Elkötelezett híve vagyok a régi bírósági épületek megmentésének

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei tavasz a birtokbavétel és egyben a tervezés időszaka a budapesti igazságszolgáltatás életében. Az erre kijelölt egységek befejezik a költözést: elfoglalják új közös székházukat a Margit híd budai hídfőjénél. A Fővárosi Törvényszék elnökének szavai szerint a tízezer négyzetméter alapterületű, négyszintes Tölgyfa utcai épület a bírósági szervezet egyik büszkesége.
Fazekas Sándor elmondta még: a Pesti Központi Kerületi Bíróság tízéves rekonstrukciója után idén megkezdődhet a Fővárosi Törvényszék épületének teljes felújítása. Az elnök szükségesnek látja azt is, hogy új elhelyezést keressenek az óbudai bíróság számára.

►Önt a Pesti Központi Kerületi Bíróság, majd a Fővárosi Törvényszék elnökeként eddig leginkább az igazságügyi negyedben, a Markó utcában és környékén láthatták az ügyfelek és a szakma képviselői. Mostantól azonban valószínűleg mind gyakrabban tűnik majd fel a Duna másik partján, a Tölgyfa utcában. Az ugyanis már tény, hogy a jövőben a budapesti bírósági szervezet jelentős része itt dolgozik. Mit tudhatunk a Margit-ház elnevezésű épület megszerzéséről?

A Tölgyfa utcai ingatlan egy évvel ezelőtt vált ismertté számunkra. Azt megelőzően, 2012–2013-ban folyamatosan kerestük a megfelelő székházat az OBH elnökével. ­Sorra jártuk a szóba jöhető budapesti építményeket, amelyek részben állami tulajdonban vagy bérleti konstrukció keretében kerülhettek volna a birtokunkba. Elsődleges célunk az volt, hogy egységes elhelyezési lehetőséget teremtsünk a 2013. január 1-jétől működő Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak.

►A Fővárosi Törvényszék az adatok szerint a kerületekben és saját első-, s másodfokú fórumain hétszáznegyven bírót és kétezer más munkatársat foglalkoztat. Korábban még arról volt szó, hogy legnagyobb szervezeti egysége, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) több részre bomlik: néhány kerület kiválik belőle, s az ő számukra új elhelyezést kell találni. Megváltozott ez a koncepció?

Igen, a régebbi elképzelés módosult. Ennek oka alapvetően az volt, hogy jelentősen mérséklődött a PKKB hatalmas ügyfor­galma, az eljárások száma lényegében már nem haladja meg a kerületek átlagát. Ezt nem utolsósorban jogszabály-módosítással lehetett elérni. Több ügyben megszűnt a PKKB kizárólagos illetékessége. A közleke­dési büntetőügyekben és a fiatalkorúak bűnpereiben például már a többi kerület és valamennyi járásbíróság is ítélkezhet. A központi járásbíróság, vagyis a tíz kerü­letet kiszolgáló PKKB ebből a szempontból most egy a kerületi bíróságok közül. Az ügyek arányos megoszlásához hozzájárult a szabálysértési értékhatár módosítása is. Mindezen okok miatt a PKKB egységének megbontására már nem volt szükség. Feladatunk ezért a közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve a regionális kollégium elhelyezése maradt.

►Végül hogyan választották ki az épü­letet?

Legalább 50–60 ingatlant megnéztünk, mire a második kerületben rátaláltunk egy magánszemély tulajdonában lévő Tölgyfa utcai épületre. A tíz éve készült ház kiváló álla­potú volt a megtekintéskor is. Egy bank használta korábban, s megtudtuk, hogy nem csak bérletről lehet szó, hanem adásvételről is. Ez nagyon felkeltette az érdeklődésünket, már csak azért is, mert az épület közel volt a munkaügyi és a közigazgatási szakágak által használt székházakhoz. A költözés így eleve gyorsabbnak és olcsóbbnak mutatkozott. Az természetesen hozzá tartozik, hogy a bíróság, illetve az Országos Bírósági Hivatal a mai szabályok szerint csak kezelő lehet, a tulajdonjogot tehát előzetesen a magyar államnak meg kellett szereznie. Ebben nagy segítséget kaptunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, s az ingatlant végül tavaly 3,6 milliárd forintért megvásárolta a magyar állam, ezután válhatott vagyonkezelővé a Fővárosi Törvényszék.

►Kérem, mutassa be az épületet.

Az ingatlan négyszintes, tízezer négyzet­méter alapterületű. Megjegyzem: így már eleve nyilvánvaló volt, hogy a közigazgatási és munkaügyi ügyszak elhelyezésén túl is perspektívát kínál számunkra. Ezért vetődött fel az a gondolat, hogy költöztessük ide a jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróság égisze alatt működő szabálysértési részleget, valamint a végrehajtási csoportot. Hozzá kell tennem: már 2012-ben megfo­galmazódott az az elképzelésünk, hogy a szabálysértési ügyekben egységes, centralizált jogalkalmazást kellene bevezetni Budapesten. Akkor a kerületek még külön-külön intézték a szabálysértési ügyszakhoz érkező peres és nem peres ügyeket. Idén januártól aztán lehetővé vált, hogy kizárólagos illetékessége alapján az összes hasonló első fokú ügyet a PKKB dolgozza fel a fővárosban. Az új épület területi adottságai ezek után módot adtak arra, hogy az elsőfokú szabálysértési ügyekben eljáró PKKB-s titkárok és ügyintézők is a Tölgyfa utcában kapjanak helyet. Az előzményekről tudni kell azt is, hogy a harmadik költözködő egység, a végrehajtási csoport a Bajza utcában működött, egy erősen leromlott épületben, az ügyfelek fogadása, az ügyintézés sokkal nehezebben ment. Összességében azt mondhatom: a Tölgyfa utcai épület kisebb átalakítások után ma a Fővárosi Törvényszék legkorszerűbb, legszebb új ingatlana. Az utóbbi húsz esztendőt figyelembe véve a mostani az egyik legnagyobb ingatlanprojektje a budapesti igazságszolgáltatásnak.

►Kérem, szóljon a részletekről is: milyen körülmények fogadják a Tölgyfa utcai épületben az ügyfeleket, a jogi képviselőket és természetesen a bírákat, titkárokat, ügyintézőket.

A székház nem csak szép, de komfortos is. Az érdeklődők a belépés után a tárgyalások helyéről és az egyéb általános tudnivalókról az ügyfélcentrumban kapnak informá­ciót. A bírói dolgozószobák az épület má­sodik és harmadik emeletén vannak, a tárgyalótermeket az első emeleten helyeztük el. Az érintettek az első emeleti külön ­ügyfélszolgálaton kérhetik, hogy betekinthessenek az iratokba. A dokumentumokat ugyanitt olvashatják el, azt követően, hogy a kezelőirodák eljuttatják az aktákat az ügyfélcentrumhoz.

Mediációs helyiséget is kialakítottunk, ­hiszen az egyeztetés lehetősége a törvényben szabályozott.

Megemlítem még, hogy a gyorsított eljárással zajló szabálysértési ügyek őrizeteseit a földszinten külön bejáraton át kísérik a tárgyalóteremhez. A közigazgatási és munkaügyi perek ügyfeleinek így nem kell ta­lálkozniuk a másik ügyszak résztvevőivel. Ez az eljárások eredményességét is szolgálja. Egészében véve már az nagy előny, hogy az eljárások egyes szakaszai ugyanabban az épületben zajlanak. Korábban például négy helyszínen lehetett hozzájutni a munkaügy s a közigazgatás első- és másodfokú dön­téseihez.

Ami pedig a bírákat, titkárokat illeti: számukra különösen hasznos, hogy a szakmai konzultációk, a kollégiumi ülések, a továbbképzések könnyen összehívhatók és meg­rendezhetők. A jogalkalmazás egysége ilyen feltételek közt könnyebben megteremthető.

Ügyvédvilág Kutatás
Az Ügyvédvilág szerkesztősége minőségfejlesztési céllal összeállított egy  kérdőívet, melynek kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe. A kitöltők számára hozzáférhetővé tesszük A Polgári Törvénykönyv – A Ptké.-vel és az irányadó elvi iránymutatásokkal egységes szerkezetben című e-könyvet. Kérjük, segítse munkánkat a kérdések megválaszolásával. A kérdőívet ide kattintva éri el »

►Kérem, jellemezze néhány adattal az itt működő szervezeti egységek tevékeny­ségét.

Elsőként a szabálysértési ügyszakot említem meg. Ez hosszú idők óta kiemelt mu­tatókkal dolgozik. Sokan nem tudják, hogy Budapesten kétszer annyi szabálysértési eljárás van, mint büntetőügy. Tavaly a kerületi bíróságokra 24 ezer büntetőügy érkezett, s eközben 46 ezer szabálysértést regisztráltunk. Azt mondhatjuk tehát, hogy az állampolgárok közlekedési és tulajdon elleni szabálysértésekkel sokkal többször találkoznak, mint büntetőügyekkel.

A szabálysértési ügyintézésben a bírói szerep ma már nincsen jelen, a jogszabály megváltozott. Éppen a bírák tehermentesítése érdekében a jogalkotó úgy döntött, hogy a titkári foglalkoztatás lesz a domináns. A titkárok természetesen mindannyian szakvizsgával rendelkező jogászok, akik bírói szerepre készülnek. Tudásuk alapos, ezért maximálisan alkalmasak érdemi ügyinté­zésre.

►Hogyan zajlik a szabálysértési ügyek vizsgálata, milyen gyakran tartanak tárgyalást?

A bíróságra érkező 46 ezer szabálysértési ügy több mint 80 százalékában az érintetteknek nem kell megjelenniük, hiszen az ilyen eseteket peren kívül intézik a titkárok. Az iratok beérkezése után a titkárok ellen­őrzik, hogy törvényes volt-e a szabálysértési hatóság eljárása, például jogszerűen szabták-e ki a pénzbírságot. Amennyiben azután az érintettek a pénzbírságot nem fizetik meg, a titkár azt átváltoztatja elzárásra. A hatósági döntés tanulmányozása után egyébként a bíróság felhívást bocsát ki: az eljárás alá vont személy nyilatkozhat, kéri-e, hogy részvételével tárgyalást tartsanak. A tapasztalat szerint még a tíz százalékot sem éri el azok aránya, akik az átváltoztatás elrendelése ügyében tárgyalást kérnek a bíróságtól. Az összes szabálysértési eljárást tekintve az ügyek kevesebb mint húsz százalékában kerül sor tárgyalásra. Ilyenkor – ugyanúgy, mint a büntetőügyekben – az eljárás alá vont személy jelenlétében bizonyítás zajlik, tanúkat, szakértőket hallgatnak meg, a tárgyalásokat titkárok vezetik. Szabálysértési ügyeink legnagyobb része néhány hónapon belül lezárul.

►Az imént Ön a tulajdon elleni szabálysértésekről beszélt. Milyen ügyekre gondolhatunk ezekben az esetekben?

A lopás, a csalás és a sikkasztás szabály­sértésnek minősül akkor, ha azt ötvenezer forintnál nem nagyobb értékre követik el. Az új Büntető Törvénykönyv hatályba­lépéséig, vagyis 2013 júliusáig húszezer forint volt a szabálysértési értékhatár. Ez azt is jelenti, hogy a jogszabály rendelke­zése alapján csökkent a büntetőperes ügyek száma.

►Ha már itt tartunk: miképpen befolyásolja a büntetőügyek elintézését, hogy az ügyészség újabban elektronikus úton nyújtja be a vádiratot?

A módszer bevált. Mindenképpen költségkímélő, ha a bíróság a védőknek és a vádlottak egy részének is elektronikus úton to­vábbítja a vádhatóság indítványát. Ennek kapcsán is megelégedéssel nyugtázhatom, hogy a Fővárosi Törvényszéken minden bírónak van hordozható számítógépe, a laptopokkal az elmúlt esztendő végén láttuk el a munkatársakat. Ez már csak azért is nagy előny, mert a bíróságon generációváltás ­történt, a fiatal szakemberek a legtermészetesebb módon alkalmazzák az informatikai eszközöket. További pozitívum, hogy az ügyészség 2013 óta megnégyszerezte a bíróság elé állítások számát. A kis súlyú ­bűncselekmények tehát gyorsított eljárással kerülnek a bíró elé. Így végeredményben – a jogalkotás és a joggyakorlat több elemének módosulása miatt – gyorsabbá is vált a büntetőeljárás.

►Az évek óta érzékelhető, hogy a közigazgatási és a munkaügyi bíráskodás hangsúlyosabb lett. A Fővárosi Törvényszék elnökeként Ön hogyan ítéli ezt meg?

A közigazgatási, munkaügyi ügyszak – a szabálysértésihez hasonlóan – szintén kiemelt része a fővárosi ítélkezésnek. A két szakte­rület egységes kezelésével a bírói munka hatékonysága is inkább garantálható. Az a célunk, hogy a munkaügyi és a közigazgatási jogászok a későbbiekben egymást segítve végezzék a feladatukat, ennek feltétele persze, hogy univerzálissá váljék a bírói felkészültség. Hozzáteszem: a főváros közigazgatási és munkaügyi bíróságára tavaly 10 600 ügy érkezett, és ugyanennyit fejeztek be. 4900 ügyük maradt folyamatban.

►A mostantól szintén a Tölgyfa utcában található végrehajtási csoport milyen feladatot lát el?

A jogerősen befejezett ügyek jelentős ré­szében a jogosultak végrehajtást kezdeményeznek, s ebből részben bírósági, részben önálló bírósági végrehajtói teendők adódnak. Az elmúlt évben több mint 27 ezer végrehajtási ügy érkezett a kerületi bíró­ságokra, s természetes, hogy ennek a felét a Pesti Központi Kerületi Bíróság fogadta. A PKKB végrehajtási csoportjának legfon­tosabb feladata a hozzá tartozó ilyen típusú ügyek elintézése. Emellett a csoportban dolgozó titkárok megkeresett bíróságként is eljárnak, valamint döntenek a pszichiátriai osztályokon elhelyezett betegek gyógyke­zelésének elrendeléséről, s az elrendelés bírósági felülvizsgálatáról is. A feladat tehát összetett, a végrehajtási területen jelentős ügy- és ügyfélforgalomról beszélhetünk, így az új, korszerű elhelyezés ennek a csapatnak is megváltoztatja majd a működési felté­teleit.

►Aki a Margit-ház környékén jár, láthatja azt is, hogy a múlt év végétől folyamatosan átköltöző egységek mostanára lényegében belakták az épületet. Márciusra csak a hivatalos megnyitó-ünnepség maradt. Megkérdezném: mennyit költöttek bútorra, technikára? Ilyenkor csupán a berendezés is jelentős összegbe kerülhet.

Valóban érdemes ennek kapcsán számvetést végezni, s figyelembe venni a költsé­geket és a megtakarításokat. Először is azt jegyzem meg, hogy a bútorzat modern, korszerű, a tárgyalási igényeknek, a hivatali működésnek tökéletesen megfelel. A rész­letekről szólva el kell mondanom, hogy a közigazgatási, a munkaügyi ügyszak teljes korábbi bútorzatát hasznosítani tudtuk. A berendezés, a székek, az asztalok, a pul­pitusok megkímélt állapotban voltak, s kiválóan használhatók az új épületben is. A szabálysértési ügyszakot viszont új bútorzattal kellett felszerelni, így összességében, ki­egészítő jelleggel, mintegy harmincmilliós értékben közbeszerzési eljárást írtunk ki. Főként szekrényeket, asztalokat vásárol­tunk – elmondható, hogy ebből a szem­pontból is költséghatékonyan gazdálkod­tunk. Az informatikai beszerzés külön szálon futott, húszmillió forintért szervereket vá­sároltunk és új telefonközpontot létesítettünk.

►A parkolás megoldható a környéken?

A parkolás a bírósági épületek közelében mindenütt gondot okoz a fővárosban. A bírósági dolgozók autói mindenesetre a Tölgyfa utcai épület alatti mélygarázsban elhelyezhetők. A székház mellett, a Fekete Sas és a Bem utcában most alakítják ki a fizető parkolóhelyeket. Nagy előnye az épületnek, hogy kiválóan megközelíthető a 4-es és a 6-os villamossal. A bíróság a Margit híd ­budai hídfőjétől öt perces sétával elérhető.

►Az idei évre milyen fejlesztési tervei vannak?

A legnagyobb ingatlanprojektjeink befejeződtek. Azzal, hogy kezelői jogunk alapján most Budára költöztettük az addig szét­szórtan elhelyezett, széttagoltan működő egységeinket, nemcsak az ügyfeleket s az egységes ítélkezést szolgáljuk, de mód nyílt arra is, hogy a korábbi bérleti konstrukciók megszűnjenek. Évente négyszáz millió forintnál többet takarítunk meg azzal, hogy bíróság céljára nem kell épületeket bérelnünk. A Fővárosi Törvényszék területén egyedül az óbudai bíróság működési felté­telein kell lényegesen javítanunk. Ezt valószínűleg nem a Miklós utcai épület felújításával oldjuk meg, hiszen ott szűkös a terület, hanem a közelben másik székházat keresünk az MNV Zrt. segítségével. Az egyeztetések már folynak.

Másik feladatom, hogy gondoskodjam róla: a bírák létszáma arányban álljon az érkező ügymennyiséggel. Részben a kerületi bíróságok, részben pedig a törvényszék polgári és gazdasági kollégiumának munka­terhei között kell 2015-ben egyensúlyt ­teremteni. Kiemelném, hogy Budapesten összességében csökkent az elhúzódó ügyek száma, és ezt az eredményt szeretném megőrizni.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon Díjmentes értesítő rendszerünk segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat az Önt érdeklő friss cikkekről Részletes információk »

►Ügyvédek, ügyfelek és más bíróságra járó emberek tapasztalhatták, hogy a Markó utca 27-ben, a Fővárosi Törvény­szék épületében új, modern tájékoztató centrum készült. Az intézmény elnöke­ként tervez-e további lépéseket?

A földszint már részben megújult, a munkát a következő négy-hat évben folytatni szeretném. A gyönyörű archaikus épület ugyanis nagyon rossz állapotban van, emellett ­kevés benne az olyan tárgyaló, amelyben megmaradt a régi, eredeti bútorzat. A helyreállítás emeletenként történhet, az ítélkező munka nem állhat meg. Ugyanezt a mintát követtem korábban a Pesti Központi Kerü­leti Bíróság teljes felújításakor is.

►Ön 2012-ben lett a Fővárosi Törvényszék elnöke. Előtte 1997-től tizenöt éven át a PKKB-t vezette. A krónikák feljegyezték: építészek, belsőépítészek, művészettörténészek részvételével tíz évet szentelt arra, hogy a Markó utcai székház megújuljon. Hogyan tekint vissza erre az évtizedre?

A Markó utca 25. szám alatti, 1912-ben épült székházat 1999-től állítottuk helyre. Megtisztelő volt számomra, hogy a mun­kálatokat elnökként én felügyelhettem. Egyébként az épület átadásának századik évfordulója alkalmából a főbejáratnál tavaly elhelyeztük a tervező, Jablonszky Ferenc építészmérnök emléktábláját. Szeretném ezt a felújítási folyamatot a Fővárosi Törvényszék épületében is végigvinni. Így remélem, elmondhatom majd, hogy vezetői pályafu­tásom alatt a legjelentősebb törvényszéki paloták felújításában közreműködtem.

Nemrég egy konferencián előadást ­tartott a Kúria régi székházában az építészeti értékek megóvásáról, helyreállításáról. Vajon a Kossuth téri palota rekonstrukciójakor figyelembe veszik az Ön tapasztalatait?

A Kúria visszaköltözéséről a tárgyalások folynak, feltételezhető, hogy bevonnak ebbe a munkálatba. Konkrétumokat azonban ­erről még nem tudok mondani. Azt mindenesetre ennek kapcsán is tényként rögzítem, hogy elkötelezett híve vagyok a régi bíró­sági épületek megmentésének.

Fotó: Kőrösi Tamás

---