összértékű ingatlanokra a XVI. kerületi önkormányzat pályázaton kívül, egy ingatlan kivételével vételi ajánlatot tett, melyben 130 000 000 forint összegű vételárat jelölt meg. A felszámoló tájékoztatta az önkormányzatot, hogy az ingatlanok értékesítésére kizárólag nyilvános pályázat útján kerülhet sor. Ezt követően a felszámoló arról értesült, hogy az önkormányzat képviselőtestülete az ismételten közzétett pályázat időtartama alatt a 23/2015. (VII. 30.) önkormányzati rendeletével a szóban forgó ingatlanok természetbeni területére változtatási tilalom elrendeléséről határozott.

Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a tulajdonát képező ingatlanok minősítése építési terület volt, azokat az indítványozó építési tevékenységével összefüggésben, kifejezetten beruházási célra vásárolta, ezért az önkormányzati rendelet a változtatási tilalom bevezetésével az indítványozó tulajdonhoz és építéshez való jogát megfelelő indokolás nélkül korlátozza. Az önkormányzat ugyanis a rendeletben nem határozta meg egyértelműen, mi az a nyomós közérdek, illetve alkotmányos érték, ami indokolná, hogy a szóban forgó ingatlanok tulajdonosának a tulajdona feletti rendelkezési jogát ekkora mértékben korlátozzák. Kiemelte továbbá azt is, hogy a rendelet által bevezetett változtatási tilalom nagy részben az indítványozó tulajdonát képező ingatlanokat érinti, az azzal határos, szintén beépítetlen területet, vagy a másik oldalon lévő lakott területet pedig már nem, emiatt a rendelet a diszkrimináció tilalmába is ütközik.

Kulcs a tulajdonhoz

Az indítványozó először Budapest Főváros Kormányhivatalához fordult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezve. A kormányhivatal megállapította, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) követelményei teljesültek a rendelet megalkotásakor. A kormányhivatal azt is megállapította, hogy a rendeletalkotás indokai az Étv. szerinti településrendezési feladat ellátásaként értékelhetők, amelynek egyik megvalósítási – településrendezési – eszköze a helyi építési szabályzat megalkotása, amely egyúttal a tilalom elrendelésül szolgáló közérdekű cél is. A tervezési terület úgynevezett vegyes területbe tartozik, amelynek egyik része jellemzően szabadonálló beépítésű intézményi övezet, másik része kis-, illetve nagytelkes, szabadonálló beépítésű lakódomináns intézményterület. Az önkormányzat kizárólag az érintett lakódomináns területrészre rendelte el a változtatási tilalmat, míg az intézményi övezeti területre nem, amely rendelkezés összhangban van a rendelet megalkotásának okaival, miszerint a „rendelet megalkotásának indoka (…) a megváltozott gazdasági feltételek, a lakásépítésben kialakult társadalmi igények, fizetőképes kereslet változása miatt, nem tudja kielégíteni a tervben rögzített elemeivel a megváltozott igényeket.”

Az AB-döntés indokai

Az Alkotmánybíróság döntésében emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a tulajdonhoz és a tulajdon egyben társadalmi felelősséggel is jár. A tulajdon feletti rendelkezési jog a tulajdonhoz való joghoz tartozó részjogosítvány, amely a tulajdon feletti döntés szabadságát foglalja magában, ebből következően ennek a rendelkezési jognak a korlátozása is eredményezhet alkotmánysértést, ha az nem elkerülhetetlen, kényszerítő ok nélkül történik, továbbá ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan.

A településfejlesztés, településrendezés a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján helyi közügynek minősül. Az ehhez kapcsolódó feladatok az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme célját szolgálják, ezen belül a változtatási tilalom a helyi építési szabályzat készítésének időszakára, vagyis legfeljebb három évre rendelhető el. A helyi építési szabályzat felülvizsgálatát az önkormányzat az eljárásban felmerült adatok alapján azzal indokolta, hogy a korábbi, 2005-ben elfogadott építési szabályzat óta – amely szintén az érintett terület beépítését célozta, sikertelenül – eltelt idő miatt indokolt a beépítési paraméterek felülvizsgálata. Az ehhez kapcsolódó változtatási tilalom a lakódomináns területrészre terjed ki, célja az új helyi építési szabályzat révén a lakásépítési igények kielégítése. A szabályozási terv elkészítése a helyi önkormányzatoknál ugyanakkor nem jár szükségképpen együtt a változtatási tilalom elrendelésével. Utóbbi elrendelése azzal jár, hogy az illető területen nem szabad telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani. A változtatási tilalom elrendelése tehát komoly beavatkozás a tulajdonos rendelkezési jogába, célja az építési szabályozások meghatározó átalakítása előtt egy adott terület megóvása attól, hogy azon visszafordíthatatlan beavatkozások történjenek. Az Alkotmánybíróság a fentieket figyelembe véve megállapította, hogy a szabályozás megalkotásánál nem eleve indokolatlan a közérdekre hivatkozás, az az érintett terület beépítésének és azon keresztül a lakosság lakhatási igényének a kielégítéséhez kapcsolódik. Ezért a változtatási tilalom elrendelése nem tekinthető kényszerítő ok nélküli intézkedésnek, tekintettel arra, hogy annak célja a visszafordíthatatlan változások, a terület olyan módon történő beépítésének megelőzése, amely elviekben akár ellentétes is lehetne a megalkotandó építési szabályzattal.

[htmlbox BDT]

A korlátozás arányosságát tekintve az építési szabályzat megalkotásának időtartamát jogszabály határozza meg három évben, ez egyben a változtatási tilalom fennállásának időtartama is. Mindemellett a jogszabály rendelkezik arról is, hogy a három év elteltével a tilalom külön rendelkezés nélkül megszűnik. A támadott rendelet pedig e három éves időtartam mellett rögzíti, hogy a helyi építési szabályzat hatályba lépésének napján hatályát veszti a tilalom. A megkötött, és a kormányhivatal által az Alkotmánybíróság számára megküldött tervezési szerződés ütemezése 78 hétben határozza meg a szabályozási terv kidolgozását és képviselőtestület általi elfogadását, ezt követi a helyi építési szabályzat megalkotása, vagyis a lehetséges három éves időtartamon belüli ütemezés nem tekinthető aránytalannak.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben az indítványozó arra alapozta a sérelmét, hogy a rendelet nagyrészt csak az ő tulajdonában álló ingatlanokat érinti, az azzal határos, szintén beépítetlen területeket nem. E körben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az adott szabályozási koncepción belül eltérő szabályozás vonatkozik-e az indítványozóra, és ha igen, ez alkotmányosan indokolható-e. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság figyelembe vette, hogy nemcsak az indítványozó tulajdonában álló ingatlanra, hanem az adott övezet lakódomináns, beépítetlen területrészére is kiterjedt a korlátozás, még ha ez nagyrészt az indítványozó tulajdonában álló ingatlanokat jelenti is. E körben nincs különbség az indítványozó, illetve más személyek tulajdonában álló ingatlanok között, mindegyiket egyaránt érinti a korlátozás, az indítványozó hozzájuk képest nem kerül hátrányosabb helyzetbe. Az AB szerint az a további szempont, hogy a helyi önkormányzat más, beépítetlen területek beépítését nem célozta, a helyi önkormányzat diszkréciója körébe tartozik. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra

A kft. tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. A kft.-nek nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére – a Kúria eseti döntése.

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.