Akár az úttestre is plakátolhatunk?

A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző ötvenedik naptól a szavazás befejezéséig (a szavazás napján 19 óráig) tart. Ez alatt vehetőek igénybe a választási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Ve.) által meghatározott kampányeszközök, amelyekre a kampányidőszakot megelőző időszakhoz képest speciális szabályok vonatkoznak. 

A Ve. szerint (140. §) kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám és politikai hirdetés és a választási gyűlés. Ezen kívül természetesen nincsen korlátozva a kampányeszközök száma, a törvény csak a leglényegesebbeket emeli ki. 

1. műemléki védettség alá helyezett középületeken és műemlékegyüttesek területén található középületeken, 

2. fővárosi nemzeti emlékhelyen, kiemelt nemzeti emlékhelyen lévő középületen, valamint a nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely közterületnek minősülő részén, 

3. helyi védettség alá helyezett középületeken, 

4. közterületnek minősülő kiemelt közcélú zöldterületeken, 

5. közterületnek minősülő természetvédelmi területen és közterületen álló természeti emléken, 

6. valamennyi aluljáróban, 

7. valamennyi fővárosi Duna-hídon, ideértve a zászlótartókat, a lámpaoszlopokon elhelyezett kisrudas zászlótartókat és az önbeállós zászlókat, 

8. valamennyi közterületen lévő szobron, emlékművön, élő növényzeten. 

Mindezen szabályokon túl kizárólag az óriásplakátok elhelyezésére szolgáló hirdető-berendezésekre, valamint a választási plakát elhelyezésére szolgáló önálló hirdetőberendezésre rendeli el a Ve. a közterület-használatról szóló jogszabályok alkalmazását is [Ve. 144. § (6) bekezdés]. 

Még a közúti és egyéb szabályok sem vonatkoznak a plakátolásra? 

2014-ben egy olyan eset került a Kúria elé, melyben a jelölt villanyoszlopra elhelyezett plakátjait távolították el [Kúria Kvk.I.37.491/2014/3.]. Az eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) úgy érvelt, hogy a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek e rendelkezéseknek való megfelelést vizsgálhatják, míg a Ve.-n kívüli a közúti közlekedési szabályokat, a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat nem alkalmazhatják, illetve a tulajdonosi vagy hatósági jogkörben hozott határozatokat nem vizsgálhatják tekintve, hogy a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot. Az önkormányzat nem értett egyet a döntéssel, és úgy vélte, hogy ezen értelmezés mellett akár az a helyzet is előállhat, hogy egy út közepére állítanak fel plakátot, és az nem lesz eltávolítható. Tárgyi esetben a közútkezelő minősítette a plakátokat – amelyek történetesen választási plakátok voltak – egyéb jogszabályba ütközőnek, és intézkedett azok leszedéséről. A Kúria azonban az NVB álláspontját fogadta el. 

Ha már az előző példában, az önkormányzat érvelésénél felmerült az a vízió, hogy akár az út közepén is lehet plakátolni, érdemes megvizsgálni, hogy vajon tényleg lehet-e az úttesteken és a járdafelületeken választási feliratokat elhelyezni? Az egyik döntésében (Kúria Kvk.II.37.448/2014/2.) a Kúriának egy olyan ügyben kellett döntést hoznia, amelyben Vecsés város több pontján az úttesteken és a járdafelületeken a „KORMÁNYVÁLTÁS! ÁPRILIS 6-ÁN SZAVAZZ SZABÓ REBEKÁRA MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP A FESTÉK ELTŰNIK MAGÁTÓL” feliratok kerültek elhelyezésre. A kifogás benyújtójának jogi érvelése alapján az úttest és a járdafelület az épület falával egy tekintet alá esik, így hozzájárulást kellett volna kérni. A Kúria kiemelte, hogy a Ve. 144. § (4) bekezdése egyértelműen azt rögzíti, hogy a korlátozás nélküli elhelyezés gátját képezi az, ha az épület falára, kerítésre kívánnak plakátot elhelyezni, de ahhoz a tulajdonos, bérlő, vagy a vagyonkezelő nem ad hozzájárulást. Az egyértelmű és konkrét kivételi körre vonatkozó szabályozást nem lehet jogalkotói szándékra utalással, a tételes jogi szabályozástól eltérően értelmezni. Vagyis a két nevesített esetbe (épület fala, kerítés) az út- és járdafelület nem tartozik bele. Így az úton és járdán elhelyezett plakátok esetén a kérelmezői hozzájárulásra nem volt szükség. Természetesen az önkormányzatnak lehetősége nyílik ebben a körben a Ve. 144. § (5) bekezdése alapján szabályozásra és alkothat az út- és járdafelületen plakát elhelyezését tiltó önkormányzati rendeletet, amennyiben azonban erre nem kerül sor, a feliratok jogszerűen kerülnek kihelyezésre. Ilyen esetben továbbá teljesen lényegtelen, hogy a választási plakát ragasztással vagy adott esetben festékszóróval kerül ezekre a felületekre, mert a Ve. 144. § (1) bekezdése értelmében a plakátot hordozóanyagától függetlenül kell meghatározni. 

Hogyan ragasztható fel? 

A tisztességes kampányolás jegyében (a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek érvényesítése érdekében) tartalmazza a Ve. azt az előírást, hogy a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját. 

Figyelni kell arra is, hogy a plakátot oly módon kell elhelyezni, hogy a kampányidőszak elteltét követően károkozás nélkül eltávolítható legyen. Követelmény ugyanis, hogy a plakátot a szavazást követő harminc napon belül el kell távolítani [Ve. 144. § (7) bekezdés]. A plakát eltávolítására az, aki a plakátot elhelyezte, valamint azon jelölő szervezet és jelölt, akinek érdekében a plakátot elhelyezték, egyetemlegesen kötelezett. Ha e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, költségükre az önkormányzat gondoskodik a plakát eltávolításáról. A választási plakátnak a szavazást követő harminc napon belül történő eltávolítására vonatkozó kötelezettség megszegése miatt előterjesztett kérelem elbírálására azonban a választási bizottságnak nincs hatásköre és bírság kiszabására sem jogosult. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. 

A választási gyűlés 

Egyszerűsödnek a politikai gyülekezések szervezésének szabályai is. A kampányidőszakon kívüli gyülekezés a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozik, így szükséges azok előzetes rendőrségi bejelentése. Erre választási gyűlés során nincs szükség, így azok rendőrségi bejelentés nélkül is megtarthatóak. A Ve. annyi korlátot állít fel, hogy megszabja, választási gyűlést csak kampányidőszakban lehet tartani, azzal a korlátozással, hogy a szavazás napján választási gyűlés már nem tartható. A választási gyűlések nyilvánosak, és a rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik. Érdemes kiemelni, hogy egyéb, a Ve.-ben nem szabályozott követelmény nem támasztható ezekkel a gyűlésekkel szemben, ezért például jogszerűtlen, ha az adott helyi önkormányzat adott esetben területhasználati engedélyt követel meg a közterületet választási gyűlés céljából igénybe vevőktől, hiába teszi kötelezővé adott esetben egy helyi önkormányzati rendelet ilyen esetben is a közterület-foglalási engedélyt [Lásd: Nemzeti Választási Bizottság 149/2017 döntése]. 

Néhány korlátozó szabályra azonban itt is tekintettel kell lenni. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, így választási gyűlést tartani tilos. Ez alól csak az ötszáznál kevesebb lakosú települések jelentenek kivételt, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. Ennek értelmezése során mondta ki például az Országos Választási Bizottság még 1998-ban, hogy az Országgyűlés alelnökének parlamenti irodájában nem tartható választási gyűlés [23/1998. (IV. 6.) OVB határozat], vagy zárta ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a választási gyűlést a polgármesteri hivatal házasságkötő terméből [2.Kvk.20.711/2006/2.]. 

Az egyenlő esélyeket hivatott megteremteni az a szabály [Ve. 145. § (2) bekezdés], hogy a választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. A választási eljárási szabályok megsértését jelentené egy olyan magatartás, amely során az adott önkormányzati termet az egyik politikai pártnak kiadják, míg a másiktól megtagadják vagy adott esetben jóval magasabb áron adják ki. 

Politikai reklám és politikai hirdetés 

Természetesen a politika nem csak az utcán lelhető fel kampányidőszakban, hanem a médiában is megjelenik. Ezzel kapcsolatban röviden arra a szabályra utalnánk, hogy a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait [Ve. 147. § (1) bekezdés]. Ezekhez a reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. 

Lényeges különbség van abban, hogy milyen felületen tud megjelenni az adott politikai reklám. Míg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásukban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait, addig az országosan elérhető, nem közszolgálati lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató maga dönthet arról, hogy az általános választások kampányidőszakában kíván-e politikai reklámot közzétenni. Ha igen, akkor ezt a szándékát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelentenie a kampányidőszak kezdetéig. Ha a médiaszolgáltató nem tesz ilyen bejelentést, politikai reklámot nem tehet közzé [Ve. 147/F. § (1) bekezdés]. Közszolgálati médiában az országos listát állító pártok reklámjai kerülnek adásba, az ezek közzétételére rendelkezésre álló időtartam 470 perc. 

A nem közszolgálati lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató esetében ez azért lehet kérdéses, mert a politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el [Ve. 147. § (1) bekezdés]. Vagyis, ha úgy dönt, politikai reklámokat fog közzétenni, akkor a bevételt jelentő reklámidejét kell beáldoznia a politikai reklámok megjelenítésére. Ráadásul nem válogathat, hogy kinek a reklámja jelenhet meg a csatornáján. 

Sajtótermékben a választási kampányidőszakban politikai hirdetés tehető közzé. Esetükben kevesebb idő áll rendelkezésre, hogy eldöntse az adott sajtótermék, hogy kíván-e majd politikai hirdetést közölni, mint a nem közszolgálati médiának. A sajtóterméknek ugyanis a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül kell döntenie erről és eljuttatnia az Állami Számvevőszékhez (a továbbiakban: ÁSZ) hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az ASZ nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtóterméknek ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzé kell tennie. Mindez egészen a választásokig konzerválja a politikai hirdetést közzétevők körét, mivel politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Ráadásul politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. A sajtótermék sem válogathat, ha egyszer vállalta, hogy politikai hirdetéseket tesz közzé, minden, az árjegyzékben foglalt ellenérték fejében megrendelt politikai hirdetést köteles közzétenni [Lásd: Ve. 148. §].