Etikai tanács alakult az állatkísérletek felügyeletére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kormány a tudományos célból felhasznált állatok védelmét és jólétét érintő kérdések megtárgyalása, valamint a terület széles körű társadalmi, tudományos és szakmai megalapozása érdekében Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsot hoz létre.


A Tanács feladata az állatkísérleti engedélyek kérelmezésekor benyújtott projektek értékelése, tanácsot adása az állatvédelemért és állatjólétért felelős miniszternek az állatkísérletekre vonatkozó jogi szabályozás tekintetében, tanács adása  a felelős hatóságoknak és a munkahelyi állatjóléti bizottságoknak a kísérleti állatok beszerzésével, tenyésztésével, elhelyezésével, gondozásával és felhasználásával kapcsolatos kérdésekben. A tanács a fenti feladatokon kívül ajánlásokat, irányelveket dolgoz ki, elősegíti a legjobb gyakorlatok megosztását, nemzetközi kapcsolatokat épít, tapasztalatot cserél az Európai Unió országainak hasonló testületeivel.

A Tanács tizenhárom tagból áll, tagjait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke kéri fel. A Tanács tagjainak megbízatása 5 évre szól.  A Tanács tagjának tagsága megszűnik, amennyiben lemond, a Tanács minősített többségének javaslatára a NÉBIH elnöke felmenti, vagy elhalálozik.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Jogszabályfigyelő 2024 – 39. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/94–96. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.

2024. szeptember 27.

Az illetékkötelezettség keletkezése

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.