Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az országhatárokon átnyúló jövedelemszerzés esetén gyakori félreértés, hogy a magánszemély eldöntheti, hol fizet adót. Ezzel szemben az adóztatás helye több, jogszabályokban, nemzetközi egyezményekben rögzített tényezőtől függ. Ezek egyike az, hogy a magánszemélynek hol van az adóügyi illetősége. Ez a fogalom az adózónak azt a jogállását jelenti, amelynek alapján az adókötelezettségei, jogosultságai meghatározhatóak, illetve eldönthető, hogy a jövedelmének adóztatására mely állam jogosult. Írásunkban az adókedvezmények érvényesítésének lehetőségéről is szó van.
Adóügyi illetőség
Az adóügyi illetőség meghatározásáról a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződések (egyezmények) és a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény is rendelkeznek. Ezek a szabályok fő vonásaikban hasonlóak, de ha van az adott konkrét esetre vonatkozó nemzetközi szerződés, akkor elsődlegesen az abban foglaltakat kell figyelembe venni.
A nemzetközi szerződések azonban eltérő szövegezésűek, ezért minden estben a jövedelemszerzés helye szerint irányadó egyezmény konkrét szabályait kell figyelembe venni.
A magánszemély adózási szempontból nem számít belföldi illetőségűnek abban az országban, ahol csak az ott lévő forrásokból, vagyonból (pl. ingatlanból, értékpapírból) szerzett jövedelme alapján adóköteles.
Fontos hangsúlyozni, hogy az adóügyi illetőség nem azonos a társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő illetőséggel.
Az országhatárokon átnyúló jövedelemszerzés esetén az adóügyi illetőséget igazolni kell. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat angol nyelvű példányának magyar nyelvű szakfordításáról készült másolat szolgál. Az idei évtől a külföldi illetőség igazolására az angol nyelvű okiratot, illetve annak magyar nyelvű szakfordítása mellett, a más idegen nyelven kiállított illetőségigazolás magyar nyelvű szakfordítását (annak másolatát) is el kell fogadni.
A belföldi illetőségről az állami adóhatóság (NAV) a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül állítja ki az igazolást, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően magyar, vagy az adózó kérelmére, magyar és angol nyelven.
Az adókötelezettség
A külföldi illetőségű magánszemély magyarországi adókötelezettsége korlátozott, ami azt jelenti, hogy csak a Magyarországon szerzett, illetve az egyezmények szerint Magyarországon adóztatható jövedelme után terheli adókötelezettség. A belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzés helyétől függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapján adókötelezettség terheli, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik (korlátlan adókötelezettség). Az egyes államokkal megkötött kétoldalú egyezmények alapján viszont ez nem eredményez mindkét országban adófizetési kötelezettséget. Minden esetben vizsgálni kell az adott állammal kötött egyezményben foglaltakat.
A szabad munkavállalás mellett jellemző a külföldön létesített munkaviszonyból (az egyezmények értelmezésében „nem önálló munkából) származó jövedelem. Ez minden egyezmény szerint – fő szabályként – abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik, és általában az ún. mentesítési szabályt kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a külföldön megszerzett munkabér Magyarországon nem adóztatható, és ha a magánszemélynek az adóévben más adóköteles jövedelme nem volt belföldön, személyi jövedelemadó-bevallást nem kell beadnia. Ugyanakkor, annak, akinek az adóévben Magyarországon és külföldön egyaránt keletkezett adóköteles jövedelme, a külföldi munkaviszonyból származó jövedelem ilyen esetben is adómentes, de azt a személyijövedelemadó-bevallásban tájékoztató adatként fel kell tüntetni. A 2013. évről benyújtandó 1353-as bevallásban erre a célra a B lap 44. sora szolgál.
Itt kell megjegyezni, hogy az egyezmények „nem önálló munka” fogalmába tartozik a megbízási szerződésen alapuló jogviszony is, ha a nem önálló tevékenységre jellemző feltételek fennállnak, azaz a megbízott munkáját a megbízó irányítja, felügyeli, egyben felelősséget vállal a végzett munkáért, viseli annak kockázatát, a munkát olyan helyen végzik, amely a megbízó ellenőrzése alá tartozik, a munkához szükséges eszközöket a megbízó adja. A nem önálló munkából származó jövedelem nem csupán a pénzbeli járandóságokat jelenti, hanem magában foglalja a természetben adott juttatásokat, lakás és gépkocsi használatot, egészség- és életbiztosítást stb. is.
A főszabály alól kivételt képeznek a rövid távú kiküldetések. Amennyiben ugyanis a magánszemély a munkát a külföldi államban végzi, de
akkor a jövedelem adóztatásának joga a magánszemély illetősége szerinti államban marad.
Azaz, ha egy magyar munkáltató rövid, 183 napnál nem hosszabb időszakra küld ki egy munkavállalót a külföldi államba, és a kiküldetés költségeit nem terheli rá a külföldi államban található telephelyére, a munkavállalónak csak Magyarországon keletkezik adókötelezettsége.
Gyakori kérdés a magánszemély osztalékjövedelmének adókötelezettsége. Az osztalék adóztatására fő szabályként a magánszemély illetősége szerinti állam jogosult, de a kettős adóztatást elkerülő egyezmények általában a forrás országnak is lehetőséget adnak (meghatározott mértékig) az adóztatásra (utóbbi esetben az adó az illetőség szerinti államban fizetendő adóba általában beszámítható). A Magyarországon adóköteles osztalék után 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is felmerülhet, azonban azt nem kell megfizetni a bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.
Adóegyezmény hiányában
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
A külföldről származó jövedelmeket a 1353.számú szja bevallás A lap 14.-15. sorában, illetve a 1353-05. számú részletező nyomtatványon kell bevallani, a kitöltési útmutató szerint.
Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
---|
2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk. – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
Kedvezmények érvényesítése
Fontos szabály, hogy ha a belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben valamely másik államban is adóköteles jövedelmet szerzett, a Szja törvény által biztosított adókedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra nem illette meg abban a másik államban, amelyben a nem önálló tevékenységből származó jövedelme, az önálló tevékenységből származó jövedelme (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíja és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelme szintén adóztatható.
A külföldi illetőségű magánszemélyre vonatkozó korlátozás, hogy az adókedvezmények csak abban az adóévben illetik meg (csak olyan időszakra, amikor más államban azonos vagy hasonló kedvezményre nem volt jogosult), amelyben a Szja törvény alapján adókötelezettség alá eső – nem önálló tevékenységből származó, önálló tevékenységből származó (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját) jövedelmeinek, valamint a nyugdíjának és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett járandóságának – együttes összege elérte az adóévben megszerzett összes jövedelmének (ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is) legalább a 75 százalékát.
Külföldi előadóművészek választható adózása
A rövid ideig Magyarországon vendégként fellépő külföldi illetőségű előadóművészek 2014. január 1-jétől egy kedvező és egyszerű adózási módot választhatnak, ha – a nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható – fellépési díjat kifizetőnek nem minősülő személytől kapják.
Az Szja tv. 2014. január 1-jén hatályba lépett 1/B. §-a szerint a külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől (például a külföldi szponzortól, vagy akár belföldi magánszemélyektől) származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét a személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására előírt általános szabályoktól eltérően teljesítse.
A választásra az az előadóművész jogosult, aki bármely 12 hónapos időszakban nem tartózkodik Magyarországon 183 napot meghaladó ideig, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem minősül belföldinek.
E szabály alkalmazásában előadóművésznek minősül a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) KSH közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján a
2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes,
2726 Színész, bábművész,
2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész,
2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész,
3711 Segédszínész, statiszta
foglalkozású magánszemély, függetlenül attól, hogy a foglalkozást önálló tevékenység (ide értve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) vagy nem önálló tevékenység keretében végzi.
Az említett feltételek fennállása esetén a bevételből – a fellépési díj és a fellépéssel összefüggésben fizetett költségtérítés, valamint biztosított szállás szokásos piaci értékének együttes összegéből – 30 százalék átalányköltség levonásával fennmaradó rész a jövedelem, amely nem tartozik az összevont adóalapba. Az adó 16 százalék, más fizetési kötelezettség (eho, szocho) nincs.
Ha a művész nem önálló tevékenység keretében (alkalmazottként) kap kifizetőnek nem minősülő személytől díjazást, és ennek keretében a Magyarországon érintett fellépésének az előzőek szerinti összes bevétele másként nem állapítható meg, azt – választása szerint – a szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja.
Kreditpontos rendezvények, kiadványok |
---|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
További kedvezmény, hogy ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, az adókötelezettséget nem kell teljesíteni. Az értékhatár átlépése esetén viszont a bevallási és megfizetési kötelezettséget első esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben pedig arra a részére, amelyre nézve arra még nem került sor.
Ezen adózási mód választása esetén az adót az adóhatóság által rendszeresített 53INT jelű magyar és angol nyelvű nyomtatványon a Magyarországról történő távozást megelőzően kell bevallani és az említett napig kell megfizetni.
A külföldi pénznem átszámítása
Akinek külföldi pénznemben keletkezett valamely bevétele, merült fel valamely kiadása, azt forintra át kell számítania. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni.
A külföldi pénznemről történő átszámításhoz fő szabályként
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
Az előzőektől függetlenül, a külföldi pénznemben keletkezett bevétel, illetve kiadás kifizetésekor a magánszemély választhatja, az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek pedig kötelezően kell alkalmaznia a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamot. Ha azonban, előfordulna, hogy a kifizetőre vonatkozó előírás szerinti árfolyam előnytelen a magánszemélynek, utóbb az adóbevallásában attól eltérő árfolyamot alkalmazhat, ha rendelkezik pénzügyi intézmény által a külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére
kiállított bizonylattal, amely esetben a bizonylat szerinti árfolyamot veheti figyelembe a forintra történő átszámításhoz, a bizonylat szerinti összeg mértékéig. Nem alkalmazható ez a módszer, ha a külföldi pénz eladása, vagy vétele pénzügyi eszközre kötött ügyletben történt. Ekkor mindig az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni. Hasonlóan kell eljárni a külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelem osztalék (osztalékelőleg) adójának megállapításánál is. Ekkor az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
A dolog, értékpapír, vásárolt jog, vásárolt követelés esetében a külföldi pénznemben ismert szerzési értéket a megszerzéskor ismert árfolyamon kell meghatározni.
Az MNB a hivatalos devizaárfolyamokat munkanapokon állapítja meg. Az árfolyamokat a következő árfolyam közzétételéig kell érvényesnek tekinteni.
Az szja-bevallásról itt mindent megtudhat.
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!