Borban az igazság? – borjogról mindenkinek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

dr. Prónay Bence borjog iránti érdeklődése a bor szeretetéből jött, fokozatosan kezdte vizsgálni ezt a szakterületet és szembesült annak mélységével, szépségével. Picit bennünket is beavat.

A „Borjogi alapismeretek” c. kézikönyv szerzője már az egyetemi évek alatt elkezdett a bor és a borjog iránt érdeklődni, a Borkollégiumban WSET bortanácsadói képzést végzett, 2010-től a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Borjogi Szakjogászképzés és a TTK Szőlész-borász képzés meghívott oktatója. Rendszeresen publikált a Borigo, Borbarát szakmagazinokban és a borjog.hu internetes oldalon, amelynek alapítója és szerkesztője. A borjog iránti érdeklődése a bor szeretetéből jött, fokozatosan kezdte vizsgálni ezt a szakterületet és szembesült annak mélységével, szépségével.

Mennyire igényelnek a hazai borászok manapság borjogászokat?

A borjog területét érintő munkám elsőd­leges célja a termelők tevékenységének megkönnyítése, a hatékonyság növelése. Borászokkal beszélgetve korábban arra a kö­vetkeztetésre jutottam, hogy az év közben érkező esetleges bírságok, jogi úton nem érvényesített, ám jogos követelések számos esetben automatikusan beépítésre kerülnek a borok árába. Felismertem, hogy a borásztársadalom „borjogi” szempontból, számunkra, jogászok számára egy olyan feltáratlan piac lehet, amely gazdaságilag és kulturálisan is egyre erősödik. Az idő, azt gondolom, engem igazol, mert azt látom, a magyar borászok valódi termelő tevékenységükkel egyre nagyobb sikereket érnek el és egyre nagyobb számban vonnak be a munkájukba szakembereket, adott esetben ügyvédeket, borjogászokat.

Milyen speciális szabályok vannak a bor­jogban?

A borjog kereteit alapvetően a hazánkban is közvetlenül érvényesülő EU-s szabályok határozzák meg, amelyeket részletszabályokkal töltenek ki a vo­natkozó hazai jogszabályok. Érthető, ha például a szőlőbor készítésére vonatkozó – elsődlegesen a ­fogyasztók egészségének védelmét garantáló – általános szabályokat az Unió, míg az egyes eredetvédett borok előállítását érintő, hagyományokat szem előtt tartó speciális szabályokat (ún. termékleírásokat) az eredet védett terméket előállító termelők közössége alkotja.

A szőlőbor élelmiszer, így a borjog többek között érinti a fogyasztóvédelem területét, részét képezi az élelmiszerlánc felügyeletére vonatkozó joganyag. Alapvető szabály, hogy hamis – így romlott, hibás, beteg, jogszabályi követelményeknek nem megfelelő – bort tilos forgalomba hozni! A fogyasztó egészségének védelme mellett fontos a fogyasztó megfelelő tájékoztatása is. Elegendő a szőlőbor előállítása mellett csak a jelölésére vonatkozó szabályokra gondolni, hogy érezzük, milyen mélysége van ennek a jogterületnek.

Hosszú órákig lehetne beszélni a boros címke kötelező tartalmi elemeiről, az egyes tartalmi elemek kötelező méretéről, azok elhelyezkedéséről (pl. melyek azok az adatok, amelyeknek a címkén egy látómezőben kell szerepel­niük). A szőlőbor ezen túl jövedéki termék, az ahhoz kapcsolódó adminisztrációs terhekkel. A szőlőültetvény pedig termőföld, amelyre szintén speciális előírások vonatkoznak. Izgalmas, aktuális kérdés az Európai Unióban a telepítési jogok kérdése. A vonatkozó 1234/2007/EK rendelet rögzíti, hogy 2015. december 31-éig az Unió területén belül átmeneti telepítési tilalom van érvényben, amelynek kere­tében tilos az osztályozható borszőlőfajták telepí­tése, illetőleg eltérő szőlőfajtákra történő átoltása.

A jogszabályalkotó elsődleges célja a túltermelés megfékezése és a minőség emelése volt, ezért „fagyasztotta be” a jogszabály megalkotásával az uniós termőterületek nagyságát. A tilalom azonban nem jelenti azt, hogy adott keretek között – az egész termőterület növekedése nélkül – ne lenne lehetőség új ültetvények létrehozására (pl. ugyanekkora meglévő szőlőterület kivágása mellett). ­Jelenleg ennek a gyakorlatnak az értékelése folyik, amelynek eredményeképpen döntés születik a rendszer jövőjéről.

A bor száraz jogi fogalma az 1234/2007/ EK rendelet definíciója szerint „kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjesztése által nyert termék”, amelynek lehetséges alkohol- és savtartalmát is sza­bályok határozzák meg. Ahogy arra korábban is utaltam, a bor előállítására szigorú szabályok vonatkoznak, így EU-s rendelet (Bizottság 606/2009/EK rendelete) rögzíti a szőlőbor előállításához felhasználható anyagok körét. A borok előállításához csak olyan anyag használható fel, amely a rendelet – megítélésem szerint ijesztően hosszú – mellékletében szerepel. A sajtó nemrégiben kapott fel egy tanulságos esetet, amelynek a lényege az volt, hogy az egyik borászunk borában hozzáadott glicerint talált az illetékes hatóság. Glicerin természetes úton keletkezhet és lehet a borban, azonban a glicerin hozzáadása a hivatkozott uniós rendeletben nem szerepel az alkalmazható eljárások között, így annak alkalmazása egyértelműen jogellenes.

Az említetteken túl speciális szabályok vonatkoznak többek között a borok házasítására, és a borok előállítása során keletkezett melléktermékek kezelésére, nyilvántartására, kivonására.

Dr. Prónay Bence

2002-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jog­tudományi Karán diplomázott.

2006 óta ügyvéd, a Naszádos és Prónay Ügyvédi Iroda partnere. Szakterülete a borjog, a távközlési jog, ingatlanjog, társasági jog, családjog.

2007-ben WSET középfokú „bortanácsadói” képzést végzett.

2010-től „Fogyasztóvédelem és borhamisítás” tárgyat oktat a PTE ÁJK borjogi szakjogász képzés kere­tein belül,

2011-től borjogot a PTE TTK szőlész-borász képzés keretein belül.

2010-től szakértőként működik közre az ­Országgyűlés Szőlészeti és Borászati Albizott­ságának munkájában.

2012-ben Európajogi szakjogász diplomát szerzett a Pázmány Péter Kato­likus Egyetemen Folyékonyan beszél angolul. Szabadidejében fut, bokszol, zenét hallgat és utazik.

A hazai borászat szempontjából lényeges és aktuális kérdés az eredetvédelem, ami oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) és földrajzi jelzést (OFJ) takar.

Az Európai Unió vonatkozó szabályához igazodva, 2011 májusáig kellett a hazai bortermelőknek elkészíteniük és leadniuk termékleírásaikat. Ezeket a termékleírásokat főként borvidékenként, a – borász-társadalom önkormányzatát jelentő hegyközségi rendszerben működő – hegyközségi tanácsokban fogadták el, és határozták meg bennük azokat a borászati termékeket, amelyeket uniós eredetvédelemben kívántak részesíteni. A termékleírások uniós – Bizottsági – értékelése jelenleg is folyamatban van.

Bízunk benne, hogy a termékleírások készítésekor a borászok kellő szigorral és a bormarketing szempontok figyelembevételével definiálták termékeiket! Alapvető nemzeti érdekünk, hogy garantáljuk például tokaji borkülönlegességeink magas minőségét, méltó hírnevét.

A belföldi és külföldi szállításra vonatkozóan, milyen szabályokat kell betartani, mik az esetleges aktuális problémák ezen a területen?

A szállítások követéséhez az Európai Unióban van egy egységes elektronikus rendszer, ami adminisztrálhatóvá teszi a bornak a mozgását, illetőleg a szállítmányt főszabály szerint borkísérő okmánynak kell kísérnie. Mostanában az adminisztrációs túlterheltség mellett gyakran hallunk az „olasz bor importjának” alap­vető problémájáról, amellyel kapcsolatban két dolgot tartok fontosnak. Egyrészt, amióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, az unión belüli kereskedelem esetében nem beszélhetünk importról. Másrészt az igazi problémának én nem azt látom, hogy az Unió területéről adott esetben elfogadható minőségű, olcsó borok érkeznek hazánkba, hanem azt, ha ezeket a borokat – hamis eredetmegjelöléssel – magyar borként hozzák forgalomba. A szállítások adminisztrációja, követése és ellenőrzése uniós szinten viszonylag jól megoldott, igazi hiányosság – megítélésem szerint – az eredetvédett termékek érdemi, hazai ellenőrzésében van.

Melyek a borászati tevékenységgel kapcsolatos szabálysértések, bűncselekmények?

Ahogy az már többször elhangzott, mivel élelmiszerről van szó, kiemelkedő társadalmi érdek a fogyasztó védelme. A jogalkotó így elsősorban a ­fogyasztók sérelmére elkövetett, fogyasztókat veszélyeztető bizonyos magatartásokat minősített – súlyuktól függően – szabálysértésekké, illetőleg bűncselekményekké. Ilyenek például – a teljesség igénye nélkül – a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának szabálysértése vagy bűncselekménye, az élelmezés-egészségügyi szabálysértés, a növényvédelmi szabálysértés, a szőlő- és gyümölcstermesztési szabálysértés, illetőleg a fogyasztó megtévesztésének bűncselekménye.

2013. április 12-én az Ön közreműködé­sével, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Pécsi Tudományegyetem szakmai támo­gatásával a Larus Rendezvényközpontban sor kerül egy szakmailag tartalmasnak ígérkező borkonferenciára, amelynek az információ átadásán túl célja egy olyan párbeszéd kialakítása is, amelyben borászok és az illetékes intézmények kép­viselői vitatják meg többek közt a bormarketing, a hegyközségi rendszer, az adminisztráció, az eredetvédelem, a vonatkozó jövedéki szabályok és a bor jövőjének kérdését.

A folyamatban lévő jogszabályváltozások adták az ötletet arra, hogy Rókusfalvy Pál szervezőtársammal itthon elsőkként megszervezzük ezt a konferenciát. Azt látjuk, hogy megindult egy jó párbeszéd a borásztársadalom és a Kormányzat között, annak érdekében, hogy az adminisztrációs terhek a lehetséges minimumra csökkenjenek. A konferencia célja a tájékoztatáson és az információk átadásán túl tehát az, hogy ezt a fajta kommunikációt erősítse és ennek egy moderált keretet adjon.

2011-ben és 2012-ben is társszervezője volt a „Koccintás” elnevezésű országos versenynek.

A verseny célja az volt, hogy megtaláljuk az ország legkedveltebb borvidéki települését. Legkedveltebb borvidéki településsé pedig az a borvidéki település válhatott, ahol az adott település lélekszámát is figyelembe véve abszolút értékben és arányaiban a legtöbb borász és borkedvelő koccintott az adott időpontban. Az igazi cél persze az volt, hogy minél több borfogyasztót és borászt mozgósítsunk a magyar borért, ráirányítsuk a figyelmet azokra, akik valódi termelő tevékenységgel érnek el példamutató sikereket. Nagyon bízom a hazai borászatban! Azt gondolom, hogy a magyar bor egy olyan ikonikus termék, ami az egész magyar gazdaságnak követendő minta lehet.

A különlegességeinkre kell koncentrálnunk, amikor a világhoz mérjük magunkat és a termékeinket különös figyelemmel kell óvjuk!

Az interjú az Ügyvédvilág 2013 márciusi számában jelent meg.
 


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két villamosenergia-termelő az ágazatra kivetett extraprofitadó ellen

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két, magántulajdonban lévő, megújuló villamos-energiát termelő cég azok ellen a jogszabályok ellen, amelyek 80 százalékos extraprofitadó befizetésére kötelezik a villanyáram megawatt-óráját 450 lejnél (36 ezer forint) drágábban értékesítő villamosenergia-termelőket és kereskedőket – közölte kedden a News.ro hírportál.