Adócsalás – költségvetési csalás – fiktív számla ügyvédi szemmel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Manapság elmondható, hogy a költségvetési csalás – hétköznapi nevén adócsalás – a „fehér galléros bűnözés” egyik legnépszerűbb cselekménye. A sajtóban hetente jelennek meg cikkek költségvetési csalásra szakosodott bűnszervezetek felderítéséről, ahol a költségvetést ért kár sok esetben több milliárd forintot is eléri. Az efféle bűncselekmény gyakoriságának oka elsősorban az óriási profit, amit viszonylag rövid idő alatt lehet realizálni, valamint a szövevényesen felépített strómanok neve alatt működtetett cégekből álló bonyolult cégháló ami vélt, vagy valós biztonságot nyújt a tényleges elkövetőknek.

A gyakorlatban melyek a tipikus költségvetést károsító cselekmények?

  • Csalárd áfalevonás
  • Csalárd áfa visszaigénylés
  • Körhinta csalás
  • Az uniós, illetve hazai támogatásokat megkárosító cselekmények

A csalárd áfalevonás és visszaigénylés

A csalárd áfalevonás során az elkövető fiktív számlákat „vásárol” és állít a könyvelésbe, melynek következtében a fizetendő áfát csökkenti, vagy ritkább esetben visszaigényli. A visszaigénylés nem igazán jellemző, ugyanis a hiedelmek szerint ez automatikus vizsgálatot von maga után, aminek tapasztalataim szerint van alapja.

Mit jelent a körhinta csalás a gyakorlatban?

A körhinta csalás a költségvetési csalások legösszetettebb fajtája, amely általában konspiratív együttműködést feltételez, így legtöbb esetben bűnszervezet jön létre. A csalás lényege szerint az áru külföldről érkezik, amelyet egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, az úgynevezett „eltűnő kereskedő” vásárol meg. Ezek után ez a társaság vagy nem tesz eleget áfa fizetési, bevallási kötelezettségének, vagy valótlan tartalmú költségszámlákkal csökkenti a fizetési kötelezettségét. Az áru jelentős ár előnnyel juthat így el – különböző puffer cégeken keresztül – a végfelhasználóhoz, aki tudattartalmától függően haszonhúzóként szintén a költségvetési csalás elkövetője lehet.

adócsalás

Hogyan valósul meg az európai uniós, illetve hazai források sérelmére elkövetett költségvetési csalás – aócsalás?

Praxisomban a különböző uniós és hazai támogatósok (GINOP, VEKOP stb.) egyre nagyobb népszerűsége miatt az ezzel összefüggő költségvetési csalások száma is meredeken emelkedő tendenciát mutat.

A cselekmény lényege szerint a pályázó a pályázatban szereplő támogatásokat (eszköz-, ingatlanvásárlás stb.) fiktív számlák útján hívja le. Ebben az esetben a valótlan tartalmú számlák felhasználása egyrészt hamis magánokirat felhasználás bűntettének megállapítására alkalmas, másrészt az így elért vagyoni előny a költségvetés alrendszerének megkárosítása miatt költségvetési csalásnak minősül. A gyakorlatban előfordulhat továbbá, hogy a pályázat finanszírozásától függően a támogatásból megvásárolni kívánt eszközök léteznek ugyan, de azok értéke valótlan, azért hogy abból a pályázathoz szükséges önerő is biztosítva legyen. Ebben az esetben a kár mértéke a lehívott támogatás teljes összege, ugyanis hiába van meg az eszköz a számla fiktívnek tekintendő hiszen az abban foglalt összeg valótlan. A fiktív számla alapján pedig nem lett volna jogosult az elkövető lehívni a támogatás összegét. Természetesen a fentieken túl, ha a könyvelésbe beállított számlák áfa tartalma alapján csalárd levonás, vagy visszaigénylés is történik, abban az esetben a költségvetési csalás büntette szintén megállapítható.

Vagyonelkobzás, zár alá vétel és a költségvetési csalás kapcsolata

Az eljáró hatóságok adócsalás gyanúja esetén vagyonelkobzás biztosítása érdekében gyakran vesznek zár alá ingatlanokat, ingóságokat, bankszámlákat, illetve foglalnak le készpénzt is. A jogszabály szerint vagyonelkobzást a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra kell elrendelni. A vagyonelkobzás tárgya tehát főszabály szerint a bűnös eredetű vagyon lehet. Természetesen azzal a vagyontárggyal szemben, ami igazolhatóan legális forrásból származik vagyonelkobzásnak nincs helye. Fontos tudni, hogy a 2001. évi CIV. törvény költségvetési csalás esetén lehetőséget ad pénzbírság kiszabására is. A pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. Ezen összeg biztosítása érdekében szintén van helye zár alá vételnek.

Hogyan bizonyítható a költségvetési csalás?

Az adócsalás bizonyítására rendkívül széles paletta áll a hatóság rendelkezésére. A titkos információgyűjtés, illetve adatszerző tevékenység keretében a számlagyárakat irányító személyek általában hosszú ideje megfigyelés, illetve lehallgatás alatt állnak. A bizonyítás során kiemelt szerepet kapnak a tanúk, illetve az egyéb okirati bizonyítékok is. Az ügyvezetők, könyvelők, futárok, sofőrök stb. általában szintén fontos szerepet kapnak a bizonyítási eljárás során.

A bankszámlákhoz kapcsolt telefonszámok, illetve a bank által rögzített IP címek is sok mindent elárulnak a számlagyár tényleges működtetőinek kilétéről. Kiemelt bizonyító erővel rendelkeznek továbbá az árumozgások kapcsán a fuvarlevelek, CMR okmányok, autópályamatricák, a telefonok cellainformációi, a tankolókártyák megléte, illetve hiánya stb. is.

Hogyan ismerhető fel a „számlagyár”?

A számlágyárra utaló egyértelmű jelek a következők:

  • Frissen alakult társaság, amely már az első hónapban komoly forgalmat bonyolít.
  • A társaság ügyvezetője külföldi személy, a társaság székhelye pedig valamelyik székhelyszolgáltatónál van bejegyezve.
  • A társaság bejelentett alkalmazottal nem rendelkezik, eszköze sincs, ennek ellenére r övid idő alatt több százmilliós számlaforgalom történik.
  • A társaság könyvelésébe a fentiekben hivatkozottokhoz hasonló társaságtól érkezik költségszámla – fiktív számla sok százmillió forint értékben.

Létezik-e tökéletes költségvetési csalás?

Tökéletes költségvetési csalás nem létezik.

Milyen büntetésre számíthat adócsalás esetén?

A költségvetési csalások büntetési tétele igen széles skálán mozog, attól függően, hogy mekkora az elkövetési érték, illetve hogy mennyire szervezett az elkövetői kör. Bűnszervezet esetén a büntetési tétel felső határa a felével emelkedik.

A fiktív számlázás büntetési tétele alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés.

  • A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás ötmillió forint feletti vagyoni hátrányt okoz.
  • A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás ötvenmillió forint feletti hátrányt okoz.
  • A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás ötszázmillió vagyoni hátrányt okoz.

A bűnszövetség és üzletszerűség minden esetben további minősítő körülmény, ami a büntetési tétel emelkedéséhez vezet.

Mennyi idő alatt évül el a költségvetési csalás büntetése?

 A bűncselekmény elévülési ideje a fentiekben már hivatkozott büntetési tétel felső határához igazodik.

Adóigazgatási eljárás és költségvetési csalás kapcsolata

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a gyanús társaságokkal szemben első körben jogkövetési vizsgálatot indít az adóhatóság, ami költségvetési csalásra utaló jelek esetén könnyen átfordulhat adóellenőrzéssé. Ebben az eljárásban a hatóság részletes vizsgálatot folytat le, amiben főszabályként vizsgálandó, hogy a gyanús számlák mögött volt-e valós gazdasági esemény, illetve, hogy a számlát a ténylegesen szolgáltatást nyújtó személy állította-e ki.

Az adóhatóság határozata a büntetőbíróságot nem köti, hiszen a Be. 7. § (5) bekezdése alapján önállóan állapítja meg a tényállást és az abból levonható következtetéseket. Az más kérdés, hogy ezeket a határozatokat – figyelemmel a szabad bizonyítás elvére – okirati bizonyítékként felhasználhatja a bíróság a büntetőeljárásában is, amelynek indokát kell adnia.

Mit kell bizonyítania költségvetési csalás esetén a bíróságnak?

A büntetőjogban a bíróságnak azt kell bizonyítania, hogy a vádlott (legalább eshetőleges) szándékkal szegte meg az adózással kapcsolatos szabályokat, ugyanis a költségvetési csalásnak nincsen gondatlan alakzata. A büntetőbíróságnak azt kell megállapítani, hogy a vádlott szándéka kiterjedt az adózással összefüggő kötelezettség megszegésére és ennek eredményeként az adóhiány, mint eredmény előidézésére.

A büntető bírósági eljárásban a bűnfelelősség elve szerint mindig a tényfeltáró munka alapján lehet a vádlott tudattartalmára következtetni, illetve a felróható szándékos magatartás bizonyítottsága esetén a bűnösséget a költségvetési csalásban megállapítani.

A cikk szerzője dr. Katona Csaba gazdasági büntetőjogi ügyvéd.




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.