Ahogyan még nem hallott az új Ptk.-ról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Március 15-én lesz egy éve, hogy hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv. Az eddigi tapasztalatok, illetve a törvény alkalmazásával kapcsolatos dilemmák megvitatására március 18-19-én kerül sor Visegrádon, a Wolters Kluwer Kiadó által szervezett kétnapos konferencián. A konferencia házigazdája, Gárdos Péter, a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda partnere szerint ez a két nap arra is kiváló alkalom lesz, hogy a polgári joggal foglalkozó jogászi hivatásrendek végre kötetlen formában is találkozhassanak egymással. Interjú.


Alig egy hónap múlva, március 18-19-én kerül megrendezésre az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencia Visegrádon. Milyen tematikával, programokkal készülnek?

A nyitóelőadást Vékás Lajos professzor úr tartja, aki a kodifikációs főbizottság elnöke volt. Professzor úr az elmúlt évben is figyelemmel kísérte az új Polgári Törvénykönyv sorsát, a felmerülő problémákat. Az ő előadását egy kerekasztal-beszélgetés fogja követni, ahol a szerződés érvénytelenségének a jogkövetkezményeiről lesz szó. A Kúrián Wellmann György kollégiumvezető úr vezetésével az elmúlt évben működött egy joggyakorlat elemző csoport, amely a kölcsönszerződés érvénytelenségének a jogkövetkezményeit vizsgálta – kollégiumvezető úr elfogadta a felkérésünket, és várhatóan már be tud számolni arról, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja milyen álláspontot alakított ki e kérdésben, Darázs Lénárd egyetemi docensnek pedig a kérdés régóta kutatási témája.

A másik nagy előadás a konferencia második napján Vezekényi Ursulának, a Kúria tanácselnökének előadása lesz A tisztességtelenségi perek tanulságai címmel. Az elmúlt éveket alapvetően meghatározták a devizaperek, az elmúlt egy évet pedig a deviza és forint alapú kölcsönszerződésekben alkalmazott egyes tisztességtelen kikötésekről szóló törvényi szabály alapján indult perek tapasztalata határozta meg. Ez a téma nemcsak azért érdekes, mert visszatekintve nagyon pontos képet adhat arról, hogyan látta a Kúria ezeket a pereket, hanem azért is, mert ezekben a perekben és a korábbi devizahiteles jogvitákban számos, a konkrét pereken túlmutató kérdés is felmerült: így például, hogy hogyan válik egy általános szerződési feltétel a szerződés részévé.

A konferencia második napján lesz még egy további programpont is, ami a – szintén a WK által szervezett – munkaügyi konferencián már visszatérő elem: a jogesetmegoldás, mely során a résztvevők fiktív jogeseteket vitatnak meg. Ezt a beszélgetést a Fővárosi Törvényszéki csoportvezető bírája, Parlagi Mátyás fogja moderálni.

Rengeteg, az új Polgári Törvénykönyvvel foglalkozó konferenciát tartottak már, az Önöké miben különbözik ezektől?

A Kiadónak van már egy Munkajogi konferencia című sorozata, amelyet hagyományosan szintén Visegrádon rendeznek. Tulajdonképpen innen jött az ötlet, hogy létrehozzunk egy olyan fórumot is, amelyen a polgári joggal foglalkozó jogászi hivatásrendek minden évben megtárgyalhatják a Törvénykönyv értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerült aktualitásokat. A rendezvény felépítése is ezt a célt szolgálja. A konferencia nem pusztán azért kétnapos, mert nagyon sok jó téma van, hanem azért is, hogy lehetőséget teremtsünk arra: a résztvevők kötetlen formában is tudjanak egymással találkozni. Az a tapasztalat, hogy számos külföldi országtól eltérően Magyarországon a jogi hivatásrendek nagyon ritkán tudnak egymással kötetlenül kommunikálni. Jó példa erre, hogy az egyes hivatásrendek jelenleg is külön-külön készülnek az új Ptk. alkalmazására, így a szakmai viták is a kívánatosnál szűkebb körben folynak. Külön öröm számomra, hogy több bíró is elfogadta a felkérésünket, és az előadók mellett résztvevőként is számos bíró regisztrált. Mindez esélyt teremt arra, hogy a konferencián ne egyszerűen hivatalos álláspontok kinyilvánítására, hanem valódi, izgalmas, szakmai vitára kerüljön sor. Az eddigi visszajelzések nagyon pozitívak. Egyrészt – bár még csak alig néhány hete hirdetjük a konferenciát – már sok jelentkező van, másrészt a Kiadó által felkért szervezetek nagyon lelkesen fogadták a meghívást. Bár még több szervezet megkeresése is folyamatban van, a Bankszövetség és az Igazságügyi Minisztérium is jelezte részvételét. Ez visszaigazolni látszik, hogy valóban igény van olyan rendezvényre, amely lehetőséget ad a minél szélesebb körben folytatható párbeszédre.

Ha jól tudom, több reprezentatív személyiség is elfogadta a felkérésüket, a megnyitót például Darák Péter, a Kúria elnöke tartja.

Valóban így van, a konferenciát Elnök úr nyitja majd meg, és az igazságügyi miniszter úr is jelezte részvételét, úgyhogy valóban rangos eseménynek nézünk elébe.

Az előadások mellett a konferencia mindkét napján három-három szeminárium zajlik párhuzamosan. Milyen témákat választottak és milyen újdonságot hozott az új Polgári Törvénykönyv a kiválasztott témákban?

A Ptk. számos területen hozott átfogó változást. Az egyik ilyen terület a hitelbiztosítékok szabályozása, ezért egyik kiemelt témánk a hitelbiztosítékok megújult szabályai. Az új Polgári Törvénykönyv számos ponton jelentősen átalakította a zálogjog szabályait, amelyek már a törvény elfogadását megelőzően nagyon sok vitát váltottak ki. Mindenki, aki a szerződésében biztosítékot köt ki, szükségszerűen találkozott már az új hitelbiztosítéki nyilvántartással, amelynek felépítését, technikai megjelenését igen sok kritika érte. Számos kérdés merült fel a szabályozással kapcsolatban 2014 elején, amikor a hitelezők általános szerződési feltételeiket próbálták összehangolni a Ptk. megújult szabályaival. Jelentős változás továbbá e körben a fiduciárius biztosítékok megszüntetése körüli vita. Itt is kifejezetten olyan szereplőket kértünk fel, akik közvetlenül találkoztak a változásokkal. A beszélgetés egyik résztvevője Leszkoven László, a Miskolci Egyetem docense, akinek a kérdés évek óta kutatási területe, és aki az új Ptk. biztosítéki szabályaival kapcsolatban számos kritikus véleményt fogalmazott meg. A másik szereplő Fabók Zoltán lesz, aki egy nemzetközi ügyvédi iroda munkatársaként a gyakorlati tapasztalatokról tud beszámolni. Elfogadta a felkérésünket a Közjegyzői Kamara is, így a résztvevők Anka Mártontól első kézből kaphatnak információt arról: hogyan látja a közjegyzői kamara az átlépést a régi zálogjogi nyilvántartásból az újba, milyen fejlesztési lehetőségeket ajánlanának.

A másik szeminárium A személyiségi jogok megújult szabályai és a sérelemdíj címet viseli. Itt is nagyon sok mindent ki lehetne emelni az egyes személyiségi jogok változásával kapcsolatban, de ebben a tárgykörben a legkiemeltebb változás a nem vagyoni kártérítést felváltó sérelemdíj bevezetése. A beszélgetés résztvevői olyan személyek, akik vagy részt vettek a szabályozás előkészítésében, mint például Székely László, aki most ombudsmanként jelenik meg a konferencián, vagy pedig szakemberként foglalkoznak a témával, mint Görög Márta, a Szegedi Egyetem docense, Tordai Csaba, ügyvéd és Kusnyér-Gedey Krisztina, a TV2 ügyvédje.

A társasági jogi szabályoknál és a cégeljárási tapasztalatoknál szintén számos változást hozott az új Ptk. Ha egyetlenegy szabályt kell kiemelni, akkor itt a legnagyobb változást a szabályok eltérést engedő jellege okozta. Eddig ott lehetett eltérni a jogi személyekre vonatkozó szabályoktól, ahol azt a társasági törvény kifejezetten lehetővé tette, most pedig meghatározott körben, meghatározott korlátokkal, de a társasági jogi szabályok ugyanúgy eltérést engedőek, mint a szerződési jogi szabályok. Ennek pontos értelmezése a gyakorlatban komoly vitákhoz vezet, ezért az eljáró bírók mérlegelésétől, értelmezésétől függ, hogy a gyakorlatban milyen széles körben tud majd érvényesülni az új szabályozás. Nagyon örülök, hogy Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája elvállalta a felkérésünket, mivel ő már hosszabb ideje foglalkozik a Harmadik Könyv diszpozitivitásának tartalmával, több publikációt tett közzé azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell értelmezni az egyes szabályok eltérést engedő jellegét. Mellette két ügyvéd, Tomori Erika és Molnár Gábor vesz részt ebben a blokkban, ők mindketten látják a gyakorlati tapasztalatokat.  A levezető elnöki tisztséget a Cégbíróság megbízott elnöke, Eperjesi Zoltán vállalta el.

Milyen témái lesznek a második nap szemináriumainak?

Az első blokk egy főleg bankokat érintő téma lesz, a hitel- és számlajogviszonyok témája. A kodifikáció során e szabályok is sok ponton megváltoztak. Egyrészt módosultak a régi Ptk.-ban is szabályozott szerződéstípusok szabályai, másrészt pedig új szerződéstípusok is megjelentek e körben. A faktoring szerződés és a pénzügyi lízingszerződés szabályozásával kapcsolatban nagyon sok kritika merült fel már a törvény előkészítése során is és bár ritkábban jelennek meg a hétköznapi gyakorlatban, a számlajogviszonyok körében is sok változás történt. Ezek nemcsak dogmatikailag izgalmasak, de nagyon sok gyakorlati problémához is vezettek. A beszélgetés levezető elnöke Auer Katalin a Bankszövetségtől, valamint elfogadta felkérésünket Csere Bálint az OTP jogtanácsosa, valamint Lajer Zsolt ügyvéd.

A második szeminárium A kártérítési jog újdonságai címet viseli. Ezen a területen a legnagyobb változás a szerződésszegésért való felelősség radikálisan megújult szabályozása. A szerződésen kívül okozott károk körében is sok érdekes módosulás van, megjelentek új kártérítési alakzatok. A perekben felmerült problémák hatására megváltoztak azok az elemek, amelyeket a bíróságnak vizsgálnia kell. Szintén érdekes kérdés, hogy károkozás esetén hogyan kell értelmezni az okozatosságot, melyek azok az előfeltételek, amelyeket vizsgálni kell egy ilyen perben. Ezeket a kérdéseket biztosan körbe fogja járni a szeminárium, amelynek résztvevői Lábady Tamás professzor úr, Csehi Zoltán tanszékvezető úr és Bán Dániel, ügyvéd, egyetemi adjunktus lesznek.

A harmadik szeminárium a családjog körében történt változásokról fog szólni. Kőrös András, a Kúria tanácselnöke a házassági vagyonjog új szabályairól és annak a Ptk. más Könyveivel való összefüggéseiről fog beszélni. A Ptk. új vagyonjogi modellekkel azt szerette volna előmozdítani, hogy a házasulók kössenek házassági vagyonjogi szerződést, amelyben rendezik vagyonjogi viszonyaik alakulását a házasság alatt és annak megszűnését követően. Ugyancsak jelentős változás a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának létrehozása. Ezek mellett az élettársakra vonatkozó szabályozás is egy olyan kérdés, ami megkerülhetetlen egy ilyen szemináriumon. A családjogi szeminárium előadói Kőrös András mellett Szeibert Orsolya, az ELTE adjunktusa és Barzó Tímea, a Miskolci Egyetem docense lesznek.

Vékás Lajos professzor úr mellett Ön is részt vett az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjában. Melyik területekkel foglalkozott?

Én 2003-tól vettem részt a munkában, elsősorban a szerződési joggal, mindenekelőtt a szerződések általános szabályaival, a megbízási típusú szerződésekkel, a hitel- és számlaszerződésekkel, a biztosítéki szerződésekkel és az új szerződéstípusokkal foglalkoztam.

Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján Ön hogy látja, milyen fogadtatásra találtak az új szabályok a különböző jogi hivatásrendek körében?

Ha visszatekintünk, akkor szerintem összességében megnyugtató a kép. Azt gondolom, hogy önmagában az a tény, hogy 2014. március 15-én nem állt meg az élet, azt jelzi, hogy a piac valamennyire fel tudott készülni az új Ptk.-ra. Természetesen probléma is nagyon sok volt. Hogy csak egy példát mondjak: a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló KIM rendelet a Ptk. hatálybalépését két nappal megelőzően született meg, így a rendszer nem is készült fel arra, hogy március 15-étől be lehessen jegyezni új biztosítékot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Az természetesen nem várható, hogy egy év elteltével már lesznek komolyabb tapasztalatok. Ennek ellenére azt lehet hallani: az Igazságügyi Minisztérium rövid időn belül módosítani kívánja a Ptk.-t. Azt gondolom, ez hiba lenne. Nemcsak azért, mert türelmetlenséget jelez, hanem azért is, mert nem hagy időt a problémák tényleges megjelenésére, és így esélyt sem hagy a piacnak meg a bíróságoknak annak kiderítésére: mi az, ami jogalkotást igényel és mi az, ami a bírói gyakorlatban kezelhető lehet.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy anélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet

A közterületi ingatlanon engedéllyel, vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Az a személy, aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet – a Kúria eseti döntése.

2024. július 8.

Jogszabályfigyelő 2024 – 27. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/71–72. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Parlament honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.