Az erga omnes ítéletek nem vitathatók

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. január 16.
Rovat:

Az ingatlan-nyilvántartás adatainak megváltoztatását eredményező jogerős, konstitutív tartalmú ítélet mindenkivel szemben hatályos; az ilyen „erga omnes” hatályú ítélettel eldöntött anyagi jogi kérdésben újabb jogvitának nincs helye, az ilyen per lefolytatására nincs bírói út.


Az alapügy

Ami a tényállást illeti az I. rendű alperes kizárólagos, 1/1 arányú tulajdonában állt a külterület X/2 helyrajzi számon felvett, kivett fásított terület, lakóház és kastély megjelölésű ingatlan, amely kapcsán a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam I. rendű alperes a II. rendű alperes útján gyakorolta. Az ingatlan értékesítése érdekében 2008 júliusában a II. rendű alperes pályázatot írt ki. A pályázati csomag részét képező formanyomtatványban a pályázókat felhívták az elővásárlási jogosultság megjelölésére és hitelt érdemlő igazolására is. A II. rendű alperes 2008. szeptember 30-án kelt levelében értesítette a pályázaton indult felpereseket, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a III-IV-V. rendű alperesek alkotta konzorcium tette. Azon az alapon, hogy a felperesi konzorcium a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hegyközségi tv.) alapján magasabb rangú elővásárlási joggal rendelkezett, a II. rendű alperes felhívta a felpereseket elővásárlási joguk gyakorlására. A felperesek 2008. október 7-én kelt nyilatkozatukban éltek az elővásárlási jogukkal.

[multibox]

A II. rendű alperes mint az I. rendű alperes képviselője 2008. november 3-án megkötötte az adásvételi szerződést a felperesekkel.

A III-IV-V. rendű alperesek pert indítottak jelen per felperesei, valamint az I-II. rendű alperesek ellen a pályázat eredményeként megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása végett. A Tolna Megyei Bíróság előtt folyamatban volt eljárásban lefolytatott bizonyítás során bizonyosságot nyert, hogy a felperesek nem rendelkeztek a Hegyközségi tv.-en alapuló elővásárlási joggal. Az elsőfokú ítéletet a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla jogerős ítéletével helybenhagyta.

Az eljárás befejezését követően a III-IV-V. rendű alperesek pert indítottak az I. rendű alperes ellen szerződés létrehozása iránt. A perben másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az I. rendű alperes mint eladó, valamint a III-IV-V. rendű alperesek mint vevők között a perrel érintett ingatlanra az adásvételi szerződést létrehozta, megállapította annak tartalmát, illetve meghatározta az ingatlan vételárát, annak esedékességét. Az I. rendű alperes a vételár jóváírását követően 15 napon belül külön nyilatkozattal hozzájárult a III-IV-V. rendű alperesek tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. Megkereste a földhivatalt, hogy a bejegyzési engedély csatolása után a III-IV-V. rendű alperesek tulajdonjogát jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy az adásvételi szerződés további feltételeit jelen per I. rendű alperese által a perbeli ingatlanra a felperesekkel 2008. november 3. napján megkötött szerződés tartalmazza.

A kereseti kérelem tartalma

A jelen per felperesei 2014. december 22. napján érkeztetett keresetükben elsődlegesen azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. rendű, valamint a III-IV-V. rendű alperesek között a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítéletével létrehozott adásvételi szerződés semmis, egyben kérték az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását, továbbá azt, hogy a bíróság keresse meg a Szekszárdi Járási Földhivatalt a III-IV-V. rendű alpereseknek a perbeli ingatlanra bejegyzett tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. Kérték az elsődleges kereseti kérelemhez kapcsolódóan, hogy a bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 206. § (1) bekezdése alapján a felperesek által benyújtott pályázati ajánlat alapján hozza létre az adásvételi szerződést az I. rendű alperes mint eladó és a felperesek mint vevők között. Másodlagosan – arra az esetre, ha a bíróság az elsődleges kereseti kérelemnek nem adna helyt – annak megállapítását kérték, hogy a perbeli szerződés az elővásárlási joguk megsértése miatt velük szemben hatálytalan. Ezen kereseti kérelmükhöz kapcsolódóan kérték annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés a felperesekkel jött létre az elővásárlási joguk alapján a III-IV-V. rendű alperesek által tett ajánlatnak megfelelően, egyebekben a 2008. november 3. napján kelt adásvételi szerződésben foglalt tartalommal. Harmadlagos kereseti kérelmükben az I-II. rendű alperesek egyetemleges kötelezését kérték 1 650 000 Ft és járulékai, valamint további 4 050 000 Ft és járulékai megfizetésére, jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. Negyedlegesen kérték az I-II. rendű alperes egyetemleges kötelezését kártérítés jogcímén 44 828 908 Ft és járulékai megfizetésére. Ötödleges, az elsődleges és másodlagos kérelemhez képest eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelmükben a III-IV-V. rendű alperesek egyetemleges marasztalását kérték 10 691 853 Ft és járulékai vonatkozásában jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. Hatodlagos kereseti kérelmükben 18 511 086 Ft és járulékai vonatkozásában kérték az I. rendű alperes marasztalását.

[htmlbox BDT]

Az elsőfokú bíróság döntése

A Fővárosi Törvényszék a 36. sorszámú végzésével a pert az elsődleges kereseti kérelem tekintetében megszüntette. A megszüntető végzés ellen a felperesek által benyújtott fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az 5.Pkf.Y/2016/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A felperesek felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzésével a jogerős végzést hatályában fenntartotta. A Kúria a másodfokú végzés indokaira utalva egyetértett abban, hogy a pert az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában az I. rendű alperes mint eladó és a III-IV-V. rendű alperesek mint vevők között a perrel érintett ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó adásvételi szerződés létrehozásáról szóló, a Pécsi Ítélőtábla által hozott jogerős ítélet „erga omnes” hatálya folytán a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 157. § a) pontja folytán alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel meg kellett szüntetni.

A Fővárosi Törvényszék a 62. sorszámú végzésével a pert a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában is megszüntette azon az alapon, hogy a Pécsi Ítélőtábla által hozott ítélet „erga omnes” hatályából következik, hogy a felperesek az elbírált anyagi jogi jogviszonyt újabb per indításával nemcsak a bíróság által létrehozott szerződés érvényességét, hanem a szerződés hatályát illetően sem tehetik vitássá. Kiemelte, hogy a hivatkozott eljárásban a bíróság az adásvételi szerződést az I. rendű és a III-IV-V. rendű alperesek között úgy hozta létre, hogy vizsgálta az elővásárlási jogok kérdését. Erre tekintettel a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel a Pp. 157. § a) pontja alapján a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában is megszüntette a pert.

A felperesek fellebbezése

A végzéssel szemben a felperesek éltek fellebbezéssel, kérve annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára való utasítását. Álláspontjuk szerint a Pécsi Ítélőtábla korábbi ítéletének „erga omnes” hatálya csak az ítéletre terjed ki és nem az ítélet alapján létrehozott jogviszonyra. Előadták, hogy a felperesek kifejezetten amiatt tudják a relatív hatálytalanságra alapított kereseti kérelmüket előterjeszteni, mert van egy, a bíróság által létrehozott érvényes szerződés, amely ilyen formában nem minősül pergátló tényezőnek a másodlagos kereseti kérelem tekintetében, mivel csak érvényes szerződés lehet relatíve hatálytalan. Hivatkoztak arra, hogy egyetlen perirat sem támasztja alá, hogy a szerződés létrehozására irányuló perben az ott eljárt bíróságok vizsgálták volna a III-IV-V. rendű alperesek elővásárlási jogát, amelynek vizsgálatára álláspontja szerint nem is volt szükség. Hivatkoztak arra, hogy jogszabálysértő a másodlagos kérelem tekintetében a per megszüntetése a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján, mivel amennyiben az „erga omnes” hatály a szerződés hatályát is jelenti, abban az esetben kizárólag a kereset ítélettel történő elutasításának lehetett volna helye.

Az I-II. rendű alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.

A III-IV-V. rendű alperesek fellebbezési észrevételükben az elsőfokú végzés helybenhagyását kérték.

[htmlbox beszedleiro]

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A felperesek fellebbezése nem megalapozott.

Az elsőfokú bíróság helytállóan határozott a másodlagos kereseti kérelmet illetően a per megszüntetéséről a Pp. 157. § a) pontja folytán alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján, az ítélőtábla a döntés jogi indokaival is egyetértett.

A felek közti jogvitát érdemben lezáró jogerős ítélethez anyagi jogerő hatás fűződik, amely azt jelenti, hogy a felek ugyanazon tényalapból származó ugyanazon jog iránt egymás ellen újabb keresetet nem indíthatnak, és a már elbírált jogot egyébként sem tehetik vitássá. Az anyagi jogerő alanyi terjedelme általában a felekre és jogutódaikra vonatkozik. Léteznek azonban olyan ítéletek is, amelyek mindenkivel szemben hatályosak, azaz amelyek anyagi jogereje mindenkire kiterjed. Ilyen „erga omnes” hatályúnak minősül az a konstitutív tartalmú ítélet is, amely az ingatlan-nyilvántartás adatainak megváltoztatását eredményezi. A Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete az alperesek közötti adásvételi szerződés létrehozásával ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául is szolgált. A jogerős ítélet „erga omnes” hatálya pedig kizárja, hogy a már elbírált anyagi jogi jogviszonyt utóbb bárki vitássá tehesse.

Ebből az is következik, hogy adott esetben a jogerős ítélettel eldöntött anyagi jogi kérdésben újabb anyagi jogi vitának nincs helye, tehát ilyen tartalmú per lefolytatására nincs bírói út. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a másodlagos kereseti kérelem körében a pert a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjára utalással szüntette meg.

A kifejtett indokokra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára utalással a Pp. 253. § (2) bekezdés alkalmazásával helybenhagyta.

Az ismertettt döntés (Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.219/2017/4.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2017/12. számában 179. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.