Elállás az üdülőhasználati szerződéstől

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a szerződést kötő felek célja az egyidőben létrejött több, egymáshoz szorosan kapcsolódó szerződés megkötésével az időszakos üdülőhasználati jog átruházására, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére irányult, a fogyasztó a szerződés megkötésétől, egy példányának a részére történő átadásától számított 15 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől – állapította meg a Szegedi Ítélőtábla.

Az ügy előzményei

2011. május 16-án R.Á. üdülőhasználati szerződést kötött I. Kft.-vel egy előadás meghallgatása alatt. Az egyidejűleg kitöltött jelentkezési lap szerint – annak aláírásával – felvételi kérelmet nyújtott be a felperes által szervezett és működtetett RSI Klub tagjainak sorába. Az okirat tartalmazta, hogy a felperes a klub tagjai részére az Interval International tagsági szolgálatnál deponálási és csereügyekben helyette és nevében fog eljárni a jelentkezési lap aláírásával adott meghatalmazás alapján. Rendelkezésére bocsátották az RSI Klubtagság Általános Szerződési Feltételeit is. R.Á. ezzel egyidőben a felperesnek 150 000 Ft-ot, majd az Interval International társaságnak 750 000 Ft-ot, míg az I. Kft-nek 80 000 Ft-ot megfizetett.

R. Á. 2011. május 25-én kelt nyilatkozatával a megkötött szerződésektől elállt, egyben kérte a teljesített összegek visszafizetését. Az elállás alapján az Interval International társaság és az I. Kft. a részükre kifizetett összegeket visszautalta, a felperes azonban attól elzárkózott. 2011. június 6-ai válaszlevelében tájékoztatta az ügyfelet, hogy elállásra sem szerződésnél, sem jogszabálynál fogva nem jogosult; az RSI klubtagság az üdülőhasználati szerződéstől független szolgáltatásokat nyújt, az önállóan is megköthető.

R. Á. 2011. július 20-án az alpereshez fordult, kérve a békéltető testületi eljárás lefolytatását. Az alperes ajánlásával elhívta a felperest, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse vissza a fogyasztó által klubtagsági díj címén 2011. május 16-án készpénzben befizetett 150 000 Ft-ot. mivel a megkötött klubtagsági szerződés semmis. Álláspontja szerint a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet alkalmazásának van helye, mivel a szerződéskötésre a felperes telephelyén kívül került sor. A fogyasztó a jogszabályban meghatározott 8 napos határidőn belül állt el a szerződéstől, így azt „semmisnek” kell tekinteni.

A felperes keresetében az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint a hivatkozott Korm. rendelet alkalmazásának nincs helye, mivel a szerződéskötésre a felperes fióktelepén, azaz nem telephelyén kívül került sor.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint határozata az irányadó jogszabályoknak megfelelt. Hangsúlyozta, a felperes és R.Á. között a szerződés megkötésére üdülőhasználati szerződés hiányában nem került volna sor. Az ügyfelet az elállás joga megillette, amit szabályszerűen gyakorolt. Lényegesnek tartotta, hogy a jelentkezési lapon csak a felperes budapesti székhelye került feltüntetésre, a rendezvény helyszíne, mint fióktelep nem. A hotel rendezvénytermét telephelynek vagy fióktelepnek tekinteni egyébként sem lehet.

Az elsőfokú bíróság megállapításai

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában úgy foglalt állást, hogy a szerződés megkötésének körülményeiből következően alkalmazni kell a 85/577/EGK tanácsi irányelvet és a fogyasztó számára fokozott védelmet kell nyújtani. Megállapította, hogy az I. Kft., valamint a felperes és a fogyasztó között létrejött szerződések szorosan összefüggnek. Irányadó a felek jogviszonyában a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet, melynek 4. § (1) bekezdése értelmében a fogyasztót megillette a felperessel megkötött szerződéstől való – indokolás nélküli – elállás joga. Ezen túlmenően amennyiben a felperessel kötött szerződés az I. Kft.-vel fennálló jogviszonytól elkülöníthető, önálló szerződésként kezelhető lenne, az megbízási szerződésként minősülne, amelyet a megbízó a Ptk. 483. § (1) bekezdése értelmében bármikor, azonnali hatállyal felmondhat. A fogyasztó elállása valójában felmondásnak minősül, amely a szerződést megszüntette. Mivel a felperes megbízotti tevékenységet ténylegesen nem végzett, megbízási díj nem illeti, az a fogyasztónak visszajár.

Az ítélőtábla megállapításai

Az ítélettel szemben, annak megváltoztatása és a keresetnek történő helyt adás érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy a perbeli esetben nem a telephelyén kívül történt a szerződéskötés, ezért sem a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet, sem a 85/577/EGK tanácsi irányelv nem alkalmazható. Ezen túlmenően jogilag értelmezhetetlennek tartotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, miszerint a fogyasztóval az adott időpontban létrejött – az I. Kft. és a felperes által vele megkötött – szerződések egymással szorosan összefüggenek. Kiemelte, a felperes és a fogyasztó között nem megbízási jogviszony jött létre, amelyre többek közt – álláspontja szerint – az utal, hogy azt maga az elsőfokú bíróság is az üdülőhasználati joggal összefüggő szerződésként említette ítéletében.

A fellebbezés alaptalan.

A szerződéskötés körülményeiből, a szerződések létrejöttét célzó rendezvény meghívójából, programjából kétséget kizáróan megállapítható, hogy a fogyasztó üdülőhasználati („üdülési”) jogot kívánt vásárolni; az ezt értékesítő gazdasági társaság és egyben a felperes képviseletében eljáró H.Z. ilyen „üdülési” jogot értékesített. Az RSI tagsági szerződés megkötésére nem önállóan, hanem az üdülőhasználati szerződéshez járulékosan kapcsolódva került sor. Ez a járulékosan létrejött szerződés teszi lehetővé kiegészítő szolgáltatásaival – többek közt – a megszerzett üdülőhasználati jog cseréjét és egyéb szolgáltatások kedvezményes igénybevételét. A szerződés – ahogyan arra a felperes utalt – önállóan is megköthető, de a perbeli esetben egyértelműen az azonos időpontban létrejött üdülőhasználati szerződéshez kapcsolódott: az így megszerzett időszakos üdülési jog hasznosítását, az üdüléssel szokásosan együtt járó szolgáltatások elérését tette lehetővé, illetőleg könnyítette meg. A rendezvény célja is az annak helyszínéül szolgáló szálloda – még épülőfélben lévő – kétszemélyes apartmanjára vonatkozó üdülési jog értékesítése volt. Ezt az értelmezést támasztja alá az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződéseket szabályozó, a perbeli időszakban hatályos 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) is, amely az üdülőhasználati joggal való rendelkezés lehetőségéről – többek közt azok cseréjéről – szóló tájékoztatást a szerződés kötelező tartalmi elemeként írja elő [7. § (1) bek. k) pont].

Mivel a szerződést kötő felek célja az egyidőben létrejött több, egymáshoz kapcsolódó, összességében komplexitást mutató szerződés megkötésével az időszakos üdülőhasználati jog átruházása, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele, nyújtása volt, jogviszonyukra ez a jogszabály irányadó. A Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a fogyasztó a szerződés megkötésétől és egy példányának a részére történt átadásától számított 15 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.

A felperes elállása e határidőn belüli, ugyanakkor a jogszabályoknak egyebekben is megfelelt, így az a teljes jogviszonyt valamennyi, az üdülőhasználati jog megszerzéséhez kapcsolódó, járulékos ügyletre kiterjedően, egységesen bontotta fel, melynek következtében a már teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 319. § (3) bek.]. Mindezek alapján a visszafizetésre kötelező alperesi ajánlás – végeredményét, lényegét tekintve – jogszerű volt függetlenül attól, hogy a szerződés „semmisségére” vonatkozó téves indokot tartalmaz.

A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését – eltérő jogi indokolás mellett – a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Szegedi Ítélőtábla Pf. I. 20 061/2012.)

A döntés teljes egészében a Döntvénytáron vagy a BDT folyóirat 2013. évi 10. számában olvasható.

---