Egy jogi metamorfózis: devizahitelesekből devizahiteltelenek

Szerző: onlinejogsebesz.hu
Dátum: 2015. január 14.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Végre megszülettek a részletes megoldásokat tartalmazó törvények! Alapvető céljuk szerint megkísérlik egységesen rendezni azok pénzügyi és jogi sorsát, akik 2006 után olyan kölcsönszerződéseket kötöttek, amelyekben a kölcsönösszeget, a törlesztő részleteket, az egyéb költségeket és a kamatokat svájci frankban, euróban vagy japán jenben határozták meg, ám az adósok devizát sosem láttak. Ezeknél a szerződéseknél az „vágta ki a biztosítékot”, hogy e devizák forinthoz viszonyított árfolyama drasztikusan változott a forint kárára, azaz: a külföldi pénznemben meghatározott tételek jóval több forintot igényeltek, mint a szerződés megkötésekor. Mivel jogi oldalról kívánom tájékoztatni a T. Olvasót, nem foglalkozom a fenti helyzetet kiváltó közgazdasági, pénzügyi okokkal, azt rábízom az eddig is temérdek véleményt kiagyaló szakemberekre. Itt most arról lesz szó: 2014-2015-ben hogyan tovább?


Annyit el kell mondanom előzményként, hogy a probléma megoldásának igénye nem először merült fel hazánkban. Az 1991. évi költségvetési törvény megemelte a lakáskölcsönök kedvezményes (mentes, évi 1, 2, 3, ill. 3,5 %-os) kamatát évi 8 %-os mértékűre, ennek folytán az OTP és a takarékszövetkezetek milliónyi lakáskölcsön-szerződését a megemelt kamatozással kellett teljesíteni. Emberek ezrei fordultak az Alkotmánybírósághoz. Panaszaik lényege a következő volt: alapvetően sérti az emberi szabadságjogokat az állam beavatkozása a szerződéses jogviszonyokba, a szerződéseket kizárólag a felek konszenzusa alapján lehet megváltoztatni, az egyoldalú kamatemelést kimondó törvényi rendelkezés tehát alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság azonban elutasította a felek kifogásait, és alkotmányosnak minősítette a szerződések törvénnyel történő módosítását kihangsúlyozva: jogszabály útján módosíthatók az egyedi szerződések, amennyiben a megkötésüket követően beállott körülmény folytán azok valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértik, ez a változás nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás (törvény általi változtatás) társadalmi méretű igényt elégít ki.

Mivel az Alkotmánybíróság 2014 márciusában hozott határozatában ugyanezt kimondta (azaz: az állam tömegesen előforduló és főleg tartós viszonyokat szabályozó szerződésekbe beavatkozhat), megnyílt az út a Kormány előtt a devizahitelesek széleskörű megsegítéséhez, olyan törvény megalkotásához, amely rendbe teszi ezt az egész társadalmat lázban tartó problémahalmazt. A jogbiztonság megőrzése érdekében azonban meg kellett várni a Kúria döntéseit is (2013-ban keletkezett az első, majd 2014 júniusában a második), így került sor előbb júliusban a 2014. évi XXXVIII. tv., majd októberben a 2014. évi XL. törvény megalkotására.

Sajnos, még mindig keverednek a fogalmak a közbeszédben, holott már évszázadok óta megkülönböztetik a hitelt és a kölcsönt. A hitelszerződés ugyanis valamilyen hitelkeret rendelkezésre tartását, kilátásba helyezését jelenti azzal, hogy a hitelező (a bank) az adós felhívása és a feltételek teljesítése esetén köteles vele kölcsönszerződést kötni. A kölcsönszerződés pedig pénzösszeg fizetése díj fejében az adós részére visszafizetési kötelezettség mellett. Esetünkben tehát nem hitelszerződésekről, hanem valós kölcsönszerződésekről beszélhetünk, amelyek a bankok és az adósok között jöttek létre, és amelyek teljesítése során a felek közötti egyensúly drasztikusan megbomlott.

A továbbiakban a törvényben megjelölt pénzügyi intézmény helyett a bank elnevezést, a kölcsönfelvevő vagy fogyasztó helyett pedig az adós megjelölést használom.

1/ Milyen szerződésekre terjednek ki a rendezést tartalmazó törvények?

A 2004. május 1. és 2014. július 26. között kötött fogyasztói kölcsönszerződések, amelyek:

a/ devizaalapú (azaz devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) kölcsönszerződések,

b/ forint alapú kölcsönszerződések (kivéve az állami kamattámogatással nyújtott lakás célú forint alapú kölcsönt és a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó kölcsönt),

c/ deviza alapú vagy forint alapú pénzügyi lízingszerződések.

Feltétel még ebben a körben, hogy a szerződésben – vagy a mögöttes általános szerződési feltételeknek – szerepeljen valamilyen tisztességtelen feltétel: a különnemű árfolyamok alkalmazása vagy az egyoldalú szerződésmódosítás.

Okszerűen következik a fentiekből, hogy azok a kölcsönszerződések is ebbe a körbe tartoznak, amelyek 2014. július 26-a előtt megszűntek, valamint, amelyekben banki oldalon jogalanyváltozás következett be, azaz pl. az adott bank a behajtójának adta át a követeléseit. (Félreértés ne essék: a 2014. évi XXXVIII. törvény eredeti szövegében még kivételként szerepeltek az ún. végtörlesztéses és a Nemzeti Eszközkezelő útján rendezett ügyek, a 2014. XL. törvény ezt törölte.)

2/ Milyen kérdéseket rendeznek a törvények?

a/ Deviza alapú kölcsönszerződésekben és pénzügyi lízingszerződésekben szereplő különnemű árfolyamok tisztességtelensége és az ebből eredő elszámolás

b/ Deviza és forintalapú kölcsönszerződésekben és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítási tárgyú kikötések tisztességtelensége melletti megdönthető vélelem

Kommentár a hitelintézeti törvényhez

Ez a kommentár minden olyan kérdésre választ ad, mely eddig azért vetődhetett fel, mert sem hivatalos magyarázatban, sem egyéb helyen nem volt található semmiféle iránymutatás, támpont e törvénybeli szabályokkal kapcsolatban, legalábbis nem így egy helyen és egy érthető rendszerbe foglaltan, mint ahogyan most és itt.

További információ és megrendelés >>

c/ A fenti szerződéses feltételek vizsgálatának kötelezettsége

d/ A fenti ügyek rendezésére irányuló peres eljárások különleges szabályozása

e/ A folyamatban lévő vitás ügyek (többek között perek) rendezése.

3/ Kinek mi a feladata a fentiek rendezése érdekében és kapcsán?

Mivel meglehetősen bonyolult, a jog mély bugyraiba nyúló jogi értelmezések keresztútján jutott el a Parlament a fenti rendezési elvekhez és szakaszokhoz, az adósokra a törvények semmiféle teendőt nem hárítanak át. A 2014. évi XXXVIII. törvény ugyanis egyértelműen megállapítja – a Kúriával azonosan – a következőket:

a/ A devizaalapú hitel- kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés önmagában véve nem érvénytelen (az árfolyamkockázatot a felek viselik),

b/ Semmis az a kikötés, amely a kölcsön folyósítására a vételi, a törlesztésre pedig az eladási árfolyamot rendeli alkalmazni, a kikötött rendelkezés helyébe az MNB hivatalos deviza árfolyama lép. Ezzel maga törvény megoldotta az árfolyamrés kérdését.

c/ Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével kapcsolatban a törvény kijelenti, hogy az ilyen kikötések tisztességtelenek (azaz érvénytelenek) – ezt nevezik megdönthető vélelemnek –, és a bank bíróság előtt bizonyíthatja ennek ellenkezőjét.

d/ A bank jogvesztő határidőn belül a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat az előbbi kikötés (illetve a szerződés elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételek ezen rendelkezése) érvényességének megállapítása érdekében, és a bíróság döntése lesz az irányadó.

e/ Az ilyen szerződésekből eredő bármely igény a szerződés fennállása alatt nem évül el, az elévülési idő (amely esetünkben 5 év) 2014. július 26-tól (ez a törvény hatályba lépésének napja) indul meg.

f/ A bankok egyébként kötelesek felülvizsgálni szerződéseiket, valamint az általános szerződési feltételeiket (pl. üzletszabályzat), és ennek eredményét be kell jelenteniük a Magyar Nemzeti Banknak, továbbá: a Fővárosi Törvényszéknél indult per befejezését követően az ítéletnek megfelelően helyreállított szerződés szerint el kell számolni a felekkel.

4/ Hogyan alakul a pénzintézet és az adós között folyó perek és végrehajtási eljárások sorsa?

A bank és az adós(ok) között már folyó pereket a bíróságoknak fel kellett függeszteni, ezek már megtörténtek. A felfüggesztett pereket az elszámolások megejtése után folytatni lehet, de amennyiben az elszámolás mindkét fél megelégedésére valósult meg, úgy a pert a bíróságok – a felek kérelmére – kedvező költségkihatással megszüntetik. Természetesen az ilyen perek az általam tárgyalt törvényben írtakon túlmenő igényeket is tartalmazhatnak és az adós(ok), illetőleg a bank ezeket továbbra is érvényesítheti.

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>

Ugyanez a helyzet a végrehajtásokkal is, vagyis a végrehajtásokat szüneteltetni kell – kivéve azokat, amelyek a jelenleg tárgyalt törvény hatálya alá nem eső kölcsönszerződésekből eredően indultak. Tehát nem minden végrehajtás kerül ideiglenes süllyesztőbe, ennek tisztázása – akár jogi szakember bevonása mellett – az adós érdeke és kötelezettsége.

5/ Jelenleg hogyan áll a devizahitelesek ügye országos áttekintésben?

A Fővárosi Törvényszéken csaknem minden bank perelt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötésével kapcsolatos vélelem megdöntése érdekében, azonban egy-két kivételtől eltekintve a kereseteket elutasították. A fellebbezéseket a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla még nem bírálta el – ám itt is akadtak kivételek; az így elbírált ügyekben a bankok vesztettek. Több ügyben a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult – ott még nem született döntés. A másodfokon lezárult ügyekben a bankok megkezdhetik az elszámolások elkészítését az ezt taglaló külön jogszabály, a már hivatkozott 2014. évi XL. törvény alapján.

A jogerős bírósági ítélet a szerződésmódosítási klauzula tisztességtelenségével kapcsolatban a konkrét szerződés részelemévé válik (hasonlóan az árfolyamrésről szóló törvényhely).

6/ Hogyan rendezi a törvény, a bankok, az MNB a továbbiakban az kölcsönügyeket?

A bankot elszámolási kötelezettség terheli:

a/ a még meg nem szűnt kölcsönszerződések,

b/ a 2009. július 26. napját követően megszűnt kölcsönszerződések tekintetében,

c/ a 2009. július 26-án vagy azt megelőzően megszűnt szerződés esetében akkor, ha valamilyen szerződésbeni követelés nem évült még el (akár banki, akár adósi oldalon),

d/ a 2009. július 26-át megelőzően megszűnt olyan szerződés vonatkozásában, amelyből eredő követelését a bank átadta egy ún. követeléskezelőnek, amely a behajtást folytatja és erre tekintettel az adós az elszámolást a banktól kéri,

e/ a végtörlesztés folytán megszűnt szerződés esetében a fogyasztó kérésére.

Nem terheli a bankot elszámolási kötelezettség a Nemzeti Eszközkezelőnek vételre felajánlott lakóingatlanokkal érintett szerződések adósával kapcsolatban.

Az elszámolást devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés (vagy ilyennek nem minősülő deviza kölcsönszerződés) esetében 2015. február 1. fordulónappal, míg a forint alapú fogyasztói kölcsönök elszámolását 2015. június 30-ai fordulónappal kell megejteni. Az elszámolást a bank 2015. március 1. és 2015. április 30. között küldi meg az adósnak; ha a szerződéssel kapcsolatos polgári per még nem fejeződött be, a megküldési határidő a per jogerős befejezésétől számított 60 nap. A forint alapú, továbbá devizalapúnak nem minősülő devizakölcsönszerződés és lízingszerződés esetében a banknak 2015. augusztus 1. és 2015. szeptember 30. között kell az elszámolást az adósnak megküldeni; a határidőt itt is kitolja a polgári per későbbi befejezése.

Az adós a megküldésre kerülő elszámolással szemben a banknál panasszal élhet 30 napon belül (akadályoztatása esetén a határidő 90 nap). További jogorvoslati fórum – a panasz eredménytelensége esetén – a Pénzügyi Békéltető Testület (amelyre vonatkozó szabályokat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény tartalmazza). A testület határozata bíróság előtt megtámadható.

PhD Dr. Matúz György ügyvéd

Kapcsolódó cikkek:


Digitális bűncselekmének 2. rész – Upskirting
2021. június 16.

Digitális bűncselekmének 2. rész – Upskirting

Mai cikkünkben a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
2021. június 14.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Egy országgyűlési képviselő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek a koronavírus járványra való általános hivatkozással relativizálhatják az adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályokat.

Digitális bűncselekmények 1. rész
2021. június 10.

Digitális bűncselekmények 1. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. Az alábbiakban a műnek a deepfake és a revenge porn témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.