Egyéb helyzet mint védett tulajdonság II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk első részében áttekintett a hatósági és bírósági joggyakorlat kialakulását. Cikkünk második részében pedig az egyéb helyzettel kapcsolatos jogeseteket ismertetünk.

A Hatóság által elutasított beadványok

Zaklatták az oknyomozó újságíró testvérét

A beadványból kiderült, hogy a kérelmező egy felsőoktatási intézmény kollégiumában lakott. A kollégiumot felkereste egy internetes portál két oknyomozó újságírója, egyikük a kérelmező testvére volt. Az újságírók több kollégistától, köztük kérelmezőtől is információkat kaptak a kollégiumról készülő, igen kritikus hangvételű cikk megírásához. A kérelmező testvére mint újságíró, levelezésbe kezdett a kollégium vezetésével is az ott tapasztalt problémákkal kapcsolatban. A kollégium vezetése arra kérte a kérelmezőt, hogy próbálja meg leállítani a cikk megírását, illetve megjelentetését. A kérelmezőnek különféle megbeszéléseken kellett részt vennie, többen őt okolták a cikk megírásáért. Hangsúlyozták, hogy a cikk nyilvánosságra hozása vagy megjelentetése súlyos, negatív következményekkel járhat az intézményre nézve. A kérelmező szerint ez a magatartás megvalósította az Ebktv. szerinti zaklatást.

[multibox]

Az Ebktv. értelmében akkor valósul meg zaklatás, ha az adott személyt az Ebktv. szerinti védett tulajdonsága miatt éri zaklatás, amit a kérelmezőnek kell megjelölni és valószínűsíteni.

A Hatóság álláspontja szerint a kérelmező által ismertetett körülmények kizárólag a kérelmezőre jellemzőek, homogén csoportképzésre nem alkalmasak, nem szolgálnak társadalmi előítéletek alapjául, nem tekinthetők a személyiség lényegi vonásának, tehát kifejezetten egyéni körülményekhez kapcsolódnak. Mindezek miatt nem vonhatók az Ebktv. szerinti egyéb helyzet körébe, ezért a hatóság a kérelmet elutasította, és az ügy további elemeit nem vizsgálta.

Nem alkalmazták gépjárművezetőnek a rendőrt, mert „X” településen lakott

Kérelmező gépjárművezetői állásra jelentkezett egy céghez. Amikor a cég ügyvezetőjének elmondta, hogy „X” településen lakik, korábban rendőr és katona volt, az ügyvezető elutasította. Arra hivatkozott, hogy volt már egy rendőr alkalmazottja „X“ településről, akivel problémák voltak. Kérelmező azt panaszolta, hogy egyéb helyzete miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte.

Az adott munkáltató személyes rokon- vagy ellenszenve, egyéni értékítéleten, tapasztalaton alapuló preferenciái bizonyos tulajdonságokkal, körülményekkel rendelkező személyek vonatkozásában, – önmagukban – nem igazolnak társadalmi előítéletet vagy össztársadalmilag hátrányos helyzetet, a tulajdonságok pedig nem a személyiség lényegi vonásai, ezért a Hatóság  a kérelmet elutasította.

Igazságérzéke miatt nem foglalkozott ügyével a hivatal

Kérelmező és társai egy hivatalt panaszoltak be a Hatóságnál, sérelmezve, hogy a benyújtott kérelmüket nem a törvényes határidő megtartásával kezelték.

A Hatóság a beadvány megvizsgálását követően a panaszosokat írásban tájékoztatta, hogy nem jelöltek meg védett tulajdonságot, ezért a kérelmük nem alkalmas az elbírálásra. Kérelmezők ezt követően újabb beadványt terjesztettek elő, amiben védett tulajdonságként az Ebktv. szerinti egyéb helyzetet jelölték meg. Egyéb helyzetüket akként határozták meg, hogy „közvetlenül érintettek hitelező felekként több cégen keresztül folyó felszámolási eljárásokban, és közérdekű bejelentő kérelmező, ügyféli minőségben”.

A Hatóság a kérelmet tárgyalás mellőzésével elutasította, mert a kérelmezőknek nem volt védett tulajdonsága.

A kérelmezők egyike az elutasító határozat felülvizsgálatát kezdeményezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, arra hivatkozással, hogy lényegi tulajdonsága az igazságérzéke és az, hogy „a valótlannak tartott dolgok valótlansága kiderüljön… igaznak vélt igazság kimondasson”. A bíróság a keresetet ítéletével elutasította.

Felperes a Kúriától a jogerős ítélet felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolásában – egyebek mellett – kifejtette, hogy a felperes védett tulajdonságként „igazságérzékét” jelölte meg, amely egyéni megítélés kérdése, semmi esetre sem egy olyan objektív, tényszerű, csoportképzésre alkalmas, tárgyilagosan igazolható tulajdonság, amely előítéletek alapjául szolgálna, tehát nem tekinthető az Ebktv. értelmében védett tulajdonságnak.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

A csapat szurkolóit vénaszkennerrel azonosítják

Egy futballcsapat néhány szurkolója azt sérelmezte, hogy a panaszban megjelölt sportlétesítményben, a futballcsapat szurkolói számára biztosított szektorokban, kizárólag a csapat szurkolói kártyájának birtokában tekinthetik meg a labdarúgó mérkőzéseket. A kártya kiváltásához és a sportrendezvényre való belépéshez a kártya bemutatása mellett vénaleolvasó szkennerrel is azonosítani kell magukat. Az ellenfél csapat szurkolói részére kialakított vendégszektorban helyet foglalók, valamint a VIP-szektorba jegyet vásárlók azonban vénaszkenneres azonosítás nélkül látogathatták ugyanazon sporteseményeket.

A Hatóság az ügyben hozott határozatában rögzítette, hogy az Ebktv. felsorolása nem tartalmazza a „szurkoló”-t védett tulajdonságként, ezért eldöntendő kérdés volt, hogy védett tulajdonságnak tekinthető-e, ha valaki szurkoló. A Hatóság megállapította, hogy az adott szurkolói minőség esetében össztársadalmi szempontból hátrányos helyzetű, homogén csoportról beszélni nem lehet, a társadalomban az adott csapat drukkereivel szemben negatív előítéletek sem érzékelhetők. Nyilvánvalóan nem befolyásolja továbbá alapjaiban az egyén mindennapi létét, hogy melyik csapatnak szurkol. Ez az egyén döntésén alapuló, nem megváltoztathatatlan jellemző, fennállása nem szükségszerű, és jellemzően látható jegyei sincsenek.

A Hatóság döntésében kifejtette azt is, hogy a „drukkerséghez” hasonló, különböző ízlésbeli, kulturális, szabadidő-eltöltési preferenciák, kedvtelések – pl. gyűjtőszenvedély, valamilyen zenestílus vagy zenei együttes iránti rajongás – védett tulajdonságként kezelése parttalanná tenné a diszkrimináció vizsgálatát. Az Ebktv-ben a védett tulajdonságok felsorolása azért nyitott, mert a folyamatos társadalmi változások megkívánják, hogy olyan – hátrányos helyzetű – csoportok is védelemben részesüljenek, amelyekre a törvény megalkotásakor a jogalkotó nem gondolhatott. Az adott futballcsapat szurkolói a Hatóság megítélése szerint nincsenek kitéve kiszolgáltatottságnak, kirekesztettségnek, társadalmi helyzetük nem hátrányos, ezért e minőségük elismerése védett tulajdonságként nem indokolt.

Ezt a gondolatmenetet követi az Alkotmánybíróság is. az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében garantált diszkriminációtilalom értelmezésekor.

A Hatóság határozatában megállapította a védett tulajdonság hiányát és a kérelmet elutasította.

A kérelmezők a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték, azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a keresetet. Ítéletében kifejtette, hogy a védett tulajdonságok köre előre és maradéktalanul nem meghatározható. A lista ezért exemplifikatívnak minősül. Az e körbe eső mérlegelés azonban nem korlátlan. A felperesek szurkolói minősége ezért, bár nem vitathatóan csoportképző tényező, és elfogadható, hogy meghatározó egyéni tulajdonságuk, de a már kifejtettek szerint nem kapcsolódik hozzá összetett eszmerendszer, amelynek az élet számos aspektusára kihatása lenne, ezért nem minősülhet olyan tulajdonságként, amely a személyiség lényegi vonását jelentené.

Helyi lakossal akarták betölteni az állást

A kérelmező által eljárás alá vont álláshirdetés szerint a b-i strandok csoportvezetői feladatainak ellátására kerestek új munkavállalót. A kérelemhez csatolt hirdetés szerint az állás betöltéséhez érettségi bizonyítványra volt szükség és előnyt jelentett többek közt, ha a pályázó a településen él. Kérelmező B településtől 5 km-re, egy másik településen lakott. Jelentkezését elutasították, mert a munkakört kizárólag a településen állandó lakóhellyel rendelkező személlyel kívánják betölteni. A kérelmező sérelmezte, hogy jelentkezését a b-i lakóhely hiánya miatt utasították el. Egyéb helyzet védett tulajdonságát úgy fogalmazta meg, hogy nincs lakóhelye B településen.

A védett tulajdonságok Ebktv. 8. § alatti felsorolása nem tartalmazza a lakóhelyet, illetve a lakóhely hiányát egy adott településen. Az ügyben ezért eldöntendő kérdés volt a Hatóság számára, hogy az Ebktv. 8. § t) pontja szerinti védett tulajdonságnak tekinthető-e az a körülmény, ha B településen nem rendelkezik lakóhellyel a kérelmező.

A Hatóság a Tanácsadó Testület állásfoglalását vette alapul, amely kifejezetten kitér a lakóhely, illetve földrajzi távolság kérdésére, és nem zárja ki, hogy azt védett tulajdonságként lehessen értékelni. Ehhez az értékeléshez azonban a Hatóság álláspontja szerint további olyan feltételek is szükségesek, amelyek az egyéb helyzetre történő hivatkozáskor minden esetben vizsgálandók. Nevezetesen: az adott helyzet alapján létezik-e a társadalomban olyan homogén csoport, amely hátrányos helyzetűnek minősül és vele szemben előítélet nyilvánul meg.

A Hatóság álláspontja szerint a társadalomban általánosságban nem alkotnak homogén csoportot azok, akik nem lakosai egy adott településnek. Nem lehet megállapítani azt sem, hogy a B településen lakóhellyel nem rendelkezőkkel szemben egységesen létezne előítélet. A saját településhez ragaszkodást, illetve a lokálpatriotizmust nem lehet minden településen élővel szemben előítéletnek tekinteni. Kérelmező lakóhelye ráadásul ugyanazon Balaton-környéki régióba tartozik, mint B település. A két település szomszédos, ezért a hátrányos helyzetet megalapozó regionális eltérésről, sőt földrajzi távolságról sem lehet szó.

Hatóság hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság ítéletére, amely szerint nem épül be a személyiségbe, és így a személyiség lényegi vonása sem lehet olyan körülmény, amellyel az egyén lakóhelyének földrajzi helye határozható meg.

A Hatóság a fentiek alapján megállapította, nem tekinthető védett tulajdonságnak, hogy kérelmező nem B település lakója, ezért védett tulajdonság hiányában a kérelmet elutasította.

Szőke haja és szülei fellépése miatt buktatták meg történelemből

A kiskorú kérelmező törvényes képviselője a kérelmezőre nézve sérelmesnek tartott helyzetet, a következőkkel hozta összefüggésbe: szőke hajszín, állandó feleltetés fegyelmezési és oktatási szándékkal, a szülő kiállása gyermeke mellett.

A Hatóság az ügyben hozott határozatában megállapította, hogy az egyéb helyzet nem lehet azonos a sérelemmel.

A Hatóság álláspontja szerint sem a szülő magatartásával, sem a tanár számonkérési módszerével kapcsolatosan nem állapítható meg, hogy körülhatárolható a társadalomban egy homogén csoport, mely ezen ismérvvel rendelkezik, vele szemben társadalmi előítéletek léteznek, és hátrányos helyzetben van és a hajszín szintén nem tekinthető ilyennek, ezért a hatóság a kérelmet elutasította.

Egyedülálló karaktere miatt nem vették fel a színi tanodába

A kérelmező felvételi vizsgán vett részt egy középiskolai színi tanodában, ahol korábban úgy tájékoztatták, hogy a külső adottságokat tekintve nincs feltétel a jelentkezőkkel szemben. A vizsgát követően két további jelentkezővel együtt közölték vele, hogy nem vették fel. A kérelmező elutasítását azzal indokolták, hogy karaktere olyan szinten egyedülálló, hogy a felvételiztetők szerint főszerepek eljátszására nem megfelelő. A kérelmező Kijelentette, hogy a felvételiztetők ítélkezése szubjektív volt, ezért kérte, hogy a Hatóság lépjen fel az iskola felvételi vizsgájának szubjektív módja ellen.

A Hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a kérelmező nem hivatkozott az Ebktv 8.§-ban foglalt egyik tételesen felsorolt védett tulajdonságra sem, ilyen a panaszából sem volt kiolvasható. Hátrányos megkülönböztetésének alapjaként egyedülálló karakterét, külső megjelenését jelölte meg, amely azonban nem tekinthető a joggyakorlat által kimunkált egyéb tulajdonságnak, tekintettel arra, hogy az általánosságban megjelölt karakter, külső megjelenés nem lényeges vonása a személyiségnek, nem alkalmas homogén csoportképzésre, általánosításra, és különösen nem takar a társadalmi előítélet alapjául szolgáló védett tulajdonságot. A Hatóság a kérelmet elutrasította.

Mesterfokozat megszerzése után sem változtattak a gyógypedagógus besorolásán

Kérelmező, mesterfokozatot és szakképzettséget szerzett. Sérelmezte, hogy a munkáltatói jogokat gyakorló tankerület a mesterfokozat megszerzése ellenére sem sorolta magasabb fizetési kategóriába, valamint végzettségét nem ismerte el egyetemi végzettségnek, és továbbra is főiskolai besorolás alapján kapta a fizetését. Álláspontja szerint azért részesült másoknál kedvezőtlenebb bánásmódban, mert gyógypedagógusként nem tekintik egyenrangúnak az általános pedagógusokkal. Kérelmében a gyógypedagógus végzettséget jelölte meg, mint az Ebktv. szerinti védett tulajdonságot.

A Hatóság szerint az a tény, hogy a kérelmező foglalkozása gyógypedagógus, nem minősíthető személyisége lényeges vonásának és nem takar a társadalmi előítélet alapjául szolgáló védett tulajdonságot, ebből következően nem tekinthető az Ebktv. 8. §-a szerint egyéb tulajdonságnak.

A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező a sérelem bekövetkezésekor nem rendelkezett az Ebktv. szerinti védett tulajdonsággal, ezért a kérelmet elutasította.

Jogesetek az egyéb tulajdonság megsértésére

Nem nyitott számlát a bank a „szexmunkásoknak”

A kérelmezőként fellépő civil szervezet azért panaszolt be egy bankot, mert nem kötöttek vele bankszámlaszerződést. A kérelmező előadta, hogy képviselője számlanyitási szándékkal kereste fel az egyik bankfiókot. Kitöltötte a szükséges nyomtatványokat és a szervezet dokumentumaival együtt átadta a banknak. A banki ügyintézést követő 45 percen belül felhívták a kérelmezőt telefonon, és közölték vele, hogy a bank üzletpolitikai okokból nem kíván a szervezettel szerződést kötni.

A kérelmező szerint a szerződéskötés megtagadásának az lehetett az oka, hogy – nevéből is megállapíthatóan – a szexmunkások és a prostitúcióra kényszerített emberek érdekében fejt ki segítő tevékenységet. Álláspontja szerint a szervezet elnevezése, tagjainak vélt foglalkozása, vélt nemi identitása és vélt társadalmi származása miatt a bank hátrányosan megkülönböztette. A bank az eljárásban úgy nyilatkozott, hogy kérelmező számlanyitási kérelmét üzletpolitikai döntés miatt utasította el. Az ügyben a Hatóság tárgyalást tartott, amelyen a bank képviselője előadta, hogy a számlanyitási kérelemhez kapcsolódóan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmtv.) alapján kötelessége volt átvilágítani a kérelmező szervezetet. A kérelmező átvilágítását végző munkatárs hibázott, túlértékelte a kockázatokat. Kijelentette, hogy nem a kérelmező szervezet elnevezése miatt tagadták meg a számlanyitást. A bank kérelmet értékelő munkatársa az alapító okiratból arra következtetett, hogy a kérelmező civil szervezet „esetlegesen a Büntető Törvénykönyvbe ütköző magatartást megvalósító csoportokkal tart kapcsolatot”.

A Hatóság elfogadta védett tulajdonságként, hogy a kérelmező civil szervezet elnevezéséből, illetve abból adódóan, hogy szexmunkások érdekében fejt ki tevékenységet, rendelkezik olyan jellemzővel, amely az Ebktv. 8. § t) pontja alapján egyéb helyzetnek tekinthető. Tekintettel arra, hogy a kérelmező a szexmunkások érdekében tevékenykedik, ezzel összefüggésben helyzete az Ebktv. 8. t) pontja szerinti egyéb helyzet fogalma alá vonható. A Hatóság megállapította, hogy kérelmezőt hátrány érte, amikor az eljárás alá vont bank megtagadta tőle a bankszámla megnyitását.

A Hatóság álláspontja szerint annak alátámasztására, hogy az eljárás alá vont bank megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, nem elégséges általánosságban a Pmt. rendelkezéseire, illetve arra hivatkozni, hogy más szervezetek és magánszemélyek is fennakadnak az ügyfél-átvilágítás szűrőjén, és számlanyitási kérelmüket elutasítják. A kimentés alapjául szolgáló körülményeket konkrétan kell megjelölni és bizonyítani, ezt azonban az eljárás alá vont bank a Hatóság kifejezett felhívására sem tette meg.

A Hatóság megállapította, hogy a bepanaszolt bank a kérelmezővel szemben annak egyéb helyzete miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért 1.000.000 Ft bírságot szabott ki.

A kölcsönzött munkavállalónak kevesebb volt a fizetése, egyéb juttatása

A kérelmező azért fordult a Hatósághoz, mert kölcsönzött munkavállalóként kevesebb a munkabére és egyéb juttatásai, mint a kölcsönvevő munkáltatónál közvetlenül alkalmazott, azonos munkát végző munkavállalóknak.

A kölcsönvevő munkáltató védekezésében arra hivatkozott, hogy az adott ügyben a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel, az eset munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A Hatóság megállapította, hogy az Mt. Egyenlő bánásmód követelménye címmel írja elő, hogy a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára a munkabér összegére, és az egyéb juttatásokra vonatkozóan biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. A Hatóság az Ebktv. és az Mt. együttes alkalmazásával megállapította, rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy a munkáltatók betartották-e az egyenlő bánásmód követelményét a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott és a kölcsönvevő saját munkavállalói között.

A kölcsönvevő munkáltató hivatkozott arra is, hogy kérelmező nem rendelkezett védett tulajdonsággal.

A hatóság egyéb helyzet védett tulajdonságként értékelte a kérelmező kölcsönzött munkavállalói státuszát.

A Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét mindkét munkáltató esetében megállapította. A Hatóság a jogsértő magatartás tanúsításának megtiltása, és a határozat nyilvánosságra hozatala mellett szankcióképpen mindkét munkáltatót kötelezte bírság megfizetésére is.

Nem biztosította az iskola a tanulási zavarral küzdő testvérpár fejlesztését

Panaszt nyújtott be egy szülő a hatósághoz, mert az iskola nem biztosította tanulási zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekei számára a szükséges fejlesztést. A gyermekek súlyos tanulási zavarára tekintettel a szakértő 2014 elején előírta a fejlesztést, arra azonban a fejlesztési napló szerint csak a 2014/15-ös tanévtől került sor.

A szakértői vélemény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a kiskorú kérelmezők esetében fennálló súlyos tanulási zavarra tekintettel állapította meg a sajátos nevelési igényt. A Hatóság a gyermekek sajátos nevelési igényét, súlyos tanulási nehézségét értékelte egyéb helyzet védett tulajdonságként.

A Hatóság megállapította, hogy a bepanaszolt iskola a kiskorú kérelmezők egyéb helyzetével összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a gyermekek számára hónapokon keresztül nem biztosította a szakértői véleményben előírt fejlesztést. Határozatában a hatóság a jogsértő magatartás megtiltása mellett szankcióképpen bírságot is megállapított. A határozat bírósági felülvizsgálatát egyik fél sem kérte.

A német nyugdíjasok csak teljes áron vehették igénybe a fürdő szolgáltatásait

A kérelmező azért fordult a Hatósághoz, mert német állampolgárságú nyugdíjasként – a magyar nyugdíjasoktól eltérően – csak teljes áru jeggyel használhatta a bepanaszolt fürdő szolgáltatásait. Véleménye szerint a fürdő vele szemben állampolgárságára tekintettel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

A bepanaszolt fürdő arra hivatkozott, hogy a nyugdíjas kedvezményt kizárólag azok vehetik igénybe, akik igazoltan nyugdíjasok, megjegyezve, hogy egységes nyugdíjas igazolvány Európa számos országában nem létezik. Ezen túlmenően továbbra is „folytatni szeretné az Európai Uniós csatlakozás előtt megkezdett gyakorlatát”, hogy valamennyi nyugdíjas magyar állampolgár kedvezményes jeggyel látogathassa a fürdőt. A kedvezmény korhatárhoz kötése nem valósítható meg, mivel egy átlagos nyugdíjkorhatárral az Európai Uniós állampolgárok méltánytalanul széles körét juttatnák előnyhöz. Úgy vélte, hogy eljárása nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság határozatában utalt arra, hogy az EK-Szerződés 12., 46., illetve 49. cikke, illetve az Európai Bíróság számos ítélete szerint tilos az állampolgárságon alapuló bármiféle hátrányos megkülönböztetés a Szerződés által szabályozott területeken, így a szolgáltatásnyújtás területén is. Ezen túlmenően az Ebktv. is tiltja az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A Hatóság megállapította, hogy az állampolgárság az Ebktv. 8.§ (t) bekezdése szerinti egyéb helyzetnek minősül, és a fürdő a kérelmezők egyéb helyzetével összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

Tekintettel arra, hogy a hatóság a bepanaszolt fürdő hasonló jogsértését már egy korábbi eljárásában is megállapította, a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésén, a jövőbeli jogsértéstől való eltiltáson és a határozat közzétételén túl, a fürdőt 1.500.000 forint összegű bírság megfizetésére is kötelezte.

A bank elutasította a járadékos státuszú kérelmező hitelkérelmét

A kérelmező azzal a panasszal fordult a Hatósághoz, hogy egy bank hátrányosan megkülönböztette, amikor járadékos státusza miatt elutasította a hitelkártya-kérelmét.

A bank az eljárásban úgy nyilatkozott, hogy a hitelkártya igénylését bankárhiba miatt nem dolgozták fel.

A Hatóság megvizsgálta, hogy a kérelmező rendelkezik-e védett tulajdonsággal. Megállapította, hogy a járadékos státusz védett tulajdonságnak tekintendő. Kiemelte, hogy a teljesítőképesség csekély volta sztereotípiaként kapcsolódik a járadékos léthez.

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező megfelelt a hitelkártya-igénylés feltételeinek. Nem fogadta el kimentésként a bank hivatkozását, hogy bankárhiba miatt nem rögzítették a hitelkérelmet, mivel a pénzintézet maga csatolta az igénylés képernyőfelvételét a berögzített kérelemmel. Bankárhibát igazoló bizonyítékot a bank nem terjesztett elő, noha a bizonyítási teher az ő oldalán jelentkezett.

A Hatóság megállapította, hogy a bank a kérelmező egyéb helyzetével, járadékos státuszával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Szankcióképpen eltiltotta a pénzintézetet a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, 1.000.000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte, és elrendelte a jogsértést megállapító, a jogsértő nyilvános adatainak kivételével anonimizált határozat nyilvánosságra hozatalát 30 nap időtartamra. Bírósági felülvizsgálatot a felek ebben az ügyben sem kezdeményeztek.

(ebh.hu)

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

---