Az év csapata innovatív jogi megoldások a járványhelyzet kihívásaira kategóriában – Jogászdíj 2020-2021 Jogászdíj


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az V. Wolters Kluwer Jogászdíjon idén 12 kategóriában osztottak ki díjakat, elismerve a szakemberek innovatív, ügyfélközpontú, példaértékű munkáját. A cikkben a kategóriagyőztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottakkal készített interjú részletével együtt.

Koronavírus infosarok – a teljes körű tájékoztatás és a jogbiztonság szolgálatában

A csapat: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A díjazottak a pályázatukról:

Dr. Bognár Alexandra ügyvéd szakmai felügyelete alatt 2020 kora tavaszától egészen mostanáig valós idejű, könnyen kereshető, közérthető, és innovatív módon tettük és tesszük elérhetővé jogkereső ügyfeleink, valamint a szélesebb közönség számára a koronavírussal kapcsolatos jogi fejleményeket az ún. Koronavírus infosarok által, melynek legfontosabb eleme a jogszabályalkotás-tracker. A tracker 14 területen, gyakorlatilag az üzleti élet teljes spektrumát lefedve írja le lényegretörő formában az összes, a pandémiával kapcsolatos jogalkotási instrumentumot. A tracker a Magyar Közlöny alapján a jogszabály kihirdetésének napján frissítésre kerül, így a jogkereső közönség a lehető leghamarabb érthető nyelvezeten értesül a változásokról. Ezenkívül az infosarok tematikus és részletes elemzéseket is tartalmaz a pan­démia által kiváltott jogi fejle­ményekről (például többek között a hiteltörlesztési moratóriumról).

Schönherr csapat 4

dr. Hetényi Kinga és dr. Bognár Alexandra

Foglalkoztunk az üzleti élet és a társadalom igen széles körére komoly hatást gyakorló ingatlanjogi és munkajogi változásokkal, a pan­démia versenyjogi implikációival, a vállalatfelvásárlásokat érintő hatósági ügyintézésbeli változásokkal, a felszámolási és kényszertörlési eljárásoknak a törvényhozó általi finomhangolásával. A megoldás innovatív jellegét leginkább az alábbi három tényező adta: a tömörség, a tematikusság, valamint a teljeskörűség. A tömörség elve alapján nem a jogszabályok mechanikus kimásolása és fordítása történt, hanem a jogi instrumentumok egy olyan változatának a közönség elé tárása, mely csakis a lényeget tartalmazza érthetően, hiszen egy ügyvédi iroda híreit nem csak jogászok olvassák, hanem az üzleti élet számos, mélyebb jogi tudással nem rendelkező szereplői. A tematikusság elve alapján az információk olyan módon lettek rendszerezve, hogy ne kelljen a kategóriák közötti keresgéléssel sok időt tölteni, és a keresett információ helye is pillanatok alatt azonosítható legyen. A teljeskörűség elve alapján a tájékoztatásnak az összes, pandémia által érintett jogszabályra ki kellett terjednie. Ám hiába áll rendelkezésre napi szinten a jogszabályok szövege, ha azt nem tudjuk elmagyarázni a közönségünknek. Ezért minden terület szakértőjére szükség volt az irodánkon belül, hogy a munkajogi, pénzügyi vagy a bíróságokat érintő kérdéseket is aznap fel tudjuk dolgozni, azonos színvonalon és mélységben.

A bírálóbizottság a pályázatról:

A „naprakész tudás” mint elvárás új értelmet nyert az elmúlt másfél év járványügyi jogalkotása nyomán. A pályázó egy izgalmas megoldással összekötötte a technológia adta lehetőségeket a jogi szakemberek tudásával, és annak szolgálatába
állította innovatív és fókuszált szem­léletmóddal. Ennek segítségével nem csak saját ügyfeleik, hanem szélesebb körben bárki számára elérhetővé tették a kritikus információkhoz történő érthető, szakszerű hozzáférést.

A díjat átadta: Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán (a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke)


A NYERTEST KÉRDEZTÜK


Mit tartanak a projekt legnagyobb innovációjának?

A legnagyobb innovációnak azt tartjuk, hogy amikor kitört a koronavírus-világjárvány, akkor a jogalkotó gyakorlatilag egyik napról a másikra hozott újabb és újabb jogszabályokat, amit nehéz volt áttekinteni. Ezért tűztük célul, hogy mi ugyanilyen gyorsan megpróbáljuk lekövetni az új szabályokat, és még aznap megpróbáltuk a saját jogszabályfigyelőnket frissíteni, hogy valós idejű tájékoztatást tudjunk nyújtani az ügyfeleinknek. De innováció volt az is, hogy mindezt nem magyar, hanem angol nyelven írtuk meg annak érdekében, hogy a külföldi ügyfelek is megértsék, akik a Magyar Közlönyt vagy a magyar jogszabályokat egyébként egyrészt nem követik, másrészt nem is értik.

Mennyiben dolgozza fel másképpen a járványhelyzettel kapcsolatos joganyagot az infosarok, mint egy jogszabálygyűjtemény?

Ez nem egy jogszabálygyűjtemény, hanem a legújabb jogszabályok összefoglalója, de lefordítva egy felhasználóbarát, ügyfélbarát nyelvezetre. Aki megnézi a koronavírus infosarkot, az nem jogi szöveggel fog találkozni, hanem nagyon egyszerű tételmondatokkal, például, hogy valamelyik üzletnek holnaptól zárva kell tartani, vagy, hogy holnaptól kell-e maszkot viselni a buszokon vagy sem.

Milyen visszajelzéseket kaptak ügyfeleiktől a szolgáltatással kapcsolatban?

Folyamatosan kaptunk visszajelzéseket, sőt igazából ezek adták magát az ötletet is, hiszen amikor kitört a járvány, elsősorban munkajogi tárgyú kérdéseket érintettek az ügyfelek (mit kezdjünk a munkavállalókkal, elküldjük-e őket szabadságra, fel lehet-e nekik mondani, home office-ba kell-e őket küldeni). Mi erre próbáltunk reszponzívak lenni azzal, hogy nem csak egy területet próbáltunk felölelni, hanem valamennyi olyan területet, ami az ügyfeleknek érdekes lehet. Sorozatosan olyan kéréseket kaptunk, hogy előző nap olvasta, hogy valami változni fog, és szóljunk neki, ha valami visszaalakul, mert akkor úgy nyitják ki a gyárat vagy valamit másképp szerveznek.

Milyen nehézségeket tartogat egy ilyen összetett és dinamikus adatbázis folyamatos karbantartása? Sokszor ezek a jogszabályok nem sokkal éjfél előtt kerültek kihirdetésre.

A Magyar Közlönyt rendszerint esténként érdemes frissíteni, mert másnap reggelre már nem felelünk meg a valós idejű tájékoztatásnak, hiszen akkor már adott esetben 10-12 órát is késtünk. Az infosarok frissítése nagyon sokszor esti munkával járt: nyolckor vagy tízkor kijött a Magyar Közlöny és a kollégákkal gyakran este tízkor frissítettük az infosarkot. Túl azon, hogy ezeket a munkákat éjszaka kellett elvégezni, a Magyar Közlönyt magyarul olvastuk és mindezt szimultán, angolul készítettük az összefoglalókat.

(Az interjút dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc készítette.)

A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen.



Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.