Az ittas vezetésre vonatkozó jogi szabályok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó rendelkezés megsértése szabályszegéssel azért szeretnék külön kitérni, mivel annak szabályozása az elmúlt években többször megváltozott, illetve azt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatályba lépése is jelentősen befolyásolta.

Az ittas vezetéssel kapcsolatban elmondható, hogy a korábbi szabályozások alapján kezdetben csak szabálysértési-, illetve bűncselekményi alakzata volt. A jelenlegi rendelkezések szerint van egy szabálysértési-, van három közigazgatási bírsággal sújtandó, illetve bűncselekményi alakzata is. Az új Btk. hatályba lépésével megváltozott a bűncselekményi értékhatár is, e téren jelentős szigorodás tapasztalható: véralkohol-koncentráció esetén 0,50 g/l (ezrelék), levegőalkohol-koncentrációnál 0,25 mg/l (ezrelék).

E jogsértés esetén a kiszabandó közigazgatási bírság összegét a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/D. melléklete szabályozza. A bírság mértékét befolyásolja az ittasság mértéke, az, hogy a cselekményt gépi vagy nem gépi meghajtású járművel, illetve hogy nem gépi meghajtású járművel főútvonalon vagy nem főútvonalon követtük el.

A bírságok összegei a következők:

– ha a gépi meghajtású járművet vezető szervezetében 0,30 g/l véralkohol-, illetve 0,15 mg/l levegőalkohol-koncentrációt meg nem haladó értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van – 30 000 forint;

– ha a gépi meghajtású járművet vezető szervezetében 0,30 g/l véralkohol-, illetve 0,15 mg/l levegőalkohol-koncentrációnál magasabb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, amennyiben az nem minősül bűncselekménynek – 100 000 Ft;

– ha a nem gépi meghajtású járművet vezető vagy hajtó szervezetében 0,50 g/l véralkohol-, illetve 0,25 mg/l levegőalkohol-koncentrációnál magasabb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, amennyiben az nem minősül bűncselekménynek és a járművel nem főútvonalon közlekednek – 30 000 Ft;

– ha főútvonalon közlekednek – 60 000 Ft.

Mi alapján kerül megállapításra a levegő-alkohol- illetve a véralkohol-koncentráció? Erre az ilyen jellegű szabályszegéseknél történő rendőri intézkedés bemutatása kapcsán szeretnék választ adni.

Amennyiben a rendőr észleli a szabályszegés elkövetését (pl.: bizonytalan úttartás, indokolatlan közlekedési magatartás, az intézkedés során érezhető alkoholszagú lehelet) a cselekmény bizonyítása érdekében az alábbi intézkedéseket teheti.

Elsődlegesen szondát fújathat, mely lehet hitelesített vagy csak az alkoholfogyasztás tényét kimutató (pl. az ún. Spiratest, mely elszíneződik alkoholfogyasztás esetén). A helyszínen – vérvétel hiányában – csak a hitelesített eszköz – hasonlóan a gyorshajtások mérésére szolgáló készülékekhez – alkalmas a cselekmény bizonyítására. A Rendőrség jelenleg két ilyen légalkohol-mérő szondát használ: a Drager-, illetve Seres-Ethylometer típusúakat. A Dragernek van hordozható változata is, mely nem nyomtat „cetlit”, de a mérés eredménye a memóriájából visszakereshető.

Ilyen eszközök megfújása esetén, ha annak eredményét elfogadjuk és a rendőrnél van olyan rendszeresített nyomtatvány, melyen nyilatkozhatunk arról, hogy a mérés eredményét elfogadjuk, hogy mikor és mit étkeztünk utoljára, hogy mikor, milyen és milyen mennyiségű szeszes italt fogyasztottunk, hogy nem szenvedünk légzőszervi betegségben, akkor a rendőrnek – az előző cikkemben írtak szerint – lehetősége van arra a tájékoztatóval helyszínen kiszabott közigazgatási bírság alkalmazására. Ha nincs nála, akkor a jogsértés észleléséről jegyzőkönyvet vesz fel és határozattal kerül kiszabásra a közigazgatási bírság.

Elmondható, hogy 0,25 mg/l (ezrelék) értéket meghaladó levegőalkohol-koncentráció esetén szinte minden esetben előállítással és vérvétellel záródik a rendőri intézkedés gépi meghajtású jármű vezetőjével szemben, tekintettel arra, hogy az már bűncselekményi kategória. Tehát a légalkohol-mérő szonda megfújása adja az ún. levegőalkohol-koncentrációt.

Abban az esetben, ha a rendőrnél nincs hitelesített légalkohol-mérő szonda, ha nem fogadjuk el a helyszínen vagy a rendőrkapitányságon megfújt hitelesített eszköz mérésének eredményét, esetleg a fújás értéke meghaladja a bűncselekményi értékhatárt, akkor kettős vér-, vagy egyszeri vér- és vizeletvétel céljából orvoshoz fognak előállítani minket. Az egyszeri vér- és vizeletvétel pontosabb eredményt ad, illetve azzal a kábítószer fogyasztása is kimutatható. Tehát a vér-, illetve a vizeletvételt követő orvosszakértői vizsgálattal határozzák meg a véralkohol-koncentrációt.

Feltűnhetett a figyelmes olvasónak az, hogy egy esetet nem szabályoz a fent megjelölt kormányrendelet. Mi van akkor, ha nem gépi meghajtású jármű vezetőjének vagy hajtójának szervezetében 0,50 g/l véralkohol-, illetve 0,25 mg/l levegőalkohol-koncentrációnál alacsonyabb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van? Ez az „ittas vezetés” egyetlen szabálysértési alakzata, mely kisebb fokú szabálysértésnek minősül a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 224. § (1) bekezdése alapján. A szabálysértés fixbírságos, hasonlóan közigazgatási bírságokhoz, összegét az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Van még egy feltétele a közigazgatási bírság alkalmazásának: csak akkor szabható ki, ha az nem minősül bűncselekménynek. A Btk. 236. §-a szerint aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszó létesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magán úton gépi meghajtású járművet vezet, bűncselekményt követ el. Mint ebből is kitűnik, a nem gépi meghajtású járművel történt ittas vezetésre nem vonatkozik a Btk., de egyéb rendelkezései jelentős szigorodást mutatnak.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt!

A Btk. jelenlegi szabályozása szerint ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 g/l ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 mg/l ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Ez jelentős változás a bizonyításban, mivel korábban az ún. szeszes italtól befolyásoltság (a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése alapján történt azon orvosszakértői megállapítás, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében a járművezető már mikor nem képes a biztonságos vezetésre) mértékét kellett vizsgálni. Jelenleg a bíróságnak ezt már nem kell megtennie, mérlegelés nélkül ittasnak kell tekinteni azt, akinek a szervezetében a véralkohol szintje a 0,5 ezreléket meghaladja. Ez az oka annak, hogy a gépi meghajtású járművek vezetőit minden esetben előállítják vérvételre, ha a fújás eredménye meghaladja a 0,25 mg/l ezrelék levegőalkohol-koncentrációt. A büntetőeljárás során tisztázzák, hogy az adott személy valóban ittas állapotban volt, ha megállapítják a bűncselekmény hiányát, akkor a nyomozás megszüntetését követően  közigazgatási eljárást kezdeményeznek.

A következő cikkben a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó rendelkezések megsértése szabályszegéssel foglalkozom.

---