Generalisták vagy specialisták legyünk a piacon?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés dr. Vajda János ügyvéddel

Fiatal ügyvédként hogyan látja a pályakezdő fiatal jogászok helyzetét?

Minden helyzetben jól alkalmazható iránymutatást adni egy pályakezdő jogásznak igen nehéz, mert ez nagyrészt attól is függ, hogy az adott személynek mi a személyes érdeklődési köre, az egyetem alatt kialakult-e már a konkrét elképzelése, orientációja, hogy melyik szakterülettel szeretne a későbbiekben foglalkozni.

Ha az emberben már az egyetemi évek alatt kialakul egy konkrét speciális jogterület iránti érdeklődés (így például bankjoggal szeretne foglalkozni), akkor megfontolandó lehet elmennie egy nagyobb nemzetközi ügyvédi irodába egy külön ennek a jogterületnek dedikált kisebb munkacsoporthoz, hogy ott minél intenzívebben foglalkozzon ezzel a jogterülettel.

Ha az ember esetleg még bizonytalan abban, hogy melyik a leghangsúlyosabb érdeklődési kör, akkor érdemesebb egy olyan ügyvédi irodában elhelyezkednie, ahol többféle üggyel lehet találkozni, és majd el tudja a későbbiekben dönteni, hogy hozzá melyik szakterület áll a legközelebb.

 

Nagy az elvárás a jelöltekkel szemben?

Ügyvédi irodákhoz fiatalon, pályakezdőként csatlakozó jogászokról elmondható, hogy már csak a korukból adódóan is nyilván komoly ügyfélkörrel még nem rendelkeznek, így az irodában már meglévő ügyfelekkel kell hogy dolgozzanak. Így nálunk, a Szecskay Ügyvédi Irodában sem elvárás a fiatal ügyvédjelöltekkel szemben az ügyfélszerzés, azonban az idő előrehaladtával ennek természetesen változnia kell, és az iroda külön figyelmet fordít arra, hogy megteremtse a fiatal kollégák számára is a lehetőséget az ügyfelekkel való kapcsolatfelvételre, az ügyfélszerzésre.

 

Miért lett ügyvéd?

Az én esetemben inkább a humán tantárgyak iránti érdeklődés döntötte el azt, hogy a jogi egyetemre felvételizzek.

Nagyon erős motiváció családi oldalról a jogi pálya irányában nem volt, ez nem is igazán befolyásolta a pályaválasztást, habár a nagyapám a katonai pálya mellett elvégezte a jogi egyetemet is. Az érdeklődés a jogi pálya iránt az egyetemi tanulmányok során fokozatosan alakult ki bennem.

 

Hogy milyen szakterületet fog választani, az már az egyetem alatt kiderült?

Az, hogy melyik szakterület felé fogok fordulni, fokozatosan alakult ki. Az egyetemi évek vége fele kezdtem el érdeklődni a pénzügyi jog és a bankjog iránt, alapvetően ez befolyásolta a szakdolgozatom témájának (bankkonszolidáció jogi kérdései) a kiválasztását is. Később az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője, Dr. Simon István megkérdezte, hogy nincs-e kedvem PhD tanulmányokat folytatni az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszékén levelező szakon, amelyet a bátorítására el is kezdtem. A bankjog iránti érdeklődés vezetett el a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Irodához, ahol 2004–2005-ig dolgoztam. Ez az iroda igen elkötelezett a pénzügyi jog és bankjog iránt és igen magas színvonalon nyújt jogi szolgáltatásokat ezen a területeken. Egy év ott eltöltött gyakorlat után eljöttem a Szecskay Ügyvédi Irodába ügyvédjelöltnek, majd a szakvizsgák letételét követően 2008 óta ügyvédként is itt folytatom a pályafutásomat.

 

Változott a korábbi szakterülete?

Annak idején kifejezettem azért jöttem a Szecskay Ügyvédi Irodába, mert az iroda szeretett volna egy olyan jogászt, akiben erős az érdeklődés a pénzügyi jog és a bankjog iránt, így a kezdetekben főleg ezekkel az ügyekkel foglalkoztam. Ennek a koncepciónak volt a része, hogy 2006-ban a Szecskay Ügyvédi Iroda megbízásából 4 hónapot töltöttem el a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. Jogi Osztályán, ahol elsősorban projektfinanszírozási és public-private-partnership (PPP), valamint tőkepiaci ügyletekkel foglalkoztam. Időközben alakult némileg az érdeklődési köröm és szerencsémre az iroda vezetésében volt fogadókészség az iránt, hogy más területekkel is elkezdjek intenzíven foglalkozni. Ezt tudnám egyébként az iroda legfőbb vonzerejeként említeni, vagyis hogy nincsenek szigorú irányvonalak meghatározva, hogy kifejezetten csak egy szakterülettel foglalkozzunk, hanem az iroda tolerálja és támogatja azt, hogy az érdeklődési körünk változhat. Ez nyilván nem válhat parttalanná és nem érintheti a kötelezően elvégezendő klasszikus ügyvédi munkákat (cégügyek, ingatlanjogi ügyletek), de mindemellett saját ambíciói szerint az ember maga alakíthatja ki a szakterületet, amivel szívesen foglalkozna.

A bankjogi és pénzügyi jogi érdeklődése továbbra is megmaradt, hiszen pénzügyi jogot tanít az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszéken, illetve látható az önéletrajzából, hogy a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán reklámjogot és médiajogot oktat. Emellett az elmúlt 2–3 évben erőteljesen elkezdett foglalkozni a versenyjoggal.

A praxisom nagy részét jelenleg a reklámjog és a versenyjog teszi ki, illetve az utóbbi időben egyre többet foglalkozom ügyfeleink peres képviseletével. A reklámjognak tulajdonképpen minden szeletével foglalkozom, folyamatos együttműködésben állunk ügyfeleink marketing- és PR-szakembereivel és együtt munkálkodunk azon, hogy az általuk kifejtett marketingkommunikáció (legyen szó bármilyen reklámeszközről) gond nélkül bonyolódjon le. Így többek között az egyik nagy ügyfelünknek egy külön jogi kockázatelemző rendszert működtetünk, amely a marketingkommunikációs folyamatokba beépített eszközként képes arra, hogy minden típusú marketingkommunikációs aktivitás jogi kockázatait kiszűrje, elemezze és kezelje. Ezenkívül természetesen képviseljük az ügyfeleinket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, az önszabályozó testületek és a bíróságok előtt. Mindemellett igyekszünk részt venni a reklámszakma önszerveződéseinek a munkájában is, ezért tagjai vagyunk az Önszabályozó Reklám Testületnek, és a Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottságának. A reklámozó szakmával és a szabályozó hatóságokkal való együttműködés keretében 4 évvel ezelőtt elkezdtünk az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának bevonásával egy közös reklámjogi konferenciát szervezni azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az érintettek képviselőit egy-egy aktuális téma kapcsán egy asztalhoz ültessük, és közös platformot teremtsünk az eredményesebb együttműködés érdekében.

A reklámjogi praxisunk egyre erőteljesebb és igen dinamikusan fejlődik köszönhetően az iroda munkatársainak.

 

Érdemes csak egy szakterületre specializálódni?

Ez a kérdés időről időre felmerül jogászi körökben és jómagam is sokat gondolkoztam rajta, hogy melyik koncepciót követve nyújtható hatékonyabb jogi szolgáltatás az ügyfelek számára, vagyis generalistákra vagy specialistákra van-e szüksége a jogi tanácsadói piacnak. Ismét azt kell mondanom, hogy nehezen adható egy minden helyzetre igaz és érvényes válasz, ezért e helyütt én csak arra szorítkoznék, hogy elmondjam, a jómagam szakmai fejlődése szempontjából sokkal többet kaptam azzal, hogy nagyon sokféle üggyel foglalkozhattam és azon belül kialakíthattam az érdeklődési köreimet, amivel az időm nagy részét eltöltöm. Úgy érzem, hogy személyesen többet profitáltam ebből a helyzetből, mint ha egy nagy ügyvédi iroda speciális munkacsoportjában szereztem volna egy igen szűk körben alkalmazható jogi szaktudást.

 

Volt mentora, akire az eddig eltöltött évek során felnézett és elleshette a szakma jellegzetességét?

Az egyetemi évek alatt mindenféleképpen ilyen volt az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője, dr. Simon István, akivel azóta is nagyon jó szakmai és baráti kapcsolatot ápolok, ő volt, aki elindított a bankjog és a pénzügyi jog irányába. A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Irodából gyakorlatilag mindenkit megemlíthetnék, mivel mindannyian kiváló szakemberek, de mindenképpen kiemelném dr. Szabó Dániel ügyvédet, aki szakmailag nagyon sokat hozzáadott a fejlődésemhez.

A Szecskay Ügyvédi Irodából egyenként minden szenior kollégámat ki kellene emelnem, de talán az iroda minden tagjának nevében elmondhatom, hogy mindannyiunk legfőbb mentora az ügyvédi munka során irodavezetőnk, Dr. Szecskay András. Vele mint az ügyvédi szakma által régóta és széles körben elismert szakemberrel együtt dolgozni mindig inspiratív és különösen megtisztelő.

 

Más ügyvédi irodák fiatal ügyvédeivel tartja a kapcsolatot, vannak közös programok?

A bankjoggal és pénzügyi joggal foglalkozó fiatal ügyvédeknek van egy havonta megrendezésre kerülő találkozója, amin részt szoktunk venni. Ezenkívül különböző sportrendezvényeken is jelen vagyunk, továbbá rengeteg személyes kapcsolat alakult ki már az egyetemi és ügyvédjelölti évek alatt is, amelyeket továbbra is fenntartunk és ápolunk.

 

 

Dr. Vajda János

2004-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel diplomázott, majd 2009-ben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, PR szakán szerzett újabb oklevelet.

Mielőtt 2005-ben csatlakozott a Szecskay Ügyvédi Irodához, a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Irodában dolgozott bank- és tőkepiaci jogi területeken.

Szakterülete a reklám- és médiajog, versenyjog, tőkepiaci jog, bank- és finanszírozási jog. Jelenleg az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszékén megbízott óraadó pénzügyi jogi tárgyban és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán reklám- és médiajogi tárgyakban.

Számos publikációja jelent meg, társszerzője az Önszerződés, avagy a képviselő tudathasadása című cikknek (Gazdaság és Jog, 2006/9.), továbbá társszerzője a Közösségi közönség, a mozifilm-marketing új útjai (Magyar Reklám, 2009/2), és szerzője A reklámok tipikus hibái és azok jogi megítélése (Fogyasztóvédelmi Szemle, 2010/3), és Az ár-kommunikációval kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák (Fogyasztóvédelmi Szemle, 2011/2) című cikkeknek.

2011-ben a Chambers Europe 2011-es versenyjogi kiadványában associate to watch (AW) fokozatot kapott versenyjogi és kartelljogi kategóriában.

Tagja a Magyar Reklámszövetségnek és az Önszabályozó Reklámtestületnek, továbbá szakmai szervezője az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával évente megrendezésre kerülő reklámjogi és versenyjogi konferenciának. Folyékonyan beszél angolul.

Szabadidejét motorozással, wakeboardozással és sportolással tölti. A nővére filmkritikus, ebből adódóan az egész családnak nagy szenvedélye a film.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Személyes adattal visszaélés

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a személyes adattal való visszaélésről szóló 219. § és a közérdekű adattal való visszaélésről szóló 220. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Szomora Zsolt.

2023. január 31.

Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának veszélyhelyzeti szabályai

Köztudott, hogy korábban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború kitörése okozta társadalmi és gazdasági helyzet, és az ezzel együtt járó igen magas infláció nehéz helyzetbe sodorta az építőipart, az építési anyagok ára az utóbbi időkben extrém módon megemelkedett. Ez az építőipar szereplőit rendkívül nehéz helyzetbe hozta, az építési termékek áremelkedését az építési vállalkozók, kivitelezők egyedül nehezen vagy egyáltalán nem tudják viselni, és ez a már megkötött szerződések teljesítését veszélyezteti.