Az oktatás, a kutatás és az ügyvédkedés kötelékében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés dr. habil Herke Csongor ügyvéddel, a Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával.

Az is véletlen, hogy jogász lett, és a munkáját is inkább eszköznek, mint célnak tekinti.

A középiskolában a felvételi tájékoztató könyv a jogi karnál nyílt ki és akkor döntöttem el, hogy jogász leszek. A JPTE ÁJK-n a II. évfolyamtól kezdve a Jogi Informatikai Csoportnál, majd 1993-tól a Büntető Eljárásjogi Tanszéken tevékenykedtem demonstrátorként. 1995-ben az Országos Diákköri Konferencián a büntető eljárásjogi szekcióban az Országos Rendőrfőkapitány különdíját nyertem el. Megjárva a szamárlétrát, mint tudományos munkatárs, tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár, és emellett ügyvéd, azt gondolom, hogy a szerencsén múlik, hogy az ember hová kerül. A munkát inkább eszköznek tekintem, mint célnak. A családdal való együttlétet, az utazásokat, a barátokkal való kikapcsolódást tartom elsődlegesnek. Céltudatosan végzem a munkám, előre kalkulálva, hogy a következő lépcsőfokhoz mit kell teljesíteni és ennek megfelelően cselekszem. Ha valaki egy kicsit is figyel arra, hogy mik a követelmények, és nincs meg a szakmai féltékenység, akkor van előrelépés a munkában. 1997-től vagyok másodállású büntetőügyvéd, ami egyfajta szabadsággal jár, mert társam van és nem főnököm.

Herke Csongor

Több alkalommal vett részt külföldi tanulmányúton (1996. Bréma, 1997. Regensburg, 1998. Graz, 1999. Warwick, 2000. Nottingham, 2002. Freiburg, London, 2003. Freiburg, Kolozsvár, Pilsen, 2004. Freiburg, Salzburg, Wroclaw, London, München, Skopje, 2005. Temesvár, Vilnius, Pozsony, 2006. Ljubljana, Havanna, 2007. Brno, Ljubljana, Craiova, 2008. Rijeka, Graz, Gyulafehérvár, Pula, Brno, 2010. Temesvár, 2013. Isztambul, Ulánbátor, 2014 Sanghai, Nanjing). Milyen tapasztalatokkal tért haza?

A külföldi utakban az a jó, hogy a munka mellett az ember világot láthat. Nagyon szeretek utazni, ezért nem is tekintem tehernek, ha külföldi tanulmányúton kell részt vennem, sőt. Szakmailag az a tapasztalatom, hogy noha állandóan azt hangoztatják: a büntető eljárásjog nemzetköziesedése nehezen képzelhető el, főbb vonalakban minden országban ugyanazok a szabályok érvényesülnek.

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt! Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói mellé most táblagépet adunk! További részletekért kattintson »

Büntetőjogi témájú konferenciákon nemcsak előadó, hanem szervező is.

Külföldi egyetemekkel való társszervezőként számos konferenciát bonyolítottunk le az elmúlt években. A nemzetközi kapcsolatépítés véletlenszerűen indult, Európa összes jogi karával e-mailes megkeresés folytán tudtam felvenni a kapcsolat, és az a pár tucat, aki válaszolt, a mai napig tartja velünk a kapcsolatot. Azt tapasztalom, hogy a szomszédos országok az EU jogot igyekeznek követni, valamint azt is, hogy a kelet-európai országokban is legalább olyan előremutató szabályozás van, mint Nyugat-Európában.

A tanszéken közreműködik a büntető eljárásjog és a kriminalisztika oktatásában, 2010-től pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán is oktat büntető eljárásjogot.

2011 februárjától a Károli Gáspár Református Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsának lettem a tagja. Sajnos a Károlin már 2013 óta nem oktatok. A két tárgy közül elsősorban a büntető eljárásjog a szakterületem, de nagyon szeretem a kriminalisztikát is, ami a nyomozástan, és nagyon jól lehet szemléltetni, ezért a diákok is sokan kedvelik. Néha persze már azt is eredményként kell elkönyvelnem, ha a kurzust követően a diákok meg tudják különböztetni a kriminalisztikát a kriminológiától…

A tudományos fokozat elkezdését és megszerzését követően aktív résztvevője a PhD-képzésnek.

A kari PhD-képzésen való részvételt 1995 őszén kezdtem meg és 1998-ban abszolutóriummal zártam. 1998-ban summa cum laude minősítéssel PhD-szigorlatot tettem. 2000-ben tartottuk meg „Az előzetes letartóztatás elméleti és gyakorlati kérdései” című PhD-értekezésem munkahelyi vitáját. Az értekezés védésére 2001-ben került sor, a PTE ÁJK Doktori Tanács Bíráló Bizottsága summa cum laude minősítéssel elfogadta az értekezést. 2008-ban szintén summa cum laude habilitáltam „Konszenzuális elemek a büntetőeljárásban az alkotmányos alapelvek tükrében” című tantermi és „Megállapodás a büntetőeljárásban” („Absprache im Strafprozess”) című tudományos előadásommal. A Magyar Tudományos Akadémián 2013-ban védtem meg a doktori címet „Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban” című monográfiámmal. Több doktori szigorlaton működtem közre, mint a büntető eljárásjog tantárgy kérdezője (2007, dr. Belovics Ervin; 2008, dr. Vígh András), opponnenciát vállaltam (2008, dr. Nagy Anita; 2012, Mohácsi Barbara; 2013, Nagy Klára; 2014, Törő Andrea), bíráló bizottsági tag (2010, dr. Pápai-Tarr Ágnes; 2011, dr. Bartkó Róbert) és habilitációs bizottsági tag voltam (2014, Fantoly Zsanett), és MTA-doktori eljárásban is részt vettem opponensként (2013, dr. Pap András Lászó). „A személyi szabadság korlátozása a büntetőeljárásban” doktori alprogramban több hallgató tett le abszolutóriumot, illetőleg vesz részt a képzésben. Két hallgatója szerzett a programban PhD-fokozatot (2014, Jójárt Borbála Gyöngyike, Angyal Miklós).

Csaknem másfélszáz publikációt készített, köztük három nagymonográfiát, hat magyar nyelvű egyetemi jegyzetet, öt egyetemi tankönyvbe és öt egyetemi jegyzetbe (közülük kettő idegen nyelvű) írt fejezeteket. A konferenciáknak nemcsak aktív résztvevője, hanem a szervezésükben is jelentős szerepet vállal.

Én a konferenciáknak sokszor nem is a szakmai jelentőségét emelném ki. Noha valóban sokat lehet tanulni egy konferencián (különösen, ha külföldön van és valami számunkra érdekes jogintézményről szól), de a személyes kapcsolatok kiépítését sokkal fontosabbnak tartom. Amikor például az akadémiai doktori értekezésemet írtam, a konferenciákon megismert kollégáknak írtam, hogy náluk hogyan szabályozzák a súlyosítási tilalmat, és többen visszaírtak, jelentősen megkönnyítve a kutatómunkámat.

A Közép-Európai Bűnügyi kezdeményezés alapítójaként kutatási tevékenysége főként az előzetes letartóztatás, a büntetőeljárás gyorsítása és egyszerűsítése.

Mindig vigyáztam rá, hogy ne ragadjak le egy témánál, hanem lehetőleg 7-8 évenként újabb kutatási témát vessek fel. A letartóztatás már a szakdolgozatom témája is volt (pontosabban az óvadék). Emlékszem, hogy 1995-ben új oktatóként én tartottam előadást Miskolcon a Bűnügyi Oktatók Találkozóján az óvadékról. Sokan megdicsértek, de azt közölték velem, hogy óvadék soha nem lesz Magyarországon. Azóta bevezették… Ugyanez volt a helyzet az elektronikusan ellenőrzött házi őrizettel is, amiről szintén az elsők között írtam. A letartóztatás és helyettesítő intézményeinek témáját követően foglalkoztam a büntetőeljárás egyszerűsítésével, és ennek alapján született meg a „Megállapodások a büntetőperben” című monográfiám, amivel habilitáltam. Amint már említettem, az akadémiai doktori dolgozatomat a súlyosítási tilalomról írtam 2010-ben. Az utóbbi években pedig a büntetőeljárás jogösszehasonlító aspektusaival foglalkozom, már két egyetemi jegyzetem is megjelent a témában (a német és angol, valamint a francia és az olasz büntetőeljárás alapintézményeit bemutató könyvek), és most vizsgálom az osztrák és orosz szabályozást, amiből reményeim szerint 2015-ben szintén jegyzet jelenik meg.

Elsődleges hobbyja a foci.

1991-ben alakítottuk egyetemi évfolyamtársakkal és barátokkal a Minarik FC elnevezésű csapatunkat. Nemcsak játsszuk, hanem szívesen nézzük is a meccseket, főként a hazai csapatoknak drukkolunk, de nagy kedvencem az olasz AC. Milan is. Megjegyezném, hogy a fiamat is stílusosan Milánnak neveztük el. A Minarik FC tagjaival minden évben elmegyünk egyszer a San Siróba meccset nézni, de voltunk már Zagrab-Milan meccsen is, és két győztes BL-döntőn is láttuk a helyszínen kedvenc csapatunkat az Old Traffordon és Athénban. Emellett teniszezem, az utóbbi időben pedig sokat futok. Idén már Siófokon lefutottam 3 részletben a maratont (szombat délelőtt 14 kilométer, délután 7, vasárnap délelőtt 21), és az idei tervem a teljes maraton egyben történő lefutása Párizsban.

dr. habil. Herke Csongor

1995-ben a PTE ÁJK diplomázott „summa cum laude” minősítéssel, míg jogi szakvizsgáit 1997-ben tette le, jeles minősítéssel. 1995. április 1. óta dolgozik a PTE ÁJK Büntető Eljárásjogi (1996-1999 között Bűnügyi Tudományok, 2005-től Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai) Tanszékén, 1995. szeptember 30-áig tudományos segédmunkatárs, 1995. október 1-jétől egyetemi tanársegéd, 2000. április 1-jétől egyetemi adjunktus, 2003. május 1-jétől egyetemi docens, 2014. szeptember 1-jétől egyetemi tanár.  2013-tól a PTE ÁJK oktatási és tudományos dékán-helyettese. 1996 januárjától kezdve 2007-ig a PTE ÁJK Rendőrtiszti Kiegészítő Levelező Tagozatának tagozatszervezője. Ezt követően a PTE ÁJK Kriminalisztikai Szakjogász Továbbképzési Szak és a Kriminalisztikai Szakokleveles Rendvédelmi Szakember Szakirányú Továbbképzési Szak vezetője. 2003 augusztusától szakvizsga cenzor. 1997 óta tagja a Magyar Kriminológiai Társaságnak, 2002 óta a Pécsi Akadémiai Bizottság Tudósklub Egyesületének, 2005 óta a Magyar Rendészettudományi Társaságnak és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaságnak (AIDP). Utóbbinak a 2008-as pulai konferencián (Róth Erikával közösen) magyar korreferátora. 2010-ben a Magyar Kriminológiai Társaság Igazgató Tanácsának tagjává választották. 2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottsága elnöke. 1999-ben a rendőrségi fogdák ellenőrzését végző Magyar Helsinki Bizottság Baranya Megyei Csoportjának a vezetőjévé, 2006-ban a Pécsi Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának tagjává választották. A Közép-Európai Bűnügyi Együttműködés (CECC) alapító tagja és szervezője (http://www.herke.hu/cc). A bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem jogi szakfolyóirat tudományos tanácsának a tagja. 2000-ben tagja lett a PTE ÁJK Minősítésbiztosítási Bizottságának, 2006 óta pedig a PTE ÁJK Fegyelmi Bizottságának elnöke. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatómunkája elismeréseként Abay Neubauer Gyula-díjban részesült. A Pécsi Tudományegyetem Tudományos Tanácsa a magas színvonalú kutatómunka elismeréseként 2013-ban díjazásban részesítette. Német, angol, olasz és spanyol nyelvvizsgával rendelkezik.

 

---