Az ügyészség napja alkalmából Polt Péterrel beszélgettünk

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendszerváltás óta június 10-e az ügyészség ünnepnapja. Ebből az alkalomból beszélgettünk Dr. Polt Péter legfőbb ügyésszel az ügyészség által elért eredményekről, nemzetközi együttműködésekről és a szervezet előtt álló kihívásokról.

Az első ügyészi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének az évfordulója a rendszerváltás óta az ügyészség ünnepnapja. Milyen rendezvények kísérik 2017-ben ezt az évfordulót?

A korábbi évekhez hasonlóan, ez a nap arra ad alkalmat, hogy valamilyen szempontból értékeljük az ügyészség munkáját, kicsit visszatekintsünk az elmúlt egy évre. Nem az egész munkára, mert arra megvannak a megfelelő egyéb lehetőségek, akár a parlamenti beszámoló, akár az országos vezetői értekezlet, hanem inkább az ünnepi alkalomhoz igazítva egy-egy szegmensére az ügyészi létnek. Minden évben igyekszünk az állami élet egy vezető személyiségét is megnyerni, hogy jöjjön el az ünnepségre, és tartson egy beszédet. Tavaly miniszterelnök úr volt, idén köztársasági elnök úr lesz a díszvendég. Ami viszont mindig elmaradhatatlan része az ünnepségnek, hogy ekkor adjuk át az elismeréseket az ügyészi szervezet azon dolgozóinak, akik ezt a legjobban kiérdemelték az elmúlt évi teljesítményük alapján. Ilyen értelemben hasonló lesz a mostani rendezvény a korábbiakhoz, de természetesen nem csak a kitüntetettek személyében, hanem az előtérbe kerülő témákban is különbözni fog. Az egységesség és a különbözőség egyszerre van jelen.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban, az ügyészség napja alkalmából tartott beszédében a rendet és a rendezettség biztosítását emelte ki, mint olyan értéket, ami a versenyelőnyt szerez a polgároknak a „nemzetek versenyfutásában”. E két hívó szó fényében hogyan értékeli az ügyészség tevékenységét az elmúlt év során?

Az ügyészség tevékenysége most már egy hosszabb trendet is figyelembe véve nagyon stabilnak és eredményesnek mondható, hiszen ha megnézzük a statisztikai adatokat, azt látjuk, hogy a bűncselekmények száma évről évre csökken. Mindez valós csökkenés, nem arról van szó, hogy egyik évben csökken, másik évben növekszik, és a csökkenés csupán átmeneti jelenség lenne.  És arról sem, hogy ez egyfajta jogszabályi átrendeződésnek köszönhető, hanem valós csökkenés, és ebben nyilvánvalóan egyéb szervek mellett az ügyészség munkája is benne van, hiszen az ügyészségnek sem csak az állam büntetőjogi igényének utólagos érvényesítése a feladata, hanem nagyon fontos a törvények által meghatározottan az is, hogy megelőzze tevékenységével a bűncselekményeket. Úgy gondolom, hogy jelen van ezért az ügyészség teljesítménye ebben a nagyon fontos mutatóban. Mindez pedig annyit jelent, hogy a közbiztonság, és ezen belül az élet- és vagyonbiztonság jobbá vált az elmúlt években Magyarországon, és ha a nemzetközi viszonyokat megnézzük ez egy hihetetlen érték, követendő példa más országok számára is. Az ügyészség konkrét szakmai tevékenységének mutatói is egyre javuló tendenciát jeleznek. A munka az elmúlt évben és a korábbi évekre visszavetítve is gyorsabbá és hatékonyabbá vált, ugyanakkor a törvényességi szempontok egyértelműen érvényesülnek, erre rendkívül nagy figyelmet fordítunk. Ha összességében akarjuk értékelni azt hogy az ügyészség mit tett ennek a miniszterelnöki kijelentésnek a fényében, azt gondolom, hogy egy nélkülözhetetlen szegmensét jelenti a biztonságos társadalmi létnek. És ez egyre inkább így van.

Milyen típusú bűncselekmények adták a legtöbb feladatot az elmúlt években?

A bűnözés szerkezete bizonyos tekintetben átalakulóban van. Az azonban nem változott, hogy továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények azok, amelyek a legnagyobb részét teszik ki az elkövetett és a statisztikában megjelenő bűncselekményeknek. Ezzel együtt úgy vélem, nagy figyelmet kell fordítani azokra a kisebb mértékben megjelenő bűncselekményekre is, amelyek viszont rendkívül veszélyesek. Ilyenek nyilvánvalóan a terrorcselekmények, de ilyenek azok a határon átívelő egyéb cselekmények, kábítószercsempészet, embercsempészet, új jelenségként a cyberbűnözés, amelyek potenciálisan rendkívül nagy veszélyt jelentenek a társadalomra. Rendkívül rugalmasan kell reagálni a bűnözés ilyen jellegű változására. Az is a célunk – és ehhez több eszközt is bevetünk -, hogy ne csak fussunk az események után, hanem fel legyünk készülve azokra. Ez pedig egy folyamatos oktatási, elemzési feladatot jelent az ügyészségen belül.

A modern bűnözés gyakran nagyon gyors reakciót és döntést kíván meg mind a nyomozó hatóságtól, mind az ügyészségtől. Hogyan sikerül felvenniük a versenyt a kor kihívásaival?

Önmagában a globalizálódás annyit jelent, hogy itt is szükséges egymásra támaszkodnunk. Ezek nemzetközi jelenségek és nem is lehet másként küzdeni ellenük, mint nemzetközi összefogással. Igénybe kell venni mindazokat a lehetőségeket, amelyek a legjobb tapasztalatok cseréjét jelentik, és amelyek a közös fellépésre módot adnak. Igénybe kell venni, – talán ezt kellett volna legelőször említeni – a legteljesebb mértékű információcserét, amely lehetővé teszi, hogy mind a személyek, mind az egyes cselekmények tekintetében az utólagos felderítés és a megelőzés is összehangolt és eredményes legyen.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész

Néhány hete Csehországban találkozott a visegrádi négyek legfőbb ügyészeivel, melynek során három témát vetettek fel, melyek az imént is szóba kerültek: a terrorizmus, a kábítószer-bűncselekmények és a bűnügyi együttműködés kérdését. Összefoglalná néhány szóban, hogy milyen irányok, elképzelések, együttműködési lehetőségek körvonalazódtak a konzultáció során?

A visegrádi országok között most már évekre visszamenőleg rendkívül szoros a kapcsolat és közvetlen módon segítjük egymást a határon átnyúló bűncselekmények tekintetében. Azt gondolom, ez példaértékű más országok számára is. Magyarország az utóbbi években nagyon jelentős előrelépést ért el az egyéb nemzetközi együttműködésben, elsősorban az Európai Unió tekintetében. Itt meg kell említenem a közös nyomozó csoportokat, amelyek az Eurojust keretében szerveződtek. Ez egy hágai székhelyű európai uniós szervezet, amely az ügyészi koordinációt segíti elő. A közös nyomozó csoportok lehetővé teszik, hogy az országhatárokra tekintet nélkül a veszélyes, több országot érintő bűncselekmények esetében az egyes országok rendőrei és ügyészei egy meghatározott szervezeti egységként derítsék fel a bűncselekményeket és szerezzék be a bizonyítékokat. Ez egy rendkívül sikeres együttműködési forma. Magyarország a kezdeményezésben és a részvételben is az elmúlt években átütő sikert ért el. Az Európai Unión kívül is igyekszünk a nemzetközi kapcsolatokat erősíteni. Szeretném azt megemlíteni, hogy bár kevésbé tűnik látványosnak, de például az Amerikai Egyesült Államokkal nagyon szoros és sikeres együttműködést tartunk fenn, részben a terrorizmus, részben pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, pénzügyeket érintő bűncselekmények tekintetében. Ugyanakkor meg kel említeni a keleti nyitás keretében folytatott együttműködéseket is. Több ilyen szerződést írtunk alá, legutoljára Egyiptommal, amely szerződés jelentőségét nem lehet alábecsülni, hiszen Egyiptom az egyik kulcsszereplője a terrorizmus elleni küzdelemnek. Nagyon fontosnak tartjuk az olyan országokkal való szorosabb együttműködésünket is, mint pl. Kína vagy Vietnam. Az elmúlt évekre tehát a nyitás volt a jellemző.

Az Európai Ügyészség (EPPO) 2009 óta szerepel az Uniós Szerződésekben, ugyanakkor a létrehozása érdekében tett erőfeszítések mindezidáig nem jártak sikerrel. Idén áprilisban 16 tagállam bejelentette, hogy megerősített együttműködést kívánnak indítani az Európai Ügyészség létrehozása céljából. Ön szerint mennyire lesz ez motorja a szervezet felállításának? Milyen aggályok fogalmazódtak meg eddig a szervezet létrehozásával kapcsolatban, és hogy látja Magyarország szerepét a jövőbeli szabályozás során?

Az Európai Ügyészég deklarált feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények és a kapcsolódó bűncselekmények elleni közös fellépés. A Lisszaboni Szerződés tette lehetővé ennek a szervezeti egységnek a létrehozását, azonban már a Szerződést követő első bizottsági tervezet vitája során is nagyon nagy hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy ez a Szerződés valójában akkor lehet sikeres, ha valamennyi tagállam egyformán és azonos jogi módszerekkel tud hozzájárulni a közös együttműködéshez. Erről azonban hamar kiderült, hogy különböző jogi természetű akadályokba ütközik, több ország az eltérő jogi hagyományai miatt részt sem vett az előkészítés folyamatában. Később fokozatosan kiderült, hogy mind alkotmányos, mind gyakorlati kérdésekben elég nagy az eltérés az egyes tagállami vélemények között. Így alakult ki az a helyzet, hogy nem konszenzussal jön létre az Európai Ügyészség, hanem a megerősített együttműködés formájában. Ez egy kicsit megkérdőjelezi, hogy vajon a befektetett energia és ráfordított pénz mikor és hogyan fog megtérülni. Magyarország a kormányzat döntése értelmében egyelőre nem vesz részt ebben a szervezetben. Megítélésem szerint a jelenlegi uniós együttműködési formák megadják Magyarországnak azt az esélyt, hogy eredményesen léphessen fel az ilyen típusú bűncselekmények ellen. Gondolok itt elsősorban az Eurojust-ra, a közös nyomozócsoportokra, az OLAF-fal történő együttműködésre, továbbá azokra az uniós szerződésekre, amelyekben Magyarország nagyon aktív és élen járó. Az európai nyomozati parancs tekintetében Magyarország május 23-án elsőként léptette hatályba az ilyen jellegű bűnügyi együttműködést. Az eszközök tehát megvannak arra, hogy sikeres harcot folytassunk ezen a területen is. Azt pedig a jövő fogja eldönteni, hogy az Európai Ügyészség – melynek számos részletéről még most sem világos, hogy hogyan lesz rendezve – felállítása után milyen munkát tud végezni és ez mennyiben járul hozzá a közös küzdelemhez. Természetesen azt majd a döntéshozók mérlegelni fogják, hogy Magyarországnak a továbbiaknak milyen lépéseket kell tennie.

A korábbi év számai azt mutatták, hogy összesen 686 160 ügy keletkezett, amiből 469 841 ügyet sikerült lezárni, és az ügyek közül 62 090 zárult vádemeléssel. Mekkora ügyteher hárult az elmúlt egy év során az ügyészi szervezetre?

Az az érdekes, hogy csökken a bűncselekmények száma, de az ügyészség nem csak bűncselekményekkel foglalkozik, hanem van egy közjogi feladata is. A törvényességi ellenőrzések során, pl. a büntetés végrehajtás területén, vagy a civil szférában, de a közigazgatásban, szabálysértési jogban is fontos feladatokat lát el az ügyészség. Az ügyiratforgalom nem jelez olyan szignifikáns változást, mint a bűncselekmények számának csökkenése, inkább szinten marad. Ez azért is van, mert az ügyészi munka súlypontjai változnak. Egyre inkább próbálunk például a gyorsítás irányába elmozdulni és a hagyományos vádemelés helyett a bíróság elé állításokat vagy a tárgyalás mellőzésére szóló indítványokat próbáljuk előtérbe helyezni. Ez mindamellett, hogy az eljárások minél gyorsabb befejezését segíti elő – ez azért jelentős kérdés, mert az eljárások elhúzódása az egyik legjelentősebb probléma pl. strasbourgi emberi jogi bíróság előtt –, ugyanakkor az anyagi igazság kiderítését is jobban szolgálhatja. Az utóbbi években ezért ezt jelentős mértékben szorgalmaztuk az ügyészi szervezeten belül és ezután is így teszünk. Bizonyos tekintetben ez többletmunkát jelent számunkra, de ugyancsak többletmunkát jelent, hogy a mennyiségi csökkenés mellett a minőségre nagyobb hangsúlyt helyezzünk, illetve, például a nyomozati munka során próbáljuk a fokozott felügyelet intézményét jobban és tartalmasabban alkalmazni. Igyekszünk tehát megfelelni egyrészt azoknak a kihívásoknak, amelyek a bűnözés szerkezetében történnek, másrészt igyekszünk úgy is alkalmazkodni a kor követelményeihez, hogy egyre inkább használjuk azokat a modern jogi eszközöket, melyek gyorsabb és hatékonyabb jogalkalmazást tesznek lehetővé.

A rendet és a kiszámíthatóságot hivatottak biztosítani az elmúlt évben megalkotott és csaknem teljes mértékben elfogadott új kódexek is. Milyen szerepet vállalt az ügyészség e kódexek előkészítése és megalkotása során?

A jogalkalmazó szerveknek eleve megvan egy olyan fontos szerepük, hogy a tapasztalataikat a jogalkotó rendelkezésére bocsátják, másrészt a közigazgatási egyeztetés során van lehetőségük arra, hogy szakmai véleményüket kifejthessék és azt a jogalkotó ugyancsak beépíthesse a parlament elé terjesztett tervezetekbe. Ezen túlmenően büszkén kijelenthetem, hogy az ügyészi szervezet, elsősorban a büntetőjogi tárgyú nagy kódexekben, ennél is nagyobb szerepet vállalt. Már a Btk. kodifikációt előkészítő minisztériumi szervezeti egységek részére több ügyészt átirányított, akik e szervezeti egységek keretében közvetlenül segítették az új Btk. kidolgozását. Olyan módon is, hogy az egész munkának az irányítását az ügyészségből delegált ügyész kolléga vezette. Ugyanez történt a büntetőeljárási kódex előkészítésénél is. Ez egyrészt azt jelzi, hogy a kormányzat elismeri az ügyészség szakmai hozzáértését és tapasztalatát, másrészt annak a jele, hogy az a szakmai tudás, ami felhalmozódott az ügyészségen ezekben a kérdésekben, megjelent a Btk-ban és fokozott mértékben meg fog jelenni az új büntetőeljárási törvényben is.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény közel 100 oldallal hosszabb lesz, mint a korábbi, és tényleges szakaszszámot tekintve majdnem 200 szakasszal terjedelmesebb lesz az új kódex. Az erre való felkészülés az ügyészséget is rendkívüli kihívások elé állítja, jóllehet a törvény hatálybalépéséig még közel egy év áll rendelkezésre. Hogyan fog felkészülni a szervezet az új kódex alkalmazására, és milyen lépéseket terveznek, amik megkönnyítik ezt a felkészülést?

Pontosan azt még senki sem tudja ma, hogy mikor fog hatályba lépni az új büntetőeljárási törvény. Ez nyilván megnehezíti a felkészülést, azonban mi készen állunk. Az idei oktatási tervünkben is hangsúlyozottan van jelen az új Be., és ugyanez a helyzet az új Pp.-vel is. Előnyt biztosít számunkra, hogy több ügyész kolléga részt vett a büntetőeljárási törvény előkészítésében. A trénerek képzése gyakorlatilag már folyamatban van, ők fogják átadni a szükséges szaktudást mindazon kollégáknak, akik büntető területen találkozni fognak az új törvénnyel. A felkészülés persze nagyon összetett feladat, hosszabb időt vesz igénybe, de akármikor is fog hatályba lépni az új törvény, a kollégák a hatályba lépés napjától kezdve tudják majd alkalmazni és kezelni.

Hogyan fog hatni az új kódex a szervezet életére? Milyen változásokat várnak az új szabályoktól?

A szabályozástól azt várjuk, hogy még eredményesebb és hatékonyabb lesz a munka, gyorsabban tudunk az egyes ügyekben a végkifejletig eljutni, egyszerűbb lesz az ügyintézés és a gyorsító eszközöket még inkább tudjuk majd alkalmazni. Sokat várunk attól, hogy a bizonyítékokat gyorsabban és jobban egymásra építve tudjuk a végső döntés előkésítéséhez szolgáltatni. Természetesen lesznek olyan új dolgok, amelyek még alakulni fognak a törvény alkalmazása során. Például az a tény, hogy elválik majd a felderítés és a vizsgálat, és az ügyészség szerepe is más lesz a nyomozásban a felderítési és a vizsgálati szakaszban, még olyan tapasztalatokkal fog szolgálni, melyeket be kell építeni a tevékenységünkbe. Összegezve tehát várunk változásokat, de ezeket egyértelműen pozitív irányba várjuk.

Melyek az ügyészség legfontosabb célkitűzései, kihívásai az elkövetkezendő év során? Mindenképpen fontosnak látom az új Be.-re való felkészülést, ez prioritásunk. Fontosnak látom a nemzetközi együttműködések erősítését. Fontosnak látom a jogegység erősítését Magyarországon. Szeretném a büntetéskiszabási gyakorlat egységesebbé tételét is, ugyancsak ügyészi eszközökkel. Eddig is nagyon szigorú követelmény volt, hogy a törvényesség mindenhol érvényesüljön, úgy a büntetőeljárásokban, mint a büntetőn kívüli területeken. Ezt évekkel ezelőtt elsődleges célként jelöltük meg és ez most is változatlanul így van. Természetesen továbbra is fontos célként tekintünk a korrupció elleni küzdelemre is.

---