Elismerés a jogászoknak az innováció jegyében

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. december 7.
Rovat:

Innováció, ügyfélközpontúság és példaértékűség: E három fő szempont alapján értékelte a beérkezett pályázatokat a Jogászdíj bírálóbizottsága. Interjúnkban Tóth Gáborral, a Wolters Kluwer Kft. ügyvezető igazgatójával, a bírálóbizottság tagjával beszélgettünk az idei tapasztalatokról, a beérkezett pályázatokról, az elbírálás folyamatáról, ezzel kapcsolatos élményeiről


2017-ben immár második alkalommal írták ki a Wolters Kluwer Jogászdíj pályázatot és november 30-án a díjátadó gála is lezajlott. Mesélne a tapasztalatokról?

Nagyon pozitív volt a fogadtatás, ebben az évben közel 70 pályázat érkezett. Sikerült megvalósítani céljainkat, egyrészt, hogy a jogászok Magyarországon is elismerést kapjanak jogi munkájuk és jogászi tevékenységük megbecsüléseképpen, másrészt pedig, hogy a díjjal a nagy irodák mellett a kis és közepes méretű irodákat is megszólítsuk. A pályázók és a díjazottak között egyaránt szerepelnek a piacvezető nagy irodák mellett kisméretű ügyvédi irodák és társulások is.

A pályázatok elbírálása során olyan szempontokat, kritériumokat alakítottunk ki, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy elfogadott legyen a díj. Nem a legnagyobb értékű ügyet vagy a legnagyobb csapatot díjaztuk, hanem a jogászi munka során felmutatott új, egyedi gondolatokat, előre mutató szakmai elképzeléseket, adott esetben technikai vagy egyéb innovációkat. Az innováció fogalma az, amelyben – úgy véljük – összemérhető az egyéni ügyvédek, illetve a kisebb és nagyobb ügyvédi irodák és jogászok teljesítménye. Ugyanez a fogalom teremt közös keretet a vállalati jogászok, a jogtanácsosok teljesítményének értékelésére is.

Idén a tavalyi évhez képest új kategóriák is meghirdetésre kerültek. Mi a koncepció a kategóriák meghatározásánál?

A jogi munka nagyon sokrétű, sok területen végeznek kiemelkedő munkát a jogászok, és egyszerűen lehetetlen minden évben minden területen díjat osztani. Ugyanakkor egy év sok esetben nem ad elegendő időt, lehetőséget arra, hogy új, kiemelkedő eredmények születhessenek, hiszen vannak olyan ügyek és esetek, amelyek akár több évig is elhúzódnak. Továbbá szeretnénk, ha minden évben újabb és újabb szakterületek mutathatnák meg magukat Magyarország és a régió előtt.

Az idei év kategóriáinak meghatározásánál meghallgattuk és beépítettük azokat a konstruktív javaslatokat is, melyek a jogi szakma képviselőitől érkeztek. Célunk, hogy ténylegesen biztosítsuk annak lehetőségét, hogy minden jogterület képviselője megmutathassa kiváló tevékenységét.

Ezért is indítottunk el idén három új kategóriát. A vitarendezés és az elvi jelentőségű ügyek jogterületeken átívelő kategóriák, amelybe széles körből érkeztek pályázatok. Az év fiatal tehetsége kategória meghirdetésével pedig célunk, hogy a jelöléssel figyelmet kapó valamennyi fiatal tehetsége további kimagasló teljesítményben nyilvánuljon majd meg, és adottságaik, átlagon felüli szorgalmuk révén a jogászi szakma meghatározó szereplőivé váljanak.

A Wolters Kluwer nemzetközi cég. Más országok is tervezik, hogy megrendezik a Jogászdíjat?

Vannak olyan országok, ahol nem a Wolters Kluwer rendezésében, de már vannak hasonló díjak és kezdeményezések, van, ahol még nincs ilyen. Érdeklődnek a díj iránt más országok is, és igen, elképzelhető, hogy a díjat a későbbiekben a régió más országaiban is meghirdetik.

Idén hány pályázat érkezett és kik pályáztak?

Közel 70 pályázati anyag érkezett, és a legtöbb kategóriában nagyon színes a pályázók köre. Az egyszemélyes ügyvédi irodák és a legnagyobb nemzetközi irodák egyaránt adtak be pályázatokat. Mindez azt mutatja, hogy az elképzelésünk helyes és jó úton járunk.

(A jelöltek és nyertesek listája megtekinthető a Jogászdíj oldalán. – a szerkesztő)

Volt olyan kategória, amelyre kiemelten sok pályázat érkezett?

Tavaly a munkajogi kategóriában volt a legnagyobb versengés, idén pedig az adójog, a versenyjog és a vitarendezés volt nagyon népszerű. Kiemelten örülünk annak, hogy nagyon sokan indultak Az Év fiatal tehetsége kategóriában is. Kis csalódást jelentett az idei évben, hogy kevesebb jogtanácsosi pályázat érkezett. Ebben talán az új ügyvédi törvény miatti átalakulás is szerepet játszhatott, elképzelhető, hogy az ezzel kapcsolatos elfoglaltságok háttérbe szorították a pályázatírást.

Tóth Gábor köszönti a vendégeket a Jogászdíj díjátadó gálaestjén

Mi volt az a különbség, többlet, ami a nyertes pályázatokban megvolt a többihez képest?

A pályázatok bírálatakor az egyik fő szempont az innováció. Az innováció fogalma, illetve hogy pontosan mit is jelent ez a jogi munkában, már tavaly és idén is nagyon foglalkoztatta a pályázókat. Éppen ezért a 2017-es szabályzatban igyekeztünk támpontokat adni ehhez. Legjobban azonban maguk a nyertes pályázatok fogják demonstrálni, hogy mit is jelent a jogi innováció fogalma. Ez az a bizonyos többlet, mely megmutatja, hogy igenis van lehetőség új gondolatokra, egyedi megközelítésekre egy-egy eset kapcsán, mellyel megváltoztatható egy kialakult jogalkalmazási mód és ezáltal sikerre vihető az ügyfelek érdeke.

Tavaly több pályázat és nyertes is volt technológiai innováció téren, idén ebből kevesebb volt, ugyanakkor nagyon izgalmas jogi innovációkkal találkozhattak és találkozhatnak azok, akik követték a díjkiosztót és az Ügyvédvilág januárban megjelenő Jogászdíj lapszámát.

A pályázatok bírálatakor a fentieken kívül még másik két szempont is jelentős szerepet játszott: az ügyfélközpontúság és a példaértékűség. Az ügyfélközpontúság tekintetében azt vizsgáltuk, hogy a pályázatban bemutatott tevékenység mennyiben teszi könnyebbé az ügyfél életét, hogyan növeli az ügyfél versenyelőnyét a piacon és milyen széles körét érinti az ügyfeleknek. A példaértékűség körében pedig az képezte a bírálat tárgyát, hogy a pályázatban bemutatott tevékenység példaként szolgálhat-e a hivatásgyakorlás szempontjából.

Volt olyan mozzanata a bírálatnak, ami emlékezetes marad?

Összességében elmondhatom, hogy az elbírálás folyamata alapvetően egy izgalmas és megtisztelő feladat, ugyanis egyedül a bírálók férnek hozzá a teljes pályázati anyagokhoz. Szerencsére olyan minőségű pályázatok érkeztek, hogy a bizottság munkája nem volt könnyű, voltak meglepetések, viták, hogy melyik pályázat a legjobb. Nehéz volt eljutni oda, hogy meglegyenek a kategóriák győztesei. Ugyanakkor a vitás kérdésekben nagy segítségünkre volt a pályázati szabályzat, amely egyértelműen kijelölte számunkra az értékelés szempontjait. A bizottság tagjai pontozásos módszerrel értékelték ezeket a szempontokat (innováció, ügyfélközpontúság, példaértékűség), majd az összesítés alapján született meg a végső rangsor.

A bírálóbizottsági munkában nem csak jogászok vettek részt. Milyen szempontokat tudtak belevinni az értékelésbe a cég üzleti vezetői?

Nem jogászként az ügyfél hangja és az ügyfélközpontúság a legfontosabb, ez az a plusz, amit hozzá tudtunk adni. A jogászi munka nem egy légüres térben zajlik, vannak megbízók, ügyfelek, akiket képviselnek a jogászok, vagy a saját cégüket a jogtanácsosok.

Mit vár a jövő évtől?

A díjátadó után átbeszéljük az idei tapasztalatokat, levonjuk a következtetéseket és beépítjük ezeket a következő évi pályázati kiírásba. Alapvetően a Jogászdíj már stabil alapokon áll és ezt építjük tovább. Ahogy a pályázóktól elvárjuk az innovációt, úgy mi is folyamatosan újragondoljuk, javítjuk és fejlesztjük a díjat, de az alapkoncepció marad. A fő feladatunk mindenképpen az, hogy még több jogász számára elérhetővé tegyük a díjon való részvételt és meggyőzzük őket, hogy érdemes indulni a pályázaton.


Kapcsolódó cikkek:


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.