Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Manapság elmondható, hogy a költségvetési csalás – hétköznapi nevén adócsalás – a „fehér galléros bűnözés” egyik legnépszerűbb cselekménye. A sajtóban hetente jelennek meg cikkek költségvetési csalásra szakosodott bűnszervezetek felderítéséről, ahol a költségvetést ért kár sok esetben több milliárd forintot is eléri. Az efféle bűncselekmény gyakoriságának oka elsősorban az óriási profit, amit viszonylag rövid idő alatt lehet realizálni, valamint a szövevényesen felépített strómanok neve alatt működtetett cégekből álló bonyolult cégháló ami vélt, vagy valós biztonságot nyújt a tényleges elkövetőknek.
A gyakorlatban melyek a tipikus költségvetést károsító cselekmények?
A csalárd áfalevonás és visszaigénylés
A csalárd áfalevonás során az elkövető fiktív számlákat „vásárol” és állít a könyvelésbe, melynek következtében a fizetendő áfát csökkenti, vagy ritkább esetben visszaigényli. A visszaigénylés nem igazán jellemző, ugyanis a hiedelmek szerint ez automatikus vizsgálatot von maga után, aminek tapasztalataim szerint van alapja.
Mit jelent a körhinta csalás a gyakorlatban?
A körhinta csalás a költségvetési csalások legösszetettebb fajtája, amely általában konspiratív együttműködést feltételez, így legtöbb esetben bűnszervezet jön létre. A csalás lényege szerint az áru külföldről érkezik, amelyet egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, az úgynevezett „eltűnő kereskedő” vásárol meg. Ezek után ez a társaság vagy nem tesz eleget áfa fizetési, bevallási kötelezettségének, vagy valótlan tartalmú költségszámlákkal csökkenti a fizetési kötelezettségét. Az áru jelentős ár előnnyel juthat így el – különböző puffer cégeken keresztül – a végfelhasználóhoz, aki tudattartalmától függően haszonhúzóként szintén a költségvetési csalás elkövetője lehet.
Hogyan valósul meg az európai uniós, illetve hazai források sérelmére elkövetett költségvetési csalás – aócsalás?
Praxisomban a különböző uniós és hazai támogatósok (GINOP, VEKOP stb.) egyre nagyobb népszerűsége miatt az ezzel összefüggő költségvetési csalások száma is meredeken emelkedő tendenciát mutat.
A cselekmény lényege szerint a pályázó a pályázatban szereplő támogatásokat (eszköz-, ingatlanvásárlás stb.) fiktív számlák útján hívja le. Ebben az esetben a valótlan tartalmú számlák felhasználása egyrészt hamis magánokirat felhasználás bűntettének megállapítására alkalmas, másrészt az így elért vagyoni előny a költségvetés alrendszerének megkárosítása miatt költségvetési csalásnak minősül. A gyakorlatban előfordulhat továbbá, hogy a pályázat finanszírozásától függően a támogatásból megvásárolni kívánt eszközök léteznek ugyan, de azok értéke valótlan, azért hogy abból a pályázathoz szükséges önerő is biztosítva legyen. Ebben az esetben a kár mértéke a lehívott támogatás teljes összege, ugyanis hiába van meg az eszköz a számla fiktívnek tekintendő hiszen az abban foglalt összeg valótlan. A fiktív számla alapján pedig nem lett volna jogosult az elkövető lehívni a támogatás összegét. Természetesen a fentieken túl, ha a könyvelésbe beállított számlák áfa tartalma alapján csalárd levonás, vagy visszaigénylés is történik, abban az esetben a költségvetési csalás büntette szintén megállapítható.
Vagyonelkobzás, zár alá vétel és a költségvetési csalás kapcsolata
Az eljáró hatóságok adócsalás gyanúja esetén vagyonelkobzás biztosítása érdekében gyakran vesznek zár alá ingatlanokat, ingóságokat, bankszámlákat, illetve foglalnak le készpénzt is. A jogszabály szerint vagyonelkobzást a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra kell elrendelni. A vagyonelkobzás tárgya tehát főszabály szerint a bűnös eredetű vagyon lehet. Természetesen azzal a vagyontárggyal szemben, ami igazolhatóan legális forrásból származik vagyonelkobzásnak nincs helye. Fontos tudni, hogy a 2001. évi CIV. törvény költségvetési csalás esetén lehetőséget ad pénzbírság kiszabására is. A pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. Ezen összeg biztosítása érdekében szintén van helye zár alá vételnek.
Hogyan bizonyítható a költségvetési csalás?
Az adócsalás bizonyítására rendkívül széles paletta áll a hatóság rendelkezésére. A titkos információgyűjtés, illetve adatszerző tevékenység keretében a számlagyárakat irányító személyek általában hosszú ideje megfigyelés, illetve lehallgatás alatt állnak. A bizonyítás során kiemelt szerepet kapnak a tanúk, illetve az egyéb okirati bizonyítékok is. Az ügyvezetők, könyvelők, futárok, sofőrök stb. általában szintén fontos szerepet kapnak a bizonyítási eljárás során.
A bankszámlákhoz kapcsolt telefonszámok, illetve a bank által rögzített IP címek is sok mindent elárulnak a számlagyár tényleges működtetőinek kilétéről. Kiemelt bizonyító erővel rendelkeznek továbbá az árumozgások kapcsán a fuvarlevelek, CMR okmányok, autópályamatricák, a telefonok cellainformációi, a tankolókártyák megléte, illetve hiánya stb. is.
Hogyan ismerhető fel a „számlagyár”?
A számlágyárra utaló egyértelmű jelek a következők:
Létezik-e tökéletes költségvetési csalás?
Tökéletes költségvetési csalás nem létezik.
Milyen büntetésre számíthat adócsalás esetén?
A költségvetési csalások büntetési tétele igen széles skálán mozog, attól függően, hogy mekkora az elkövetési érték, illetve hogy mennyire szervezett az elkövetői kör. Bűnszervezet esetén a büntetési tétel felső határa a felével emelkedik.
A fiktív számlázás büntetési tétele alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés.
A bűnszövetség és üzletszerűség minden esetben további minősítő körülmény, ami a büntetési tétel emelkedéséhez vezet.
Mennyi idő alatt évül el a költségvetési csalás büntetése?
A bűncselekmény elévülési ideje a fentiekben már hivatkozott büntetési tétel felső határához igazodik.
Adóigazgatási eljárás és költségvetési csalás kapcsolata
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a gyanús társaságokkal szemben első körben jogkövetési vizsgálatot indít az adóhatóság, ami költségvetési csalásra utaló jelek esetén könnyen átfordulhat adóellenőrzéssé. Ebben az eljárásban a hatóság részletes vizsgálatot folytat le, amiben főszabályként vizsgálandó, hogy a gyanús számlák mögött volt-e valós gazdasági esemény, illetve, hogy a számlát a ténylegesen szolgáltatást nyújtó személy állította-e ki.
Az adóhatóság határozata a büntetőbíróságot nem köti, hiszen a Be. 7. § (5) bekezdése alapján önállóan állapítja meg a tényállást és az abból levonható következtetéseket. Az más kérdés, hogy ezeket a határozatokat – figyelemmel a szabad bizonyítás elvére – okirati bizonyítékként felhasználhatja a bíróság a büntetőeljárásában is, amelynek indokát kell adnia.
Mit kell bizonyítania költségvetési csalás esetén a bíróságnak?
A büntetőjogban a bíróságnak azt kell bizonyítania, hogy a vádlott (legalább eshetőleges) szándékkal szegte meg az adózással kapcsolatos szabályokat, ugyanis a költségvetési csalásnak nincsen gondatlan alakzata. A büntetőbíróságnak azt kell megállapítani, hogy a vádlott szándéka kiterjedt az adózással összefüggő kötelezettség megszegésére és ennek eredményeként az adóhiány, mint eredmény előidézésére.
A büntető bírósági eljárásban a bűnfelelősség elve szerint mindig a tényfeltáró munka alapján lehet a vádlott tudattartalmára következtetni, illetve a felróható szándékos magatartás bizonyítottsága esetén a bűnösséget a költségvetési csalásban megállapítani.
A cikk szerzője dr. Katona Csaba gazdasági büntetőjogi ügyvéd.
