A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Állattenyésztéshez kapcsolódó EMVA támogatás esetén a vis maior bejelentésre nyitva álló hat hónapos határidő objektív jellegű. A megvalósítási határidő meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának előfeltétele a vis maior kérelem határidőben való benyújtása. A Kúria eseti döntése.
A tényállás
A felperes az állattenyésztés korszerűsítéséhez kapcsolódó, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló támogatást kapott, majd 2011. április 30-án kérte a megépíteni kívánt beruházás megvalósítására nyitva álló határidő 2012. május 1. napjáig történő meghosszabbítását vis maior helyzet bekövetkezése miatt. Az állattartó telepen és az azt körül vevő mezőgazdasági területen a 2010. évi nagy esőzések következtében belvíz alakult ki, erről az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) 2010. június 21. napján vis maior igazolást adott a felperes részére.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú hatóság a vis maior kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a vonatkozó vis maior rendelet [44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 4. § (3) bekezdés] szerint a bejelentést a vis maior esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A felperes 2011. április 30. napján adta postára a kérelmét, de az igazolás szerint 2010. május 10. napján következett be a vis maior esemény, így az, mivel a 6 hónapos objektív határidőn túl került előterjesztésre, elkésett. A fellebbezést az ügy alperese (másodfokú hatóság) elutasította, majd ugyanígy járt el a bíróság a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes sérelmezte, hogy a bíróság az ítélete meghozatalánál nem vette figyelembe az ágazati szabályozást tartalmazó 38/2011. (III. 22.) MVH Közleményt, ami az egyes EMVA-ból társfinanszírozott beruházási támogatások megvalósítási határidején belül bekövetkezett vis maior helyzet igazolásának, és a bejelentés alapján a megvalósítási határidő meghosszabbításának különös szabályait tartalmazza. Ez a Közlemény lehetőségként fogalmazza meg, hogy az MVH az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kivételesen eltérhet, és a jogszabályban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén – ha a vis maior bejelentést jóváhagyja, akkor azzal egyidejűleg – az ügyfél adott műveletére irányadó megvalósítási határidőn belül előterjesztett megvalósítási határidő meghosszabbítására irányuló kérelmének is helyt adhat. Majd hozzáteszi azt is, hogy a vis maior bejelentéssel egyidejűleg benyújtandó kérelmet legkésőbb az irányadó megvalósítási határidő utolsó napjáig, postai úton kell előterjeszteni (azaz a postára adás legkésőbbi dátuma a megvalósítási határidő utolsó napja lehet).
A Kúria megállapításai
A Kúria osztotta az alperes azon álláspontját, hogy az MVH Közleményt a vis maior rendelettel együtt kell értelmezni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata során a bíróság a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek való megfelelését vizsgálja. Ebből következően az MVH Közleményben foglaltaknak való megfelelés – mivel egyik kategóriába sem tartozik – nem lehet a bírósági felülvizsgálat tárgya.
Mindezek alapján nem találta helytállónak a felperes azon állítását, amely a jogerős ítéletet azért tartja jogszabálysértőnek, mert a vonatkozó rendeletek mellett figyelmen kívül hagyta az MVH Közleményt. Az MVH Közleményt a vis maior rendelettel együtt kell ugyan értelmezni, de a Közlemény nem ronthatja le a jogszabályban foglaltakat.
A Kúria úgy ítélte meg, hogy a megvalósítási határidő meghosszabbítására irányuló, vis maior bejelentéssel egyidejűleg benyújtandó kérelem esetén helytálló az alperes azon jogszabály értelmezése, hogy csak annak a beruházásnak a megvalósítási határidejét hosszabbíthatja meg egy évvel a hatóság, amelynél a kérelmező megtartotta a vis maior bejelentésére vonatkozó jogszabályi határidőket. Az MVH Közlemény nem teremtett jogalapot arra, hogy a megvalósítási határidő lejárta előtt bármikor előterjeszthesse a vis maior kérelmét is. Így a Kúria a jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. IV. 35.265/2013.) a Kúriai Döntések 2014/7. számában B.8. szám alatt jelent meg.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!